A Széchenyi Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának életében meghatározó fordulatot jelentett a tangazdaság szervezeti átalakítása. Dr. Kukorelli Gábor, az intézmény szakembere a közelmúltban tartott előadásában részletezte azt a többlépcsős folyamatot, amelynek során a gazdaság az egyetem saját tulajdonában álló Uni-Agro-Food Kft. keretei közé került. Ez a váltás tette lehetővé, hogy az egység a piaci szférához hasonló rugalmassággal reagáljon a mezőgazdaság napi kihívásaira és változó igényeire.
A megközelítőleg 515 hektáron gazdálkodó tangazdaságban az elmúlt évtizedben tudatos építkezés zajlott. Ennek eredményeként a kísérleti és oktatási területek nagysága ma már az üzemi növénytermesztési területekkel vetekszik. Bár ezeken a parcellákon is folyik árutermelés, az elsődleges cél az oktatási és kutatási háttér biztosítása, kiszolgálva az Állattudományi, a Növénytudományi Tanszék, valamint az Agrár- és Élelmiszer-kutató Központ igényeit.
A Smart Farm koncepció születése és fejlődése
A Smart Farm gondolata 2016-ban öltött testet azzal a céllal, hogy az egyetem oktatói és kutatói ne külső helyszíneken, hanem saját bázison végezhessék a precíziós gazdálkodással kapcsolatos vizsgálataikat. A 2020-tól felgyorsult fejlesztések során nemcsak az irodák és bemutatótermek újultak meg, hanem egy kiemelkedő volumenű eszközbeszerzési program is kezdetét vette.
A géppark összeállításánál a legfőbb szempont a digitális adatgyűjtés és a műholdas vezérlés megvalósíthatósága volt. A beszerzett eszközök között szerepelnek:
- Szemenkénti vetőegységgel felszerelt gabonavetőgépek.
- Az egyik legmodernebb szoftveres háttérrel és kezelőfelülettel rendelkező műholdas helymeghatározó rendszerek.
- Nagy teljesítményű erőgépek és speciális művelőeszközök.
A precíziós gazdálkodásról szóló klubnap Mosonmagyaróváron – Fotó: Milics Gábor/MPGE
Digitális szenzorok a szántóföldön
A technológiai fejlődés egyik csúcspontja a 2025-ös betakarítási fejlesztés volt.
Az ekkor munkába állt kombájn már minden jelenleg elérhető digitális szenzorral és automatikus technológiával fel van szerelve.
A gép működés közben folyamatosan elemzi a termény minőségét és összetételét, az adatokat pedig valós időben továbbítja a központi szerverekre. A szakemberek így nemcsak a traktorban, hanem az irodai térinformatikai szoftverek segítségével is teljes hozzáférést kapnak a termelési adatokhoz.
A növényvédelem területén is áttörést értek el: a multispektrális kamerákkal felszerelt drónok segítségével 2018 óta végeznek precíziós gyomszabályozási kutatásokat. A drónfelvételeken alapuló képelemzés lehetővé teszi a termőhelyhez igazodó, racionalizált inputanyag-felhasználást, ami gazdasági és környezetvédelmi szempontból is kiemelkedő eredmény.
Bemutató a klubnapon – Fotó: Milics Gábor/MPGE
Gyakorlatorientált oktatás a jövő agrárszakembereinek
A Smart Farm mára az oktatás szerves részévé vált. A hallgatók projektalapú képzések keretében, önálló felvételezési munkákon keresztül ismerkednek meg a modern technológiákkal. Dr. Kukorelli Gábor hangsúlyozta: céljuk, hogy innen ne kerülhessen ki úgy növényorvos vagy agrármérnök hallgató, hogy ne találkozott volna a precíziós gyomfelvételezés vagy a térkép alapú kijuttatás módszereivel. A tangazdaság emellett a népszerűsítésben is részt vesz, általános és középiskolás csoportokat fogadva mutatják be a modern mezőgazdaság vonzó arcát.
Indexkép: Milics Gábor/MPGE
