Az elmúlt napokban kisebb mértékű kagylópusztulást észleltek a Kettős-Körösön, valamint a Szarvas–Békésszentandrási-holtágon. A szakemberek szerint a jelenség nem a vízminőség romlásával vagy szennyezéssel függ össze, hanem egy olyan fertőzés következménye, amely kizárólag az invazív amuri kagylót érinti, írta posztjában a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság.
Nem a vízminőség romlása okozza a pusztulást
A tájékoztatás szerint az elhullás hátterében egy baktériumos fertőzés áll, amelyet egy vízi atka terjeszt. A nyári melegedés kedvezhet a kórokozó terjedésének, ezért a következő hetekben más víztereken is megjelenhet hasonló jelenség. Fontos ugyanakkor, hogy a fertőzés nem jelent veszélyt a Magyarországon őshonos kagylófajokra, így azok állományát nem érinti, írják.
Egy invazív faj érintett
Az elpusztuló egyedek az amuri kagylóhoz (Anodonta woodiana) tartoznak, amely nem őshonos hazánkban. Ez a faj az elmúlt évtizedekben számos hazai víztestben megjelent, és terjedésével komoly versenytársa lett az őshonos kagylóknak. Az invazív fajok gyakran kiszorítják az eredeti élővilág egyedeit az élőhelyekről, ezért jelenlétük természetvédelmi szempontból jelentős kihívást jelent.
Az elhullott kagylók a tápláléklánc részévé válnak
Jelenleg csak elszórtan fordulnak elő elpusztult kagylók, így nincs szükség külön beavatkozásra. A természetes folyamatok részeként az elhullott egyedek a vízi táplálékláncba épülnek be, táplálékot biztosítva többek között halak és vízimadarak számára. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy az elhullott kagylók összegyűjtése kizárólag tömeges pusztulás esetén indokolt. Ilyenkor a szükséges intézkedésekről az adott vízterület halászati hasznosítója gondoskodik.
Más vizeken is megjelenhet a jelenség
A nyári időszakban további víztereken is előfordulhat hasonló mértékű kagylópusztulás, mivel a magasabb vízhőmérséklet kedvezhet a fertőzés terjedésének. A szakemberek szerint ugyanakkor nincs ok arra, hogy a jelenséget automatikusan vízszennyezéssel hozzák összefüggésbe.
Mivel az érintett amuri kagyló invazív faj, állományának természetes csökkenése hosszabb távon akár kedvező hatással is lehet a hazai kagylófajok fennmaradására, mérsékelve az élőhelyekért folytatott versenyt.
Forrás és kép: Facebook
