Komoly és átfogó kutatás keretében mérte fel tagjai véleményét a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) és a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület (MAPÁE). A 2026 májusában elvégzett kérdőíves vizsgálat arra kereste a választ, hogy az agrifood szektor szereplői milyen intézkedéseket várnak el a Tisza-kormánytól a digitalizáció fellendítése érdekében. A 42 szakmai válaszadó visszajelzései alapján egyértelmű, hogy az agrárium digitális átállása ma már nem csupán technológiai kihívás, sokkal inkább adatkezelési, tudásmegosztási és szervezeti átalakítási kérdés.
A kitöltők markáns kritikát fogalmaztak meg a jelenlegi állami és piaci rendszerekkel szemben, amelyeket széttagoltnak, nehezen integrálhatónak és túlzottan adminisztráció-központúnak látnak.
Különösen éles bírálat érte a NÉBIH elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) rendszerét, amelyet a válaszadók túlbonyolítottnak, nehezen használhatónak és indokolatlanul nagy bürokratikus tehernek tartanak.
A legfőbb elvárások és kritikus pontok
A felmérésben résztvevők szerint az új kormányzatnak nem újabb digitális adminisztrációs kötelezettségeket kellene bevezetnie, hanem egy integrált, interoperábilis AgriFood ökoszisztémát szükséges kiépítenie.
A válaszadók az alábbi problémákat nevezték meg kiemelt nehézségként:
- A párhuzamos, sokszor manuális adatszolgáltatási kötelezettség.
- Az állami informatikai rendszerek gyenge használhatósága és az interoperabilitás hiánya.
- Az állami adatokhoz való nehézkes hozzáférés.
- A gyakorlatorientált digitális kompetenciafejlesztés elmaradása.
A megkérdezettek határozottan kiálltak amellett, hogy az államnak biztosítania kellene az egyszeri adatbeküldés elvét a párhuzamos adatszolgáltatások megszüntetésével.
illusztráció – Fotó: Shutterstock
Hogyan kellene támogatni a digitális átállást?
A kutatás rávilágított arra, hogy a gazdák szerint a korábbi, szinte kizárólag gép- és eszközbeszerzésre fókuszáló támogatási modellek önmagukban nem hoztak valódi áttörést.
Ehelyett egy összehangolt, több elemből álló kombinált támogatási megközelítésre van szükség.
Hogy milyen eszközökkel kellene támogatni a digitalizáció felhasználását, erre így feleltek a válaszadók:
- Szaktanácsadás biztosítása: 78%
- Gyakorlati képzés: 78%
- Digitális szolgáltatások igénybevételének ösztönzése a termelőknél: 70%
- Digitalizációhoz kapcsolódó beruházások és fejlesztések támogatása: 63%
- Az állami és közadatokhoz való nyílt hozzáférés garantálása: 56%
- Az állami digitális szolgáltatások minőségi fejlesztése: 52%
- Piaci digitális szolgáltatások fejlesztése 37%
- Piaci szolgáltatások szolgáltatási minimumának szabályozása 26%
- Piaci szolgáltatók pénzügyi támogatása 15%
- Egyéb 4%
A felmérés alapján az egyik legnépszerűbb javaslat egy szolgáltatási voucher-rendszer bevezetése, amely rugalmasan és személyre szabottan kapcsolná össze a termelőket a kisebb digitális szolgáltató vállalkozásokkal.
Adattér és modern képzések
A jövő agráriuma a válaszok alapján egyértelműen klímaadaptív és adatintenzív lesz.
A kitöltők az egészségügyben jól működő EESZT mintájára egy egységes „Elektronikus Agrár Szolgáltatási Tér” létrehozását javasolják.
Ez a platform szabványos API-kon keresztül kapcsolná össze az állami intézményeket és a piaci farmmenedzsment szoftvereket.
A képzések terén a túlzottan elméleti és jogszabály-központú oktatás helyett a mindennapi gyakorlatra épülő, valós mezőgazdasági adattérben végzett peer-to-peer tudásmegosztást és duális formákat szorgalmazzák a szakemberek.
Indexkép: Shutterstock
_lead_fill_540x300_0.jpg)
