Fejlesztői kerekasztal: Mikor számít a tőszám?

A kukoricatermesztés ma már nem csupán a vetőmag kiválasztásáról vagy a megfelelő agrotechnikáról szól – kulcsszerepet játszik benne a tőszám tudatos megválasztása is, amely rendkívül összetett feladat, mivel a helyes döntés hibridtől, talajtípustól, tápanyagellátottságtól és az adott év időjárásától is függ. Mikor számít a tőszám? És hogyan határozható meg helyesen? Nemesítőházak fejlesztői világítanak rá a fontos részletekre.

Lovász Ágota termékfejlesztő
SAATEN-UNION Hungária Kft.

A kukorica tőszámbeállítása ma már nem egyszerű számítás kérdése, hanem stratégiai döntés, amelyben genetika, termőhely és technológia találkozik. Hosszú évek óta vizsgáljuk, hogyan reagálnak a különböző hibridek a sűrűsödő állományra – 55, 65, 75 és 85 ezer tő/ha-os beállítások mellett –, hogy a termelők számára valós tapasztalaton alapuló ajánlásokat tudjunk adni. A méréseket független kísérleti hálózatok végzik, évről évre következetesen, azonos módszertannal.

Lovász Ágota termékfejlesztő, SAATEN-UNION Hungária Kft. – Fotó: Agroinform.hu

Tapasztalataink szerint a hibridek tőszámhoz való alkalmazkodásának egyik kulcsa a csőtípus. A fix csőtípusú hibridek genetikailag meghatározott, viszonylag állandó csőméretet fejlesztenek, ezért számukra a pontos tőszámbeállítás különösen fontos. Alacsonyabb tőszámnál kevésbé képesek nagyobb csővel kompenzálni, ugyanakkor a sűrítésre jól reagálnak, hiszen magasabb tőszámon is képesek azonos csőméretet tartani. Ezzel szemben a flexibilis csőtípusú hibridek erősebben alkalmazkodnak a térállás és a környezeti feltételek változásaihoz: ha több tér, fény és tápanyag áll rendelkezésre, nagyobb csövet nevelnek; a tőszám emelésével csökkenhet a csőméret, de megbízhatóan teremnek.

A kísérletek azt mutatják, hogy míg egyes hibridek a tőszám növelésére egyértelmű hozamnövekedéssel reagálnak, mások inkább kiegyensúlyozottan teljesítenek a teljes vizsgált tartományban. Ez utóbbiak esetében a stabilitás és a környezeti rugalmasság jelenthet előnyt, főként változékony évjáratokban.

A tőszám hatását ugyanakkor mindig a tápanyag-ellátottság és a vízviszonyok keretében kell értelmezni. Ugyanazon tőszám mellett a nitrogénellátás szintje drámai különbséget eredményezhet mind a termés, mind a szemnedvesség alakulásában. A nagyobb sűrűség több vizet és tápanyagot igényel, így a tőszám emelését csak megfelelő inputszint mellett érdemes megkísérelni.

A precíziós gazdálkodás előretörésével ma már nem az a kérdés, hogy melyik tőszám az ideális, hanem hogy adott tőszám hol, mikor és milyen feltételek mellett az. A termőhelyi különbségek, hozamtérképek és szenzoradatok alapján a változó tőszámú vetés lehetőséget ad arra, hogy a növényszámot a talaj adottságaihoz igazíthassuk. A jövő kukoricatermesztésében a tőszám nem fix paraméter, hanem finomhangolható eszköz: az egyensúly keresése a biológiai potenciál, az évjárati kockázat és a gazdasági biztonság között. Mert a végső kérdés nem az, mennyi tő van a táblában – hanem hogy mindegyik növénynek megadtuk-e a lehetőséget a maximális teljesítményre.

Pintér János
Szemesnövények Termék és Agroszerviz menedzser
KWS Magyarország Kft.

A modern kukoricatermesztés kockázatkezelési mátrixa egy olyan rendszer, ami támogatást nyújt és segít a legmegfelelőbb hibrid kiválasztásának folyamatában. Legfontosabb elemei:

• A termőhelyi potenciál ismerete
• Virágzási idő ismerete
• Genetikai potenciál tőszámreakciójának ismerete különböző termőhelyi szinteken

Pintér János, Szemesnövények Termék és Agroszerviz menedzser, KWS Magyarország Kft. – Fotó: Agroinform.hu

A terméshozam maximalizálása érdekében a tőszám – mint agrotechnikai tényező – kiemelt szerepet kap. Évenként az ország különböző termőhelyein több ismétléses, változó tőszámok használatával beállított kisparcellás tőszámkísérletek eredményei alapján a súlyosan aszályos években, ahol a várható termés mennyisége 6 t/ha vagy az alatt, ott az 50-60 ezer tő/ha tőszámon betakarított állományok teljesítettek jobban. Ezzel szemben a 10-12 t/ha hozamú régiókban a 70 ezer tő/ha vagy ettől magasabb tőállomány volt eredményesebb. (1. ábra: 4 év 3200 adatpont eredményei tőszám bontásban)

1. ábra – Forrás:  KWS Magyarország Kft.

