Súlyos veszélybe került Ukrajna egyik legfontosabb bevételi forrása. A Nagy-Odessza térségének kikötőit ért támadások miatt gyakorlatilag leállt a fekete-tengeri gabonaforgalom, miközben a gazdaságokban és a tárolókban folyamatosan halmozódik az új termés.
Normális körülmények között az ukrán búzaexport megközelítőleg 90 százalékát ezekből a kikötőkből indítják útnak. A tengeri útvonal kiesése ezért nem egyszerű logisztikai fennakadást jelent, hanem az egész ukrán mezőgazdaság működését veszélyezteti.
Az agrárszállítmányok jelenleg Ukrajna exportbevételeinek több mint felét adják. Az ágazat jelentősége a háború évei alatt tovább nőtt, miután az ország nehézipari kapacitásának jelentős része megsemmisült vagy működésképtelenné vált.
Felére zuhanhat a búzaexport
Az ukrán agrárminisztérium korábbi várakozása szerint a 2026–2027-es szezonban 17,6 millió tonna búzát exportált volna az ország. A fekete-tengeri szállítások ellehetetlenülése miatt ezt a becslést 8,3 millió tonnára csökkentették.
Ez azt jelenti, hogy az ukrán búzaexport kevesebb mint a felére zuhanhat.
Taras Vysotskyi mezőgazdasági miniszter szerint Ukrajna az összes rendelkezésre álló alternatív útvonal maximális kihasználásával is legfeljebb mintegy 30 millió tonna mezőgazdasági terméket tudna kivinni az országból.
Körülbelül ugyanekkora mennyiség maradhat a gazdaságokban, a raktárakban, illetve megfelelő tárolókapacitás hiányában akár a földeken is tönkremehet.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a támadások nemcsak a kikötői infrastruktúrát veszélyeztetik. A fekete-tengeri hajóforgalom biztonsági kockázatainak növekedése drágíthatja a biztosítást és a fuvardíjakat, miközben egyre kevesebb hajótulajdonos vállalhatja a térség megközelítését.
Harmadáron cserél gazdát a gabona
A tengeri kijutás elvesztése miatt az ukrán belföldi gabonapiac gyakorlatilag megbénult. A termelők kínálata messze meghaladja a belső keresletet, miközben az exportőrök csak korlátozott mennyiséget képesek elszállítani.
A kevés megkötött ügyletben a gabona a világpiaci ár hozzávetőleg egyharmadáért cserél gazdát. Ez jóval elmarad attól a szinttől, amelyből a gazdálkodók fedezni tudnák a vetőmag, a műtrágya, a növényvédelem, az üzemanyag, a gépek és a munkaerő költségeit.
A termelőket így egyszerre sújtja az értékesítési lehetőségek beszűkülése, az árak összeomlása és a tárolási költségek növekedése. Akinek van szabad raktárkapacitása, annak is finanszíroznia kell a termény hosszabb tárolását, miközben nem tudható, mikor nyílhat meg újra a fekete-tengeri útvonal.
A gazdálkodók szerint az idei helyzet még a 2022-es teljes körű orosz invázió után kialakult válságnál is súlyosabb lehet. Akkor sok vállalkozás saját pénzügyi tartalékaiból vészelte át a mintegy fél éven át tartó exportfennakadást. Ezek a tartalékok azonban az elmúlt évek veszteségei után nagyrészt elfogytak.
Már az őszi vetés is veszélybe került
Az értékesítetlen gabona miatt nemcsak a jelenlegi termés sorsa bizonytalan. A gazdaságoknak rövidesen finanszírozniuk kellene az őszi vetést, ehhez azonban sok esetben hiányzik a szükséges forgótőke.
Pénzügyi segítség nélkül egyes termelők:
- elhalaszthatják a vetést;
- csökkenthetik a bevetett területet;
- kevesebb inputanyagot használhatnak;
- vagy később vethető növényekre állhatnak át.
Mindez már a következő évi termés mennyiségét és Ukrajna későbbi exportképességét is ronthatja. Ha kisebb területen és alacsonyabb ráfordítással indul el a termelés, a jelenlegi logisztikai válság hosszabb távú termelési visszaesésbe fordulhat.
Az ukrán kormány kedvezményes hiteleket hagyott jóvá a mezőgazdasági termelők számára, és a tárolókapacitás bővítését is tervezi. Kijev az intézkedések finanszírozására 220 millió euró vissza nem térítendő támogatást kért az Európai Uniótól.
A vasút és a Duna sem képes pótolni a tengeri kikötőket
Ukrajna ismét megpróbálhatja nagyobb arányban nyugat felé, vasúton és közúton kijuttatni a gabonát. Ezeknek az útvonalaknak azonban korlátozott a kapacitásuk, a szállítás pedig lényegesen drágább, mint a fekete-tengeri hajózás.
A dunai kikötők szintén csak részleges megoldást jelenthetnek. Forgalmukat az alacsony vízállás nehezíti, ezért nem tudják teljes egészében átvenni az odesszai kikötők szerepét.
A 2022-ben létrehozott szárazföldi szolidaritási folyosók ismét fontos menekülőutat kínálhatnának, az ukrán gabona megjelenése azonban az elmúlt években komoly feszültségeket okozott a kelet-európai országokban. A helyi termelők attól tartanak, hogy az olcsó ukrán áru lenyomja a belső árakat, ezért több alkalommal tiltakozásokkal és határblokádokkal akadályozták a szállítást.
Több milliárd dolláros veszteség jöhet
Az ukrán jegybank számításai szerint az exportblokád miatt az ország már idén akár 2,5 milliárd dollár bevételtől eshet el.
Az Oxford Economics becslése alapján a fennakadások 2026-ban az ukrán GDP 1,8 százalékának, 2027-ben pedig 2,1 százalékának megfelelő veszteséget okozhatnak. Ha a blokád tartóssá és különösen súlyossá válik, a 2027-es kiesés elérheti a GDP 5,3 százalékát is.
A bevételcsökkenés gazdaságok tömeges csődjéhez, az infláció erősödéséhez és az ukrán gazdaság növekedésének lassulásához vezethet. Az állami támogatások és a nemzetközi segélyek enyhíthetik a veszteségeket, de nem képesek teljesen pótolni a kieső exportbevételeket.
A világpiac is megérezheti
Ukrajna a világ egyik legjelentősebb búza- és kukoricaexportőre, ezért a fekete-tengeri szállítások fennakadása nemcsak az ukrán gazdák problémája.
A korlátozott kínálat már önmagában is felfelé hajthatja a nemzetközi gabonaárakat. A legnagyobb veszélyben azok az importfüggő és alacsony jövedelmű országok vannak, amelyek élelmiszer-ellátásuk jelentős részét ukrán vagy más fekete-tengeri gabonára alapozták.
A kialakult helyzet így egyszerre fenyegeti az ukrán gazdaságok túlélését, az ország költségvetési és devizabevételeit, valamint a globális élelmiszer-biztonságot. Ha a kikötői blokád tartós marad, a következmények a következő vetési szezonban és a világpiaci árakban is hosszú ideig érezhetők lesznek.
Forrás: Világgazdaság
Indexkép: Pexels
