Az IMPAVIDUS Trade Zrt. vezérigazgatója, Illés Róbert egy aktuális kérdésre kereste a választ a PREGA-előadásában: hogyan javítható úgy a tejtermelés hatékonysága, hogy ne kizárólag a mennyiség növelése legyen a cél, hanem a takarmány hasznosulása is javuljon.
Növényi kivonatok a bendő szolgálatában
A bemutatott koncepció egy francia fejlesztéshez kötődik, amely az INRA szakmai hátterével indult el. A cél az volt, hogy a már összeállított takarmánykeverék (TMR) emészthetőségét növeljék, elsősorban fitokémiai megközelítéssel.
Ez azt jelenti, hogy nem szintetikus vegyszerekkel, hanem növényi eredetű kivonatokkal – például retekből, salátából és más, széles körben elérhető növényekből előállított esszenciális olajokkal – kívánták befolyásolni a bendőfolyamatokat.
A bemutatott termékcsaládból az Amivive SE 50 került fókuszba, amely négy fő hatásmechanizmusra épül:
- A takarmány energiájának hatékonyabb hasznosítása
- A bendőben lebomló fehérje egy részének „védett” formába terelése
- A nyáltermelés fokozása
- Az emésztőenzimek működésének stimulálása a bélcsatornában
A hatás elsősorban a bendő mikroflórájának befolyásolásán keresztül érvényesül.
Fotó: Agroinform
Keményítőlebontás: nem mindegy a sebesség
A keményítő lebomlási dinamikája kulcskérdés az energiaellátás szempontjából. A gyártó három frakcióra bontja a keményítőt:
- oldható és azonnal lebomlik a bendőben,
- nem oldódik, de lebomlik a bendőben,
- bendőben nem lebomló, továbbjutó frakció.
A gyors lebomlás növeli az acidózis kockázatát, különösen magas oldható keményítőtartalmú takarmányok – például bizonyos kukoricaszilázsok vagy finomra őrölt gabonák – esetén.
A bemutatott megoldás lényege, hogy a keményítőbontó baktériumok aktivitását mérsékelten „lelassítja”. A hasonlat szerint nem veszi el előlük az „asztalt”, csupán fékezi a hozzáférésüket. Így a lebomlás egyenletesebb lesz, csökken az energia-csúcs, mérséklődik az acidózis veszélye, és több energia juthat tovább a bélcsatorna későbbi szakaszaiba.
Fehérjevédés és nitrogén-hasznosulás
A tanninok szerepe a bendőben részben a fehérje védésében jelenik meg: a bendőben lebomló fehérje egy része védett formában jut tovább, így javul a metabolizálható fehérje-ellátás (PDI-E, PDI-N rendszerben értelmezve).
A modell szerint a hatékonyabb fermentáció következtében:
- nő az illózsírsav-termelés,
- javul a mikrobiális fehérjeszintézis,
- csökken az ammónia- és metánképződés.
Ez nemcsak takarmány-hasznosulási, hanem környezeti szempontból is kedvező irány.
Energiacsúcs helyett egyensúly
Hagyományos TMR esetén a takarmányfelvétel után jelentős energiacsúcs alakulhat ki, amit fehérjetúlsúly és ingadozó egyensúly követhet. A keményítőlebontás mérséklésével az energialeadás kiegyenlítettebbé válik, így stabilabb bendőkörnyezet alakulhat ki.
A nyáltermelés fokozása – az „S” komponens révén – további természetes pufferhatást biztosít.
Fotó: Agroinform
Gyakorlati példa egy tehenészetből
Egy 2023-ban vizsgált telepen a kukoricaszilázs-váltás (aszályos évjárat) miatt módosítani kellett a receptúrát.
A szójadara mennyisége nőtt, ami költségnövekedést eredményezett. Az Amivive alkalmazásával azonban a szójaadag csökkenthető volt, miközben az energia- és fehérjehasznosulás javult.
A konkrét esetben:
- az egy tehénre jutó napi takarmányköltség mintegy 162 forinttal csökkent,
- a vizsgált 247 tehén esetében ez napi szinten közel 40 ezer forintos megtakarítást jelentett,
- éves szinten ez nagyságrendileg 14 millió forintos költségcsökkenést eredményezett.
A tejtermelés telepi szinten napi 200–250 literrel emelkedett. Egy tehénre vetítve átlagosan mintegy 0,8 liter többletet mértek. A tejár függvényében ez további árbevétel-növekedést jelenthetett, amely éves szinten több millió forintos nagyságrendet érhet el.
Megfigyelt hatások
A tapasztalatok szerint:
- csökkent az emésztetlen kukoricaszemek aránya a bélsárban,
- stabil maradt a takarmányfelvétel,
- mérséklődött az acidózis kockázata,
- javult a bendőműködés egyensúlya.
Felmerült az a gondolat is, hogy egyes mozgásszervi problémák mögött részben takarmányozási ok – például szubklinikai acidózis – is állhat, így a bendőstabilitás közvetetten más területeken is éreztetheti hatását.
Összegzés
A bemutatott koncepció nem feltétlenül a tejtermelés maximalizálására, hanem a takarmány-hasznosulás optimalizálására helyezi a hangsúlyt. A keményítőlebontás dinamikájának szabályozása, a fehérjevédés és a bendőstabilitás javítása együttesen járulhat hozzá a gazdaság jövedelmezőségéhez.
A példában szereplő telepen a költségcsökkentés és a mérsékelt tejtöbblet együttes hatása éves szinten több tízmillió forintos nagyságrendű eredményjavulást jelentett.
További információk:
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
