Október a döntés hónapja: mikor vessük az őszi gabonát?

Az elmúlt napok hideg, gyakran szeles, záporos időjárása után jól jönne, ha még visszatérne a jó idő az októberi mezőgazdasági munkákhoz. A héten azonban még nem emelkedik számottevően a hőmérséklet, és bár mától csökken a csapadékhajlam, szombat estétől ismét sokfelé ered el az eső. Az őszi gabonák vetését megelőző talajelőkészítéshez leginkább a középső országrész déli tájain van szükség csapadékra, hazánk nagy részén elegendő nedvességet tartalmaz a felső talajréteg.

Az elmúlt egy hétben változékony, az átlagosnál hidegebb időjárás uralkodott hazánkban. A legtöbb eső a múlt csütörtökön és pénteken hullott, előbbi napon csaknem országszerte esett valamennyi, majd szombat óta jellemzően kevés csapadékot adó elszórt záporok fordultak elő, illetve a Dunántúl keleti területein északról déli irányba egy zivatartömb is végig vonult vasárnap, melyből foltokban 10-25 mm is leesett. Így a mögöttünk álló tíz napban a Dunántúlon és a keleti országrész északi felén sokfelé mérhettünk összességében 10-25 mm közötti csapadékot (1. ábra), ami ugyan a legtöbb helyen kevesebb, mint az ilyenkor szokásos mennyiség, de a talajok felszín közeli rétegének nedvesen tartásához elegendő volt (2. ábra).

Az Alföld déli felén azonban sokfelé csak 1-3 mm esett, arrafelé továbbra is száraz a felső talajréteg is. Szeptember folyamán is kevesebb volt a csapadék hazánk túlnyomó részén, mint a sokéves átlag, a déli országrészben, ahol mindössze 7-20 mm hullott, a negatív anomália a 30-65 mm-t is eléri.

1. ábra 10 napos csapadékösszeg 2025. október 1-ig (mm) – forrás: met.hu

2. ábra Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. október 1-én (%) – forrás: met.hu

Ugyanakkor keleten, északkeleten és nyugaton, északnyugaton 50-100 mm között volt a havi csapadékösszeg, ami előbbi területeken, több az ilyenkor szokásosnál (3., 4. ábra).

A középső talajréteg is a Dunántúl nyugati felén és az északi országrészben tartalmaz bővebben nedvességet, ezeken a területeken a felső fél méteres réteg telítettséghez képesti vízhiánya 30 mm alatt van, míg az Alföld túlnyomó részén és a Dunántúl délkeleti tájain ez az érték 60-100 mm közötti, és meglehetősen száraz a 20 cm-nél mélyebb réteg (5-6. ábra). 50-60 cm-nél mélyebben csaknem országszerte igen szárazak még a talajok.

3. ábra 30 napos csapadékösszeg 2025. október 1-ig (mm) – forrás: met.hu

4. ábra Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. október 1-ig (mm) – forrás: met.hu

5. ábra Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. október 1-én (%) – forrás: met.hu

6. ábra Telítettséghez képesti vízhiány a talaj felső fél méteres rétegében 2025. október 1-én (mm) – forrás: met.hu

A hőmérséklet 2-4 fokkal alacsonyabban alakult, mint a sokéves átlag. Már a múlt hét második felében is hűvös volt, de akkor napközben még jellemzően 15-20 fok közé emelkedett a hőmérséklet, és éjszakánként is csak 10 fok köré hűlt le a levegő. A héten azonban fokozódott az éjszakai lehűlés, kedd reggel óta nagy területen esik vissza 5 fok alá a hőmérséklet, és talajmenti fagyok többfelé előfordultak, de az északi fagyzugos helyeken valamint a Kiskunság homokbuckái közt két méteres magasságban is fagyott csütörtök reggelre (7. ábra). A nappali felmelegedés mértéke is napról-napra csökkent vasárnap óta.

7. ábra Minimum hőmérsékletek 2025. október 2-án (Celsius fok) – forrás: met.hu

A napraforgó és a kukorica betakarítása is zajlik, a hozamokat a nyári aszály alapvetően meghatározza. Bár az ország egyes részeit bizonyos időszakokban kiadós csapadék öntözte, az állományok zömének zöld tömege jóval kevesebb volt a szokásosnál a szezonban, és hamar megkezdődött a növényszáradás (8. és 9. ábra).

