A PREGA X 2025 konferencián Szappanos Júlia, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) munkatársa bemutatta a digitális agráriumhoz kapcsolódó intézkedések eredményességéről szóló ellenőrzésük főbb megállapításait. Az ellenőrzés célja annak feltárása volt, hogy az elmúlt években milyen előrelépések történtek az agrárdigitalizáció területén, és ezek mennyiben járultak hozzá a hazai agrárszektor versenyképességének és hatékonyságának növeléséhez.


A digitális agrárstratégia háttere és céljai

Az ellenőrzés fókuszában a 2019–2023 közötti időszak állt, kitekintéssel a 2024. évre. A vizsgált időszakban Magyarországon a Digitális Agrárstratégia (DAS) volt az irányadó dokumentum, amelynek célja a mezőgazdasági termelés digitális átalakítása, valamint az erőforrás-hatékonyság és a jövedelmezőség növelése volt. A stratégia olyan eszközökre és megoldásokra helyezte a hangsúlyt, mint az adatgyűjtés, a robotizáció, a precíziós gazdálkodás és az informatikai fejlesztések.

Három fókuszterület, 15 intézkedés vizsgálata

Az ÁSZ három fő fókuszterületen értékelte az intézkedéseket:

  • Stratégiai és szervezeti háttér, intézkedések, monitoring és visszamérés.
  • Oktatás, humán erőforrás, eszközhasználat és finanszírozás.
  • A digitális előrehaladás, eredmények és versenyképesség.

A vizsgálat során 15 intézkedést értékeltek. Ezek közül:

  • 7 teljes mértékben megvalósult,
  • 6 esetben részben történt előrehaladás,
  • 2 feladat esetében nem történt érdemi előrelépés.

Sikeres példaként említhető többek között a Digitális Agrárakadémia létrehozása, az agrár-felsőoktatás fejlesztése, a digitális alaptérkép elkészítése és az agrometeorológiai adatok biztosítása.

A fejlesztések hatása a gazdálkodásra

Az ÁSZ helyszíni ellenőrzéseket is végzett a támogatott gazdálkodóknál, amelyek során igazolódott, hogy a digitális eszközök használata – például traktorok, kombájnok, drónok és mezőgazdasági szoftverek – hozzájárult a munkaszervezés hatékonyságához, az inputanyag-felhasználás csökkenéséhez, és bizonyos esetekben hozamnövekedéshez is.

A precíziós gazdálkodás technológiája már a legtöbb új mezőgazdasági gép alapfelszereltségéhez tartozik, ugyanakkor a tudatos, teljes körű alkalmazásuk még nem általános.

A tanulmány kiemeli, hogy a digitális technológiák alkalmazása elsősorban a nagyobb méretű gazdaságokban terjedt el.

Oktatás és humán erőforrás: van még teendő

Pozitív eredményként említhető, hogy a digitális megoldások beépültek a szakképzésbe és a felsőoktatásba. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem új tantervei már központi szerepet szánnak a műszaki-informatikai, vezetési és üzleti ismereteknek.

Ennek ellenére továbbra is kihívást jelent a szakképzésben oktató szakmai tanárok hiánya, valamint a lemorzsolódás. Ez veszélyezteti a szükséges szaktudással rendelkező utánpótlás biztosítását.

Rendszerszintű problémák és javaslatok

A jelentés hiányosságokat tárt fel az információs rendszerek integrációjában is: a különböző adatbázisok nem kapcsolódnak össze, és nem támogatják egységesen a szektor értékelését. Emellett a stratégiai célokhoz nem kapcsolódtak mérhető indikátorok a vizsgált időszakban.

Az ÁSZ négy javaslatot fogalmazott meg az agrárminiszter részére, többek között:

  • az információs rendszerek összekapcsolhatóságának vizsgálatát,
  • hatásmutatók kidolgozását a digitális fejlesztések eredményeinek értékelésére,
  • a pályakövetési rendszerek adatainak jobb hasznosítását,
  • valamint az ismeretterjesztő tevékenységek támogatását.

További javaslat hangzott el az Agrárkamara részére is, amely a gazdálkodók digitális tudásának fejlesztésére irányul.

A digitális agrárium fejlesztése nemcsak a technológiai eszközök beszerzését jelenti, hanem rendszerszintű gondolkodást, képzést és adatvezérelt döntéshozatalt is. Bár az elmúlt években jelentős előrelépés történt Magyarországon, a Számvevőszék jelentése szerint a rendszer szintű integráció, a stratégiai nyomon követés és a humán tényezők megerősítése kulcsfontosságú a további fejlődés érdekében.

Indexkép: pexels.com