A tőszám meghatározásakor a helyes megközelítés, ha a tőszámot nem hibridhez, hanem termőhelyhez választunk. A terméspotenciált ugyanis elsősorban a termőhely adottságai a termesztési környezet határozza meg. Érdemes a tőszámot a termőhely és az aktuális környezeti kilátások alapján meghatározni.

Az egyre hektikusabb időjárás miatt az Alföld nagy részén és a Dunántúl egyes körzeteiben fokozódik az aszályos periódusok száma, ami a termésbiztonságot veszélyezteti (pl.: Dél-Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Pest, Tolna és Fejér vármegyék). Azokban a termelői körzetekben, ahol a kukorica továbbra is eleme lesz a vetésforgónak, ott a használt tőszámok újragondolása felértékelődik és jellemzően a tőrítkítás irányába fog elmozdulni. A legérezhetőbb változás a közép- és késői érésű hibrideknél várható.

A biozóna északabbra tolódása más régiókban viszont a korábbi időszakhoz képest jövedelmezőbbé teheti a kukorica termesztését (pl.: Zala, Vas, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék). Ezekben a körzetekben még elfogadott az eltérő éréscsoportok általános érvényű javaslat, miszerint a:

• Korai hibridek (FAO 200–300): Általában jobban tolerálják a sűrítést, de alacsonyabb terméspotenciállal rendelkeznek. Gyorsabb fejlődésük miatt kevésbé érzékenyek a tenyészidő végi stresszre.

• Középérésű hibridek (FAO 300–400): Jó kompromisszumot jelentenek a terméspotenciál és a stressztűrés között. A tőszám növelése itt hozhat legnagyobb gazdasági eredményt.

• Késői hibridek (FAO 500+): Nagy terméspotenciál, de érzékenyebbek a sűrítésre és az évjárati hatásokra. Öntözéses körülmények között viszont kiemelkedő hozamot adhatnak magasabb tőszámon

A termelői visszajelzések is azt mutatják, hogy a folyamatosan változó és negatív tendenciát mutató hatások egyre inkább a mélyebb összefüggések és a rendszerben való gondolkodás, és ezek együttes kombinációja tudja hosszútávon garantálni a gazdasági és környezeti fenntarthatóságot.

A kukoricatermesztés ma már nem csupán a vetőmag kiválasztásáról vagy a megfelelő agrotechnikáról szól – kulcsszerepet játszik benne a tőszám tudatos megválasztása is – Fotó: Agroinform.hu

Dr. Bódi Zoltán
Kukorica-vetőmagokért felelős fejlesztőmérnök
Syngenta Kft.

A nemesítőházaknak az újonnan bevezetett hibridek mellé a legjobb tudásuk szerint egyfajta receptet kell adniuk a genetikában rejlő lehetőségek legjobb kihasználásához. A tőszám kérdése mindig nehéz és kockázatos, hiszen utólag lehet csak eldönteni, hogy választásunk helyes vagy helytelen volt. Az alacsonyabb tőszám az óvatos termelőnél bevételcsökkenést, a magasabb esetlegesen vesztességet okozhat.

Dr. Bódi Zoltán, Kukorica-vetőmagokért felelős fejlesztőmérnök, Syngenta Kft. – Fotó: Agroinform.hu

Mit tehetünk, mit vizsgálunk? A legfontosabb e témakörben a területeink ismerete, többéves historikus adatsor (az időjárás alakulása, talajaink víz- és tápanyag betároló képessége, domborzati viszonya, technológiai színvonalunk (extenzív, intenzív), termesztett növényeink termésadatai) nélkül nehéz objektív döntést hozni.

A tőszám emelése nem cél, hanem egy lehetséges eszköz a saját termelési eszközüket és területüket maximálisan kihasználó termelőknél. Alapigazság, hogy termés (kukoricacső) csak ott lesz, ahol növény is van. Általánosságban elmondható, hogy a korai kukoricák általában jobban sűríthetőek, mint a közép- és kései éréscsoport hibridjei.

Ahogy fentebb taglaltam, ismerni kell a területünk kukorica „eltartó képességét”. Sajnos vannak hazánkban olyan termőtájak, ahol a víz limitálótényező volta miatt (pl. Fejér vármegye egyes részei) nehéz 10 t/ha feletti átlagokról beszélni, ott a magasabb tőszám erős termésdepressziót okozhat. Más, szerencsésebb régiókban (pl. Tolna, BAZ, HB vagy Vas vármegye egyes részein) vagy a csapadékeloszlás vagy a talajpufferoló-képesség okán érdemes élni a magasabb hozamokra képes hibridek emelt tőszámon való elvetésével is.

Erre jó példa az idei év eredményei (ld. táblázatok) két termőtáj, azonos hibridjeinek termésátlagáról közepes (Herceghalom) és kiváló (Fürged) termőhelyi adottságok mellett. A stresszesebb körülmény között a magasabb (80 ezer tő/ha) erős termésdepressziót okozott, míg Fürgeden egyértelműen ki lehetett használni a jobb potenciált a magasabb tőszámtartományokban.

