Az IMPAVIDUS Trade Zrt. vezérigazgatója, Illés Róbert egy aktuális kérdésre kereste a választ a PREGA-előadásában: hogyan javítható úgy a tejtermelés hatékonysága, hogy ne kizárólag a mennyiség növelése legyen a cél, hanem a takarmány hasznosulása is javuljon.

Növényi kivonatok a bendő szolgálatában

A bemutatott koncepció egy francia fejlesztéshez kötődik, amely az INRA szakmai hátterével indult el. A cél az volt, hogy a már összeállított takarmánykeverék (TMR) emészthetőségét növeljék, elsősorban fitokémiai megközelítéssel.

Ez azt jelenti, hogy nem szintetikus vegyszerekkel, hanem növényi eredetű kivonatokkal – például retekből, salátából és más, széles körben elérhető növényekből előállított esszenciális olajokkal – kívánták befolyásolni a bendőfolyamatokat.

A bemutatott termékcsaládból az Amivive SE 50 került fókuszba, amely négy fő hatásmechanizmusra épül:

  • A takarmány energiájának hatékonyabb hasznosítása
  • A bendőben lebomló fehérje egy részének „védett” formába terelése
  • A nyáltermelés fokozása
  • Az emésztőenzimek működésének stimulálása a bélcsatornában

A hatás elsősorban a bendő mikroflórájának befolyásolásán keresztül érvényesül.


illes

Fotó: Agroinform

Keményítőlebontás: nem mindegy a sebesség

A keményítő lebomlási dinamikája kulcskérdés az energiaellátás szempontjából. A gyártó három frakcióra bontja a keményítőt:

  • oldható és azonnal lebomlik a bendőben,
  • nem oldódik, de lebomlik a bendőben,
  • bendőben nem lebomló, továbbjutó frakció.

A gyors lebomlás növeli az acidózis kockázatát, különösen magas oldható keményítőtartalmú takarmányok – például bizonyos kukoricaszilázsok vagy finomra őrölt gabonák – esetén.

A bemutatott megoldás lényege, hogy a keményítőbontó baktériumok aktivitását mérsékelten „lelassítja”. A hasonlat szerint nem veszi el előlük az „asztalt”, csupán fékezi a hozzáférésüket. Így a lebomlás egyenletesebb lesz, csökken az energia-csúcs, mérséklődik az acidózis veszélye, és több energia juthat tovább a bélcsatorna későbbi szakaszaiba.

Fehérjevédés és nitrogén-hasznosulás

A tanninok szerepe a bendőben részben a fehérje védésében jelenik meg: a bendőben lebomló fehérje egy része védett formában jut tovább, így javul a metabolizálható fehérje-ellátás (PDI-E, PDI-N rendszerben értelmezve).

A modell szerint a hatékonyabb fermentáció következtében:

  • nő az illózsírsav-termelés,
  • javul a mikrobiális fehérjeszintézis,
  • csökken az ammónia- és metánképződés.

Ez nemcsak takarmány-hasznosulási, hanem környezeti szempontból is kedvező irány.

Energiacsúcs helyett egyensúly

Hagyományos TMR esetén a takarmányfelvétel után jelentős energiacsúcs alakulhat ki, amit fehérjetúlsúly és ingadozó egyensúly követhet. A keményítőlebontás mérséklésével az energialeadás kiegyenlítettebbé válik, így stabilabb bendőkörnyezet alakulhat ki.

A nyáltermelés fokozása – az „S” komponens révén – további természetes pufferhatást biztosít.


illes

Fotó: Agroinform

Gyakorlati példa egy tehenészetből

Egy 2023-ban vizsgált telepen a kukoricaszilázs-váltás (aszályos évjárat) miatt módosítani kellett a receptúrát.

A szójadara mennyisége nőtt, ami költségnövekedést eredményezett. Az Amivive alkalmazásával azonban a szójaadag csökkenthető volt, miközben az energia- és fehérjehasznosulás javult.

A konkrét esetben:

  • az egy tehénre jutó napi takarmányköltség mintegy 162 forinttal csökkent,
  • a vizsgált 247 tehén esetében ez napi szinten közel 40 ezer forintos megtakarítást jelentett,
  • éves szinten ez nagyságrendileg 14 millió forintos költségcsökkenést eredményezett.

A tejtermelés telepi szinten napi 200–250 literrel emelkedett. Egy tehénre vetítve átlagosan mintegy 0,8 liter többletet mértek. A tejár függvényében ez további árbevétel-növekedést jelenthetett, amely éves szinten több millió forintos nagyságrendet érhet el.

Megfigyelt hatások

A tapasztalatok szerint:

  • csökkent az emésztetlen kukoricaszemek aránya a bélsárban,
  • stabil maradt a takarmányfelvétel,
  • mérséklődött az acidózis kockázata,
  • javult a bendőműködés egyensúlya.

Felmerült az a gondolat is, hogy egyes mozgásszervi problémák mögött részben takarmányozási ok – például szubklinikai acidózis – is állhat, így a bendőstabilitás közvetetten más területeken is éreztetheti hatását.

Összegzés

A bemutatott koncepció nem feltétlenül a tejtermelés maximalizálására, hanem a takarmány-hasznosulás optimalizálására helyezi a hangsúlyt. A keményítőlebontás dinamikájának szabályozása, a fehérjevédés és a bendőstabilitás javítása együttesen járulhat hozzá a gazdaság jövedelmezőségéhez.

A példában szereplő telepen a költségcsökkentés és a mérsékelt tejtöbblet együttes hatása éves szinten több tízmillió forintos nagyságrendű eredményjavulást jelentett.

További információk:

IMPAVIDUS Trade Zrt.