Lendületben az uniós élelmiszer-biztonsági rendszerek
Az Európai Unió Riasztási és Együttműködési Hálózatának (ACN) 2024-es összesített adatai szerint több mint 9400 ügyben érkezett bejelentés a különféle élelmiszer-biztonsági, állat- és növényegészségügyi hálózatokhoz. A rendszer célja, hogy biztosítsa a tagállamok közötti hatékony kommunikációt és gyors fellépést a lakosságot érintő kockázatok esetén.
Magyarország stabil pozícióban
A RASFF, vagyis az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszer 5250 bejelentést kezelt, ezek döntő többsége élelmiszerekhez kapcsolódott. Magyarországot 309 ügy érintette, de ezekből csupán 38 vonatkozott hazai gyártású termékre – ami kevesebb mint 1%-os arányt jelent az uniós összesített adatokhoz képest.
A magyar hatóságok aktívan részt vettek a problémák feltárásában: 63 esetben ők kezdeményeztek eljárást, ami az agrár-élelmiszerlánc hazai felügyeleti rendszerének hatékonyságát is igazolja.
Milyen termékek kerültek fókuszba?
A magyarországi ügyek leginkább a baromfihúst, a zöldséget, a gyümölcsöt és a gabonatermékeket érintették. Az élelmiszer-biztonsági problémák többsége nem minőségi hibára, hanem hibás címkézésre, nyomonkövetési hiányosságokra és dokumentációs problémákra vezethető vissza. Ez azt is mutatja, hogy az agrártermelőknek és élelmiszer-feldolgozóknak érdemes még nagyobb figyelmet fordítani a csomagolás, tárolás és adminisztrációs megfelelés területeire.
Élelmiszercsalás és növényegészségügy
Az FFN (Élelmiszercsalási Hálózat) 546 esetéből 84 érintette Magyarországot, főként étrend-kiegészítők hamisítása, mézhamisítás és kisállat-kereskedelem kapcsán. A PHN (Növényegészségügyi Rendszer) terén hazánkban mindössze öt eset volt, ezekben háromszor a magyar hatóság volt a bejelentő.
Új hálózatok, új kihívások
2024-ben két új alrendszer is elindult: a kedvtelésből tartott állatokkal foglalkozó PAN, valamint a gazdasági haszonállatokra fókuszáló AWN. Magyarországot ezek közül a PAN keretében 24, az AWN-ben pedig 1 bejelentés érintette.
Mit jelent ez a magyar mezőgazdasági termelők számára?
A számok tükrében elmondható, hogy a magyar agrárium továbbra is versenyképes és élelmiszer-biztonsági szempontból is megbízható partnere az Európai Uniónak. Ugyanakkor a folyamatosan bővülő ellenőrzési rendszerek azt is jelentik, hogy a termelőknek és feldolgozóknak egyre pontosabban kell megfelelniük a szabályozásoknak, főként a dokumentáció, a címkézés és az állategészségügyi előírások területén.
Indexkép: Shutterstock