2026 nyara ismét ráirányítja a figyelmet arra, hogy az erdőtüzek már nem kizárólag a mediterrán országok problémáját jelentik, hanem egyre komolyabb kihívást állítanak Európa erdőgazdálkodásának egésze elé. A tartós hőhullámok, a csapadékhiány és az erős szelek hatására számos országban alakulnak ki gyorsan terjedő erdő- és vegetációtüzek, amelyek jelentős természeti, társadalmi és gazdasági károkat okoznak.
Az Európai Erdőtűz Információs Rendszer (EFFIS) adatai szerint 2026. január 1. és július 22. között az Európai Unióban összesen 254 ezer hektár erdő és egyéb természetes vegetáció vált erdőtüzek áldozatává. Ez az érték jóval meghaladja az átlagos évek azonos időszakára jellemző leégett területet, és azt mutatja, hogy a 2026-os tűzszezon a megszokottnál korábban és intenzívebben bontakozott ki.
Bár az év egészére vonatkozó végleges összehasonlítás még nem lehetséges, a jelenlegi adatok alapján 2026 az elmúlt évek egyik legsúlyosabb európai erdőtűz-szezonjává válhat. Az egyik legaggasztóbb folyamat, hogy bár a legtöbb tűz továbbra is avar- vagy cserjetűzként indul, egyre gyakrabban terjed át a lombkoronaszintre, és az így kialakuló koronatüzek már a leégett területek jelentős részéért felelősek. Ezek gyorsan terjednek, nehezen és költségesen olthatók, valamint az erdőállományban is jóval nagyobb károkat okoznak.
A legsúlyosabban érintett országok közé Spanyolország, Portugália, Franciaország, Görögország, Olaszország és Törökország tartozott. Különösen Spanyolországban és Portugáliában volt jelentős a pusztítás, ahol együttesen mintegy 100 ezer hektárnyi erdő- és természetközeli terület vált a lángok martalékává. Több térségben lakott területek is veszélybe kerültek, ezért százezrek életét érintették a védekezési intézkedések, és sokan kényszerültek otthonuk ideiglenes elhagyására. A 2026-os tűzszezon emberéleteket is követelt. Július közepéig legalább 15 haláleset hozható összefüggésbe az erdőtüzekkel, köztük a legsúlyosabb spanyolországi tűzesettel, amely Almería térségében 13 áldozatot követelt.
Az erdőtüzek gazdasági és környezeti hatásai
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint az erdő- és vegetációtüzek átlagos éves gazdasági kára az Európai Unióban megközelíti a 2,5 milliárd eurót. A 2026-os évben ráadásul eddig több mint 300 ezer embert kellett kitelepíteni az erdőtüzek miatt.
A következmények jóval túlmutatnak a közvetlen gazdasági károkon:
- az erdőtüzek jelentős természeti károkat okoznak Európa-szerte, súlyosan károsítanak értékes erdei és természetközeli élőhelyeket
- fenyvesek, tölgyesek, mediterrán örökzöld erdők és cserjések károsodnak,
- emellett számos Natura 2000 terület is a lángok útjába kerül.
- az élőhelyek pusztulása nemcsak az adott erdőállomány veszteségét jelenti, hanem hosszú távon a biológiai sokféleség csökkenésének kockázatát is növeli.
- a károsodott élőhelyek és az azokhoz kötődő fajközösségek helyreállása sok esetben hosszú folyamat, egyes fajok állományainak újbóli megerősödése pedig akár évtizedeket is igénybe vehet.
Az erdők az európai klímavédelmi célok fontos pillérei is, hiszen jelentős szerepet töltenek be a légköri szén-dioxid megkötésében. Egy nagy kiterjedésű tűz egyrészt azonnali szénkibocsátást okoz: az erdei biomassza elégésével a fákban, cserjékben, avarban és részben a talajban tárolt szén jelentős része szén-dioxid formájában visszakerül a légkörbe. Másrészt hosszú távon is rontja az érintett területek szénmegkötő képességét, mivel a károsodott erdőállományoknak gyakran hosszú évekre vagy akár évtizedekre van szükségük ahhoz, hogy visszanyerjék korábbi szénmegkötő kapacitásukat. Mindez az erdők klímavédelmi szerepének gyengülésével jár, és megnehezíti az EU 2050-re kitűzött klímasemlegességi céljának elérését.
