Vajon tudod, mikor van vízkereszt, farsang vagy húshagyókedd, és mit jelenthetnek ezek az ünnepek a számodra? Az ünnepek szélsebesen elszálltak, de szerencsére a télnek még koránt sincs vége a jókedv szempontjából! Sokan hiszik, hogy a farsang csak a gyerekeké, pedig ez a vidám időszak a felnőtteknek is remek lehetőség egy kis bolondozásra, álarcos mulatságra, és persze egy-két fánk elfogyasztására. Most megmutatjuk, mi is ez a három titokzatos ünnep: vízkereszt, farsang és húshagyókedd – és hogyan teheted még izgalmasabbá az év első hónapjait!
Vízkereszt: a karácsony zárása és a farsang nyitánya
Január 6. – ezt a dátumot érdemes megjegyezni, mert ekkor ünnepeljük a vízkeresztet, más néven a háromkirályok napját. Ilyenkor véget ér a karácsonyi időszak, lekerülnek a fenyődíszek, és kezdetét veszi a farsang. A vízkereszt neve a víz megszenteléséből ered, és három fontos eseményre emlékeztet: a napkeleti bölcsek látogatására, Jézus megkeresztelésére, valamint első csodatételére. Régen szokás volt szentelt vizet hazavinni, hogy az védelmet és szerencsét hozzon a ház népére.
Farsang: az év legvidámabb időszaka
Január 6-tól egészen húshagyókeddig tart a farsang, vagyis jó pár hétig tart a mulatozás, bálozás, maszkabál és a fánkozás! Ez az időszak nem kapcsolódik konkrét keresztény ünnephez, inkább népi hagyományokból nőtte ki magát. A farsang csúcspontja a "farsang farka", azaz az utolsó három nap, amikor minden a karneválokról, télbúcsúztatásról, és persze a busójárásról szól.
A farsangi fánk ilyenkor kötelező: a hagyomány szerint minél többet eszünk, annál bőségesebb lesz a termés! A bálok, jelmezes felvonulások, mulatságok az egész országban elterjedtek, de a legismertebb magyarországi esemény kétségkívül a mohácsi busójárás, amely 2009 óta az UNESCO szellemi kulturális örökségének része. A busók ijesztő álarcokban, kereplőkkel és kolompokkal űzik el a telet – és a rossz kedvet!
Húshagyókedd: a farsang temetése
A farsang utolsó napja a húshagyókedd, amely mindig húsvét vasárnapja előtt 47 nappal van, így évről évre változik a dátuma. Ez a nagy mulatságok, lakomák, és a tél temetésének napja. Ilyenkor égetik el a telet jelképező kiszebábot, majd másnap, hamvazószerdával megkezdődik a nagyböjt, amikor már tilos a hús, a mulatozás és a lakodalmak.
Hagyományok, szokások, érdekességek
A farsang nemcsak a falvakban, de a városokban is népszerű. Régen a legények szervezték a bálokat, a lányok bokrétát adtak szívük választottjának, az arisztokrácia pedig fényűző itáliai mintájú karneválokon mulatott. Erdélyben és Felvidéken is színes népszokásokkal ünnepeltek, például a bakkuszjárással vagy a csallóközi alakoskodással.
A felnőttek is bátran öltözzenek jelmezbe farsangkor. – Fotó: Shutterstock
A torkos csütörtök a húshagyókeddet követő csütörtök, amikor a vendéglők ma is óriási kedvezményekkel várják a jóllakni vágyókat. És persze a farsang nem múlhat el fánk nélkül – hiszen ki tudna ellenállni egy porcukros, lekváros csodának?
Karneválok világszerte
Nem csak nálunk, de a világban is nagy hagyománya van a karneváloknak: a velencei karnevál és a riói karnevál világhírűek, elképesztő jelmezekkel, maszkokkal és táncos felvonulásokkal. Ezek az ünnepek mind-mind a tél végének, a tavasz közeledtének örömét hirdetik – no meg a jókedvet!
Ha eddig csak néző voltál, idén merülj el te is a farsangi forgatagban! Vedd fel a legviccesebb jelmezed, süss egy adag fánkot, és űzd el a telet jókedvvel!
