Tanulságos adatsort osztott meg a MAGOSZ főtitkára, Cseh Tibor András: a V4 országok vetésszerkezetbeli változását foglalta össze az elmúlt 10 évre vonatkoztatva. Kicsit megszíneztük a kiugró adatokat, hogy még szembetűnőbbek legyenek az egyes kultúrák területi növekedései és csökkenései. A számok mögött alapvetően klimatikus okok állnak.
Az adatsor szerint 2015 és 2025 között Magyarországon szinte a felére csökkent a kukorica területe (közel 1,2 millió hektárról 750 ezer hektárra), míg Lengyelországban ez idő alatt megduplázódott (670 ezer hektárról közel 1,3 millió hektárra). Gyakorlatilag átvették tőlünk a nagy kukoricatermelő szerepét.
A búzát leszámítva a többi nagy szántóföldi kultúrából is növekedést látunk a lengyel termelésben. Jelentős ugrást produkált az árpa és a cukorrépa. Az árpa területe a duplájára nőtt az elmúlt tíz évben, csaknem 200 ezer hektárral bővült. A cukorrépaterület 100 ezer hektáros növekedése is figyelemre méltó.
A V4-k vetésszerkezetének változása – Forrás: MAGOSZ
Továbbá olyan növények jelentek meg a lengyel szántókon, amik tíz évvel ezelőtt még teljesen ismeretlenek voltak: napraforgó és szója! A 80 ezer hektáros szójaterület egészen megdöbbentő ebben az északi régióban.
Lengyelországban óriáskultúra a repce. 2015 óta 60 ezer hektárral bővült a növény területe, és átlépte az egymillió hektárt. Ez Magyarországon a másik legkudarcosabb növény a kukorica mellett: öt év alatt közel 160 ezer hektáros mínusszal a felére esett a területe. Kevesebb földet igényel már a cukorrépa is. Ez az ipari növény a Lengyelország kivételével mindenütt visszaszorulóban van Középkelet-Európában. A szója ellenben mindenütt növekedést mutat. Hazánkban hektikusan alakul a növény sorsa.
Magyarországon a nagy kultúrák közül csak a napraforgó mutat magabiztosan növekvő pályát. Ebből már egy nagyságrenddel nagyobb területen termelünk ipari alapanyagot, mint a szlovákok.
Indexkép: Agroinform.