Diagram: A FAO 300 éréscsoport hibridjeinek átlagtermése (q/ha) három különböző tőszám szinten, Herceghalom, Fürged, 2025

A fentieken túl az alkalmazott genetika sajátosságai is erősen árnyalhatják a képet, ilyen tulajdonságok a fix vagy megnyúlásra képes csőtípus, a levélállás vagy a gyökérzet nagysága, hiszen tőszám csökkenésnél nő-, míg emelésnél csökken az egyes növények élettere és fokozódhat az erre adott negatív válaszreakciója. Az adott élettérre pedig számos külső tényező lehet még befolyással, első körben a téli betárolt csapadék-mennyiség, a lehulló csapadék és annak időbeli eloszlása, az öntözés lehetősége, a kijutatott tápanyag mennyisége és összetétele, a gyomírtás sikeressége, az elővetemény és a magágy minősége és ezzel összhangban a vetés precizitása.

Látható, hogy komplex a tőszámválasztás témaköre. Mindenki törekszik a számára optimális tőszám elérésére, mely révén realizálhatja a legnagyobb profitját, ugyanakkor a külső tényezők ismeretét (a felhasznált költségeket) is szükséges belefoglalni a számításba.

Fröhlich Benjámin
Agronomist Lead, Seeds
Bayer Crop Science

A kukorica tőszámválasztással kapcsolatos legnagyobb dilemma jelenleg az, hogy legkésőbb a vetés napján meg kell határoznunk a várható termésszintet az adott évjáratban. Az extrémitásokkal tűzdelt, hektikus időjárási körülmények miatt pedig ez rendkívül nehéz kérdéssé vált, hiszen még régen kiindulhattunk a többéves termésátlagból vagy a kukorica termesztési technológiánk színvonalából, addig mára az ország jelentős területén a téli feltöltő csapadék is hiányzik már tavasszal.

Fröhlich Benjámin, Agronomist Lead, Seeds, Bayer Crop Science – Fotó: Agroinform.hu

Mint a vállalatunk fejlesztési csapatának tagja több mint 10 éve vizsgálom a különböző kukoricahibridek tőszámreakcióját az ország számos kísérletében. Ezen időszak alatt több mint 100 kísérleti helyszínen több mint fél millió adatpontot gyűjtöttünk már, ami idén 16 helyszínt jelentett a 4-16 t/ha termésszintig.

Egy 15 hektáros helyszínen átlagosan 25 hibridet vizsgálunk 5 különböző tőszámon (55 000-70 000-80 000-90 000-110 000) több ismétlésben, mezoparcellákon. Majd a hozamtérképes kombájn által gyűjtött kb. 5 000 validált adatpont kerül elemzésre. Ezen óriási, Magyarországról származó adatbázis az alapja a hibridjeink tőszámajánlásának a katalógusunkban és digitális felületünkön is.

Tapasztalataink alapján 8 t/ha alatti termésszinten a kukoricahibridek profitmaximuma 70 000 tő/ha alatt található, mely akár 60 000 tő/ha is redukálódhat extrém csőflexibilitással rendelkező hibridek használata esetén. A tőszám sűrítésének fontossága a várható termésszint emelkedésével együtt nő.

Eredményeink alapján, a 12 t/ha feletti termésszinten már a 90 000 tő/ha körüli értéken van a legtöbb hibrid profitmaximum pontja. Ezen a termésszinten már kiegészítő agronómiai tulajdonságok is előtérbe kerülnek, mint a szárerősség, egészségprofil, N-hasznosító képesség.

Termésszinttől függetlenül, általánosságban elmondható, hogy a heterogén táblákon való VSR (Variable Seed Rate) technológia használatában nagy potenciál rejlik, főleg fix csőtípussal rendelkező hibridek használata mellett. Amennyiben a gyengébb táblarészeken használt alacsonyabb tőszámértéken megspórolt magmennyiséget a tábla jobb részeire allokáljuk át úgy nagy mértékben tudjuk növelni profitábilitásunkat.

Erre fókuszáló demonstrációs hálózatunkban 12 magyarországi helyszín átlagában +56 000 Ft/ha extra profitot mértünk. A tőtáv változtatásán túl a sortáv szűkítésén is érdemes elgondolkozni a jövőben, ugyanis az egy tőre jutó jobb térállásnak számos agronómiai előnye is van, mely ha párosul a megfelelő fenológiával rendelkező hibriddel (alacsony növénymagasság, erektív levélzet) akkor szintén növeli eredményességünket. Hazai eredményeink alapján 37,5 cm vagy 50 cm sortávon vetett növényállomány gyomelnyomó képessége és a szélkár elleni toleranciája is erősebb.

A hibridspecifikus tőszámajánlatunkat és az adott hibrid csőflexibilitására vonatkozó információkat megtalálja kiadványainkban.

Összeállította: Gáspár Andrea