A klímaváltozás és az egyre gyakoribb aszályos időszakok új növények kipróbálására ösztönzik a gazdákat. A csicseriborsó – amely a világ harmadik legfontosabb hüvelyes növénye – sokak figyelmét felkeltette, hiszen mélyre nyúló karógyökereinek köszönhetően jól bírja a szárazságot, és olyan régiókban is megél, ahol a szója vagy a kukorica már alig terem. Ugyanakkor termesztése korántsem kockázatmentes.



Az aszályt bírja, az esőtől szenved

Míg a nyári hőség és szárazság nem jelent komoly gondot számára, addig a párás, csapadékos időjárás komoly veszélyt rejt. Az esőzések késleltetik az érési folyamatot, újabb virágzásokat indítanak el, ami gombabetegségek – például fuzárium és aszkochyta-rothadás – kialakulásához vezethet. A betakarítás így gyakran kockázatos vállalkozás.


csicseri

Fotó: Pixabay


Bonyolult vetés, kiszámíthatatlan kelés

A csicseriborsó termesztése még a gyakorlott gazdáknak is próbára teszi a tudását. A túl mélyre vagy nedves talajba vetett magok gyorsan rothadnak, az egyenetlen kelés pedig gyakori probléma. Sok esetben azonos tételből származó magok is teljesen eltérően fejlődnek – részben a talajban jelenlévő betegségek miatt.

Nem helyi fajták, hiányzó nemesítés

A jelenleg elérhető fajták többsége India, Etiópia vagy Ausztrália termesztési viszonyaira lett nemesítve, így Közép-Európában sokszor nem alkalmazkodnak megfelelően a talajhoz és klímához. Bár kutatások és nemesítési programok – például a Triesdorfi Alkalmazott Tudományok Egyetemén – már zajlanak, a csicseriborsó egyelőre réspiaci növény, így a nemesítők óvatosan fektetnek be.



Vetésforgóba jól illeszthető

Mindezek ellenére a növénynek komoly előnyei is vannak. Hüvelyesként javítja a talaj termékenységét, a vetésforgóban jó kiegészítője lehet a szójának, és száraz években sokszor jobban teljesít, mint más kultúrák. A gyakorlat azonban vegyes képet mutat: egy biogazda például három év alatt egy jó, egy közepes és egy teljesen sikertelen termést könyvelhetett el – mindezt magas vetőmagköltségek mellett.

Növekvő kereslet a piacon

A gazdák kockázatvállalását a piaci igények növekedése indokolhatja. A fehérjedús csicseriborsó a vegetáriánus és vegán étrend egyik alapanyaga, amelyet falafelhez, humuszhoz és számos húshelyettesítő termékhez használnak.


A csicseriborsó tehát ígéretes alternatíva a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban sújtott gazdáknak, ugyanakkor termesztése komoly kockázatokat rejt, különösen csapadékos években. A jövője nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e olyan regionálisan adaptált fajtákat nemesíteni, amelyek csökkentik a termesztési kockázatokat.

Forrás: agrarheute.com

Indexkép: Pixabay