A szeptemberi csapadék már nem használt, a termés minőségét rontotta. A repce keléséhez és kezdeti fejlődéséhez valamint az őszi gabonák vetésének talajelőkészítéséhez igen jól jött az eső, a déli országrészben még többre is szükség lenne.

8. ábra Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva – forrás: met.hu

9. ábra Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva – forrás: met.hu

A múlt csütörtökön és pénteken sokfelé, azóta elszórtan volt tartósan vizes a növények levelének felülete, ami kedvező felétételeket teremtett a gombás fertőzések számára. Hosszabb párás időszakok csak kevés helyen fordultak elő.

Az NDVI vegetációs index térképeink a szeptember közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az ország nagyobb részén nem csökkent számottevően, ami az év ezen időszakában természetes lenne, hanem növekedett a csapadékos és meleg időjárás hatására. Az anomália térképen jelentősen csökkent az Alföldön és a Dunántúl keleti tájain a nyári aszály hatását mutató negatív eltérésű terület nagysága. A nyugati és északi országrészekben valamint a keleti határszélen pedig az átlagosnál több zöld tömeg figyelhető meg.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* a tenyészidőszak végén (10. és 11. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult.

Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól. Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és a június ismét száraz időt hozott. Medárd sem hozta meg a várt csapadékot, a hónap közepére az aszály az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott. Egész június alig hozott csapadékot, az aszály egyre nagyobb mértéket öltött, majd július első hetének végén tetőzött.

Július második hetében több hullámban országos csapadék érkezett, mely sokfelé életmentő volt. Szeszélyes területi eloszlásban az ország mintegy harmada alaposan megázott (>40 mm), harmada 20-40 mm-t kapott, harmadán viszont kevés esett. Július végén majd augusztus elején érkeztek újabb jelentősebb esők, de ezeknek is szeszélyes volt a területi eloszlása, egyes térségek csaknem teljesen kimaradtak az esőből. Az aszály átmeneti mérséklődés után egyre nagyobb területre tért vissza, a kukoricát többfelé elkezdték lesilózni, mert nem hozott volna termést. Ahogy a csapadékban, a terméskilátásokban is hatalmas különbségek alakultak ki az országon belül az öntözetlen kukoricatáblákon.

Augusztus közepén egyre többfelé megindult a növényszáradás, így a hónap végi esők az állományokon már csak néhol segítettek, a szeptemberi csapadék pedig csak rontott a terméskilátásokon. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség az egész szezonban jócskán elmaradt az optimálistól.

10. ábra Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2025. szeptember 30-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében) – forrás: met.hu

11. ábra Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2025. szeptember 30-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében) – forrás: met.hu

A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban nem tett jót, nehezen fejlődtek a növények a hideg idő miatt. A nyári meleg a júniussal érkezett meg elég hirtelen és tartósan. A halmozott hőösszeg a májusi lemaradást júniusra behozta, majd a többször hűvös júliusban ismét kismértékű elmaradást gyűjtött össze, ami augusztus második felében kissé tovább nőtt. A meleg szeptember az érést segítette.

A folytatásban is csak lassan melegszik az idő. Csütörtökön a gomolyfelhőkből csak elvétve fordulhat elő futó zápor, majd pénteken és szombaton a nap első felében az Alföld keleti, délkeleti tájain fordulhat elő gyenge csapadék. Az északias szelet még pénteken is sokfelé kísérik erős széllökések. A hőmérséklet az elmúlt napokhoz hasonlóan napközben 12-17 fok között, éjszakánként pedig 0 és +6 fok között alakul majd. Talajmenti fagyokra az Alföld kivételével pénteken és szombaton is számítani lehet. Szombat este nyugat, északnyugat felől egy frontrendszer érkezik, egyre többfelé elered az eső, és vasárnap délutánig jellemzően 2-5 mm közötti csapadék valószínű. A jövő hét első felében csak kevés helyen fordulhat elő gyenge eső, zápor, inkább száraz idő lesz a jellemző kismértékben emelkedő hőmérsékletekkel. Éjszakánként már vasárnaptól megszűnnek a talajmenti fagyok, többnyire 5-10 fok közé hűl le a levegő, napközben pedig 15-20 fok közé emelkedik a hőmérséklet, szerdán pár fokkal melegebb is lehet.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

Forrás: met.hu