Október 18-án erőteljes hidegfront vonult át hazánk felett, amely jelentős lehűlést hozott az ország döntő részére. A fronttal együtt megélénkült, olykor megerősödött az északnyugati szél, ami hidegebb és szárazabb légtömegeket szállított fölénk. Ennek köszönhetően a nap végére országszerte kiderült az ég, éjszakára pedig a légmozgás is fokozatosan csillapodott.



A derült, szélcsendes idő és a lehűlt levegő tökéletes feltételeket teremtett az intenzív kisugárzásos lehűléshez, különösen a homokos talajú tájakon, ahol a talaj hőtartó képessége alacsonyabb.

A leghidegebbet a Duna–Tisza közén mérték, ahol hajnalra -6,6 °C-ig süllyedt a hőmérséklet.

Bár ez az érték kissé elmarad a napi hidegrekordtól, mégis elég volt ahhoz, hogy megdőljön az idei ősz eddigi legalacsonyabb hőmérsékleti értéke, vagyis új szezonrekord született. Ez a fagyos hajnal emlékeztet arra, hogy az őszi időszak egyik sajátossága a nagy napi hőingás, amely derült éjszakákon észrevétlenül, de gyors lehűléshez vezethet.


fagy

Minimum-hőmérsékletek október 19-én 6 órakor – Kép: HungaroMet

Az őszi mezőgazdaság szempontjából különösen fontos az ilyen hirtelen jött hideg figyelemmel kísérése, mivel a fagyzugos területeken még a késői vetések és érzékenyebb növények is károsodhatnak.

A gazdáknak tehát érdemes fokozottan figyelniük az időjárás alakulását, és szükség esetén védekezniük a fagykárok ellen.

A fagyos októberi reggelek – mint amilyen a -6,6 °C-os hideg is volt – jelentősen befolyásolják a mezőgazdasági munkák menetét, különösen a reggeli órákban. Az alábbi szempontokat érdemes kiemelni:

1. Gépi munkák késleltetése

A mezőgazdasági gépeket nem lehet azonnal beindítani, ha azok éjszaka a szabadban álltak. A hideg miatt az olaj sűrűbbé válik, az akkumulátorok nehezebben indulnak, ez műszaki problémákhoz vezethet.

A talaj reggel még fagyott, csúszós lehet, így a traktorok, pótkocsik, betakarítógépek nehezebben mozognak, vagy kárt tehetnek a talajszerkezetben. A legtöbb munkát (pl. betakarítás, vetés) csak a délelőtti órákra halasztva lehet elkezdeni.


fagy

Fotó: Pixabay

2. Betakarítási problémák

A gyökérzöldségek (pl. cékla, répa, retek) és a burgonya esetében a fagyott földből nehezebb kihúzni a terményt, ráadásul sérülékenyebbek is a hideg hatására.

A zöldségfélék levelei (pl. saláta, kelkáposzta) megfagyhatnak, így a reggeli betakarítás rontja a minőséget.

A kukorica vagy napraforgó betakarítása során a reggeli párás, zúzmarás időjárás miatt a nedvességtartalom magas lehet, ami plusz szárítást igényel.


3. Vetési nehézségek

A friss vetések (pl. őszi búza) késleltethetők, ha a talaj felszíne megfagyott, és nem lehet megfelelően előkészíteni vagy eldolgozni a magágyat.

A hideg miatt a csírázás is lassulhat, különösen homokos, gyorsan lehűlő területeken.

4. Állattartásra gyakorolt hatás

A fagyos hajnalokon a szabadban tartott állatok itatóvize megfagyhat, ami külön gondot jelent, főleg juh- vagy szarvasmarha-állomány esetében.

Az állatok energiaigénye nő, több takarmányt igényelnek, és szükséges lehet a korábbi reggeli takarmányozás.

5. Munkaszervezés és humán szempontok

A munkások korábban nem tudnak munkába állni, fagyos, párás környezetben a fizikai munkavégzés megnőtt kockázattal jár.

A munkaidő csökkenhet, hiszen csak a délelőtti, felmelegedett órákban lehet teljes értékű munkát végezni.


Az ilyen hideg, fagypont alatti hajnalok lassítják a napi munkakezdést, technikai és minőségi kihívásokat jelentenek, és megnövelhetik a termelési költségeket (pl. fűtés, szárítás, plusz takarmányozás). A gazdáknak ilyenkor rugalmasan kell szervezniük a napi feladatokat, alkalmazkodva az időjárás gyors változásaihoz. És ez még csak a kezdet!

Indexkép: Pixabay