Vegyes kép a nagybani piacon: a gyümölcsök ára gyengül, a bor erősödik

Az Agrárközgazdasági Intézet friss piaci elemzése szerint a Budapesti Nagybani Piacon a 29. héten inkább a lejjebb csúszó árak voltak jellemzők a gyümölcsök körében. A hazai termelőknek ez azt jelenti, hogy a szezon közepén több termékért is kisebb bevételt kaphattak, a vásárlók viszont a standoknál és a boltokban is mérsékeltebb árakkal találkozhatnak.

A képlet a borpiacon egészen más: a belföldön termelt és belföldön értékesített, földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok értékesítési ára 2026. január–június között csaknem 18 százalékkal 41,2 ezer forintra nőtt hektoliterenként az előző év azonos időszakához képest. Ez a termelőknek kedvezőbb értékesítési környezetet jelez, ugyanakkor a piac egészén az is látszik, hogy nem minden bortípus mozdult egy irányba.


Kajszi, meggy, őszibarack: a nyár ízei olcsóbbak lettek

A gyümölcspiacon a legnagyobb fordulatot a kajszi mutatta. A hazai kajszi termelői ára a 26–29. hetek átlagában 889 forint/kilogramm volt, ami 52 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához képest. A nagybani piacon is érződött a gyengülés: a magyar kajszi 950 forint/kilogramm leggyakoribb áron szerepelt, miközben az import kajszi a szezon előtti hetekben 1712 forint/kilogrammra csökkent, mégis jóval a belföldi ár felett maradt.

Nemcsak a kajszi lett olcsóbb. A hazai meggy nagykereskedelmi ára 1000 forint/kilogramm volt, ami 26 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az őszibaracknál is lefelé mutatott az irány: a fehér húsú fajta 875 forint/kilogramm, a sárga húsú 775 forint/kilogramm leggyakoribb áron jelent meg a kínálatban, mindkettő alacsonyabban, mint egy évvel korábban.

A piac többi szereplője sem maradt érintetlen. A koktélparadicsom ára ugyan magas maradt, 1250 forint/kilogramm, de ez 11 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A gömbparadicsom ennél is nagyobbat esett: 400 forint/kilogrammon állt, ami 30 százalékos csökkenés. A vásárlók számára ez kedvezőbb nyári ellátást jelenthet, a termesztőknek viszont gyengébb árkörnyezetet.


Nem minden zöldség mozdult lefelé

Bár több gyümölcs és a paradicsom is olcsóbb lett, a zöldségeknél vegyesebb a kép. A Lollo tépősaláta termelői ára 10 százalékkal 330 forintra emelkedett darabonként, miközben a fejes saláta ára 235 forint/darab volt, ami 6 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A cékla lédig kiszerelésben 400 forint/kilogrammon állt, ez 7 százalékos éves emelkedés.

A nyári zöldségkínálatban a görögdinnye 300 forint/kilogramm leggyakoribb áron jelent meg, a zöld húsú sárgadinnye átlagára pedig 470 forint/kilogramm volt, 5 százalékkal alacsonyabban, mint egy évvel korábban. Aki főzelék- vagy salátakészítéshez vásárol, annak a kelkáposzta, a karalábé vagy a csemegekukorica árcsökkenése is enyhítheti a kosár végösszegét, de a piac összképe továbbra is inkább a szezonális kínálat alakulását tükrözi, mintsem egységes áresést.

Az európai kajszi-kilátások javulnak, de Magyarországon még mindig érződik a tavalyi visszaesés

Az AKI összefoglalója szerint az európai kajszipiacon is élénkülés látszik. Törökországban a termés 1,3 millió tonnára nőtt a fagyok sújtotta gyenge 2025-ös év után. Az Európai Unió négy vezető termelő országában 2026-ban 505,3 ezer tonna lehet a termés, ami 6 százalékkal haladná meg az előző évi szintet. Görögországban különösen erős, 40 százalékos növekedést várnak.

Magyarországon viszont a tavalyi év nagyon gyenge volt: 2025-ben a kajszitermés mindössze 7,6 ezer tonna lett, ami 70 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest. Az idei évben a dombvidéki, fagyvédelemmel ellátott ültetvények jobb termést adhatnak, míg a síkvidéki területeken a tavaszi fagyok továbbra is terméskiesést okozhattak. Ez magyarázza, miért maradhatott az árakban ennyire erős a nyomás.


Borfronton drágább a hazai értékesítés, de az export már nem ilyen erős

A borpiacon a belföldi értékesítés volt a nyertes oldal. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok feldolgozói értékesítési ára 44,4 ezer forint/hektoliterre ugrott, ami 35 százalékos emelkedés. Ezzel szemben a vörös- és rozéborok ára 34,7 ezer forint/hektoliterre csökkent, nagyjából 6 százalékkal.

Külföldön már óvatosabb a kép: a belföldön termelt és külföldön értékesített borok ára 33,6 ezer forint/hektoliterre mérséklődött, vagyis 2 százalékkal csökkent. A KSH adatai szerint a borexport január–május között 409,7 ezer hektoliter volt, értéke pedig közel 16,9 milliárd forintra esett vissza. A mennyiség és az érték is elmaradt az egy évvel korábbitól, miközben az import 27 százalékkal 27,1 ezer hektoliterre nőtt. Vagyis a hazai borászat egyszerre él meg egy erősebb belföldi árkörnyezetet és egy visszafogottabb külpiaci teljesítményt.

Összességében a mostani adatok alapján a nyár közepén a gyümölcstermelőknek inkább az árnyomással kell szembenézniük, a borászoknál viszont a belföldi piac felértékelődése látszik. A következő hetekben az dönti el a trend tartósságát, hogy a szezonális kínálat és az időjárás milyen irányba billenti tovább az árakat.

Forrás: Agrárközgazdasági Intézet

Indexkép: illusztráció/Shutterstock