Falszerű lombozat és erősebb alanyok – új irány az almában?

A Guyot-művelés nem divatból született, hanem válaszul a talajra, az alanyokra és a jövő kihívásaira.

A Venyim Gyümölcse Közösségi Kert (Nagyvenyim, Fejér vármegye) nem klasszikus bemutatókert: itt valódi kísérletezés zajlik, éles üzemi és ökológiai körülmények között. Csizmadia György az almatermesztésben olyan irányt keres, amely erősebb alanyokon, intenzíven melegedő talajokon és újratelepítésnél is működőképes alternatívát kínál a megszokott orsóformákkal szemben.

Sövény, nem csoda – csak logika

A Guyot-művelést Csizmadia inkább koronaformának nevezi, mintsem módszernek. Lényege egy keskeny, függőleges lombfal, amelyet egy központi tengely helyett vízszintes vagy enyhén emelt karokra épülő, felfelé törő hajtások alkotnak – hasonlóan a szőlőben régóta ismert Guyot-rendszerhez, de almára adaptálva.

„Ez valójában egy sövényforma. A körte esetében ez történelmileg is megvolt: templomkertekben, papi birtokokon már évszázadokkal ezelőtt léteztek körtesövények” – idézi fel. – „Az almától sem idegen ez, csak az intenzív ültetvényekkel együtt elveszett ez a gondolkodás.”

Olasz tapasztalatok, magyar talaj

A fordulópontot számára egy olaszországi szakmai út hozta el.

„Húsz éve jártunk intenzív olasz ültetvényekben, ahol félméteres tőtávolságokkal telepítették a csemetéket. Megkérdeztem, miért nem csinálják így mindenhol? A válasz egyszerű volt: nem minden alany és talaj bírja, illetve nem minden esetben gazdaságos” – mondja.

Keskeny, egyenletes, jól kezelhető lombfal a gazda "jutalma" – Fotó: Csizmadia György

Magyarországon, különösen az intenzíven melegedő, humuszos homoktalajokon, az M9-es alany sok fajtánál problémás. „Az Idared például M9-en törpe marad. Május végén befejezi a növekedést, tele van hajtással, de nem nő, viszont telerakódik termődárdákkal” – magyarázza.

Ezért döntött úgy, hogy erősebb növekedésű alanyokra (M106) telepít, viszont nem hagyja szabadon nőni a fát, hanem falszerű, kontrollált lombfalat alakít ki.

A döntés ára: tanulókert

A Venyim Gyümölcse Közösségi Kertben ma egy hektáron folyik Guyot-jellegű almatermesztés: fél hektár három éves, fél hektár friss telepítés.

„Az első fél hektár igazi tanulókert volt. Ami hibát el lehet követni, azt elkövettük” – mondja őszintén.

A legnagyobb kihívás az elültetés és a karok lehajlítása volt. Az erős alanyoknál a törzsek nem mindig hajlíthatók törés nélkül, az elhajlítás pontján pedig extrém erős vízhajtások indulnak.

„Ha levágod, újra kihajt. Ezért volt olyan fa, ahol visszahajtottam a másik irányba – így lett két vízszintes karom. Az egyik ilyen fa ma a kedvencem.”

A dőlésszöggel ma is folyamatosan „játszik”: ha gyenge a növekedés, emel rajta, ha túl erős, visszasüllyeszti. „Amíg a szerkezet nem áll össze, ez egy finomhangolás.”

Nem csak metszés – gépészeti kérdés is

A ferde törzs a gépi sorművelést is átírja. „A kitérő pálca nem érzékeli akadálynak a ferdén álló törzset, megvezeti a munkagépet, és odaveri a kéregnek” – magyarázza. Ezért erősebb törzsvédelemre, más művelőeszközökre van szükség.

„Ez nem tankönyvi rendszer. Aki belevág, annak gondolkodnia kell.”

Miért éri meg mégis?

Csizmadia szerint a Guyot-alma nem csodafegyver, de komoly előnyei vannak:

• Vékonyabb lombfal, kiváló szellőzés → könnyebb növényvédelem
• Gyors szüret, egyértelmű termőfelület
• Alacsonyabb koronamagasság, földről is elérhető gyümölcs
• Gyors termőre fordulás: akár 2–3 év alatt

„Ha egy méteren öt törzsed van, és törzsenként legyen csak tíz alma, az már 50 alma két-három éves korban. Ez a nem mindegy” – magyarázta.

Biotermesztésben különösen perspektivikusnak tartja: a lomb gyorsan felszárad, a kártevők ellen akár teljes hálóval is burkolható az ültetvény.

Így néz a Guyot-művelésmód – Fotó: Csizmadia György

Mikor derül ki, hogy működik?

„Három-négy év múlva lehet igazán megítélni” – mondja. A nemzetközi tapasztalatok szerint a rendszer hamar hoz termést, ha a kezdeti években jól van indítva.

„Én látok benne jövőt. Nem azt mondom, hogy mindenkinek ez az út, de ahol az M9 nem működik, ott ez egy valós alternatíva.”

A Venyim Gyümölcse Közösségi Kert ezért nemcsak termel, hanem megmutat: videókon, személyes látogatásokon keresztül. A Guyot-alma itt nem elmélet, hanem élő kísérlet – minden sikerével és tanulságával együtt.

Indexkép: Csizmadia György