_fitmax_750x750_0.jpg "erdőtűz után")
Erdőtűz – Fotó: Shutterstock
Mit mutatnak a hosszú távú trendek?
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az erdő- és vegetációtüzek kockázata Európa-szerte növekszik. Bár az egyes évek között jelentős különbségek lehetnek, a szakmai elemzések egyértelmű tendenciákat jeleznek.
A legfontosabb folyamatok a következők:
- nő a szélsőséges évek előfordulásának gyakorisága;
- egyre hosszabbá válik a tűzszezon;
- a tűzveszély fokozatosan északabbra és magasabb fekvésű térségek felé terjed;
- emelkedik a nagy kiterjedésű tüzek aránya;
Az európai erdőtüzek jelentős része továbbra is emberi tevékenységhez kapcsolható, ugyanakkor a klímaváltozás egyre kedvezőbb feltételeket teremt kialakulásukhoz és gyors terjedésükhöz. Az emelkedő nyári hőmérsékletek, a gyakoribb hőhullámok és az elhúzódó aszályos időszakok miatt csökken az élő és holt biomassza nedvességtartalma, így az éghető anyagok könnyebben meggyulladnak, a tüzek pedig gyorsabban terjednek és nehezebben fékezhetők meg.
A szakemberek szerint mindez arra utal, hogy az erdőtüzekkel kapcsolatos megelőzési és alkalmazkodási intézkedések jelentősége a jövőben tovább növekszik.
Mit jelent mindez a Kárpát-medence számára?
Az előrejelzések szerint a Kárpát-medencében is növekedhet az erdőtüzek kockázata. A klímaváltozás várhatóan elsősorban a tűzveszélyes időjárási helyzetek gyakoribbá válásán keresztül fejti ki hatását. Ezeket a felvetéseket részletesen alátámasztják a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdőtűz Információs Rendszerének adatai is.
A jövőben egyre inkább azzal kell számolni, hogy növekedhet a tűzveszélyes napok száma, emelkedhet a kiszáradó biomassza mennyisége, egyre inkább fokozódhat a nagy intenzitású tüzek kialakulásának kockázata, és jelentősen hosszabbodhatnak a fokozott tűzveszélyes időszakok.
Az erdőgazdálkodás szerepe a megelőzésben
Az európai tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy az erdőtüzek elleni védekezésben a megelőzés szerepe egyre fontosabbá válik. Az Európai Unió és az érintett országok jelentős erőforrásokat fordítanak a tűzoltási kapacitások fejlesztésére, ugyanakkor a szakmai szervezetek egyetértenek abban, hogy a hangsúlyt a megelőző intézkedésekre kell helyezni.
Így különösen fontos a tűzpászták és védősávok fenntartása; az éghető biomassza mennyiségének csökkentése; az erdei infrastruktúra folyamatos karbantartása; a korszerű monitoring- és előrejelző rendszerek alkalmazása; a vegyes fafajú, ellenállóbb erdőállományok kialakítása; az erdőlátogatók és a helyi közösségek folyamatos tájékoztatása és szemléletformálása.
Egyre nagyobb társadalmi, gazdasági és környezeti kihívás
A 2026-os tűzszezon ismét világosan megmutatta, hogy az erdőtüzek Európa egyik legjelentősebb környezeti kockázatává váltak. A gyakoribb hőhullámok, az elhúzódó aszályok és az erdőállományokat érő növekvő terhelések miatt a jövőben várhatóan tovább nő a megelőzés jelentősége.
Az erdőtüzek elleni védekezés nem kizárólag a tűzoltóság feladata. Az erdőgazdálkodók, a földtulajdonosok, a mezőgazdasági termelők, a természetvédelmi szervezetek és az erdőlátogatók közös felelőssége, hogy a megelőzés eszközeinek alkalmazásával csökkentsék a kialakuló tüzek kockázatát, hozzájáruljanak az európai erdők ellenálló képességének és alkalmazkodóképességének növeléséhez.
Forrás: NAK
Indexkép: pexels.com
