A „Viharban is talpon” című repce Agroinform webináriumon Tóth Milena szaktanácsadó a mikroelemek, azon belül is a bór, a mangán és a molibdén fontosságára hívta fel a figyelmet az őszi káposztarepce termesztésében. Az intenzív gazdálkodási rendszerekben a tápanyag-utánpótlás legalább akkora szerepet tölt be, mint a növényvédelem vagy a talajművelés. A hozamot ugyanis nemcsak a genetikai potenciál, hanem a víz, a tápanyag és az energia elérhetősége is meghatározza. Ha ezek bármelyike hiányzik vagy korlátozottan áll rendelkezésre, az közvetlen hatással van a termés mennyiségére és minőségére.

A repce tápanyagigényének időbeli lefutása

A szakember rámutatott: a repce a tápanyagokat két fő szakaszban veszi fel. A szükséglet első fele az őszi fejlődési szakaszban, valamint a kora tavaszi újrainduláskor jelentkezik. A második, legalább ilyen jelentős igény a generatív fejlődési fázishoz – a virágzás és a magképzés időszakához – kötődik. Ezért különösen fontos, hogy a növény számára a megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagok időben rendelkezésre álljanak.

A mikroelemek szerepe ebben a rendszerben nem elhanyagolható. A nagy terméspotenciállal rendelkező új hibridek mikroelem-igénye is emelkedett. Emellett a szervesanyag-tartalom csökkenése, az egyoldalú műtrágyahasználat és a pH-anomáliák is fokozzák a mikroelem-hiány kialakulásának esélyét.

repce

Bórhiány – fotó: Agroinform.hu

Bór – a szerkezeti és generatív szervek támogatója

A bór a sejtfalak kulcsfontosságú alkotóeleme, erősíti a sejtfalat és befolyásolja annak rugalmasságát. Ez a szerkezeti támogatás elengedhetetlen a növény általános növekedéséhez. A bór kulcsfontosságú a pollencsírázáshoz, a pollentömlő megnyúlásához és a megtermékenyítéshez. Részt vesz a cukrok és a szénhidrátok növényen belüli szállításában, valamint a szénhidrát-anyagcserében is. Befolyásolja a hormonális szabályozást, részt vesz a nukleinsav-szintézisben és a növény oxidatív stresszel szembeni védekezésében. A bórhiány befolyásolja más esszenciális tápanyagok, így például a nitrogén, a kálium és a kalcium felvételét is.

A bórhiány tünetei közé tartozik a levelek világoszöld színe, vöröses elszíneződése, az új levelek deformáltsága, a szárak csökevényesedése, valamint a növény bozontos, rozettás megjelenése. A virágzat torznak tűnik, sok a meddő virág, amelyek később lehullanak. A becők száma és különösen a magok száma jelentősen csökkenhet bórhiány esetén.

repce

Bórhiány – fotó: Agroinform.hu

repce

Bórhiány – fotó: Agroinform.hu

Mangán – az enzimaktivitás és stressztűrés motorja

A mangán számos szerepet tölt be a növényben, többek között a klorofill és aminosav képződésben, valamint az enzimreakciókhoz elengedhetetlen. Jelentősen befolyásolja a repce olajtartalmát, és kofaktor a nitrogén-anyagcserében résztvevő enzimek számára. Segít a növényeknek megbirkózni a stressz káros hatásaival szemben, részt vesz az antioxidáns enzimek szintézisében. A mangánhiányos növény érzékenyebb a környezeti stresszorokra, például az aszályra vagy a magas hőmérsékletre. Szerepet játszik más tápanyagok, például a foszfor és a kalcium felvételében és szállításában, valamint elengedhetetlen az egészséges gyökérképzéshez.

repce

Mangánhiány – fotó: Agroinform.hu

A mangánhiány tünetei közé tartozik az erek közötti elsárgulás, miközben az erek zöldek maradnak, mozaikszerű hatást keltve. Súlyos esetekben barnás vagy fekete foltok jelennek meg, amelyek elhalhatnak. A tünetek hasonlósága miatt nehéz különbséget tenni a magnézium, a vas és a mangánhiány között. A mangánhiány gyakoribb a lúgos talajokon és a magas szervesanyag-tartalmú talajokon. Mangán toxicitás is előfordulhat, bár létfontosságú, de nagy koncentrációban mérgező lehet. Savanyú, pangó vizes területeken fordulhat elő, és idős leveleken jelentkezik elszíneződés formájában.

repce

Mangánhiány – fotó: Agroinform.hu

Molibdén – a nitrogénhasznosítás csendes segítője

A molibdén a repce nitrogén-anyagcseréjében vesz részt, különösen a nitrát reduktáz enzim kofaktoraként, amely a nitrátokat ammóniává alakítja. Hiánya gátolja a fotoszintézist, a növekedést és becőelrúgáshoz vezet, továbbá nitrát-felhalmozódást okoz a levelekben. Az alacsony pH-értékű talajok tipikus hiánybetegsége. A molibdénhiány tünetei közé tartozik a klorózis, nekrózis, elhaló levélszélek és kanálszerűen csavarodott levelek. Az elágazások száma csökken, kevesebb lesz a becő és a virágzat, valamint a magképzés is romlik, ami a hozam és a minőség csökkenéséhez vezethet. A molibdén legnagyobb része a szilárd részekben található, ezért a hiánytünetek gyakran az egész növényen jelentkeznek. Mivel a molibdén legnagyobb része a szilárd részekben található, ezért a hiánytünetek gyakran az egész növényen jelentkeznek.

repce

Molibdénhiány – fotó: Agroinform.hu

A lombtrágyázás szerepe és ütemezése

– A mikroelemek mobilitása miatt fontos a többszöri, kis dózisú kijuttatás. A repce lombtrágyázása lehetővé teszi a célzott tápanyagpótlást, és integrálható a növényvédelmi kezelésekbe is – fogalmazott.

Javasolt lombtrágyázási ütemezés:

  • Ősz: bór és mangán kijuttatása a kezdeti fejlődés támogatására.

  • Tavasz, március: első rovarölő szeres kezeléshez kapcsolt mikroelem-pótlás.

  • Április közepén: intenzív növekedési fázis – bór, mangán és molibdén kijuttatása.

  • Virágzás előtt: újabb bórpótlás a megtermékenyülés elősegítésére.

Az alkalmazott készítmények közül célszerű olyat választani, amely kombináltan tartalmazza ezeket a mikroelemeket, kiegészítve kalciummal és magnéziummal is. Ez egyszerűsíti a kijuttatást és javítja a hatékonyságot.

Összegzés

Az előadó leszögezte: a repce intenzív termesztése nem képzelhető el hatékony mikroelempótlás nélkül. A bór, a mangán és a molibdén nemcsak a terméshozamra, hanem a növények egészségi állapotára, stressztűrésére és olajtartalmára is jelentős hatással van. A levélanalízis, a talajviszonyok figyelembevétele és a szakszerű lombtrágyázás elengedhetetlen ahhoz, hogy a gazdálkodók a fajtákban rejlő potenciált valóban ki tudják használni.

Horváth Attila

Agroinform