Az idei kajsziszezonban látványosan csökkentek a termelői árak Magyarországon. A Budapesti Nagybani Piac adatai szerint június végétől július közepéig átlagosan 889 forintot fizettek kilogrammonként a hazai kajsziért, ami 52 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi szintnél.

Az árcsökkenés mögött több tényező is áll. A tavalyinál kedvezőbb hazai termés mellett Európa-szerte bővült a kínálat, miközben az importgyümölcs a magyar szezon kezdetét követően is folyamatosan jelen maradt a piacon.

Az idei szezon gyökeresen eltér a tavalyitól

2026-ban egészen más helyzet alakult ki, mint egy évvel korábban.

Míg 2025-ben a tavaszi fagyok súlyos károkat okoztak a kajsziültetvényekben, addig idén a kedvezőbb adottságú, elsősorban dombvidéki, valamint fagyvédelmi technológiával rendelkező ültetvények lényegesen jobb termést adhattak. A bőségesebb kínálat azonban gyors árcsökkenést eredményezett.

A hazai kajszi a 25. héten jelent meg a Budapesti Nagybani Piacon kilogrammonként 1050 forintos termelői áron, ám a 26–29. hét átlagában az ár már csak 889 forint volt. Ez több mint felével maradt el a tavalyi azonos időszak átlagától.

A fajták között is jelentős árkülönbségek alakultak ki

A 29. héten az egyes kajszifajták árai között is számottevő eltérés mutatkozott.

A legalább 30 milliméter átmérőjű hazai kajszit kilogrammonként 950 forintért kínálták, míg a Bergeron fajta 800 forintos, a rózsakajszi pedig 700 forintos leggyakoribb áron szerepelt a kínálatban.

A hazai kajszi ára egyetlen hét alatt is mintegy 5 százalékkal mérséklődött, ami jól mutatja, milyen gyorsan reagált a piac a növekvő kínálatra.

Az import a magyar szezonban is meghatározó maradt

A hazai gyümölcs megjelenése nem szorította ki teljesen a külföldi árut. A magyar szezon kezdete előtt, a 19–25. hetekben elsősorban spanyol és görög kajszi volt elérhető a Budapesti Nagybani Piacon. Ezek átlagos nagykereskedelmi ára kilogrammonként 1712 forint volt, ami 24 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

A hazai szezon idején sem tűnt el az import. A 26–29. hetek átlagában a külföldi kajszi kilogrammonként 797 forintos áron jelent meg, vagyis átlagosan olcsóbb volt a magyar terméknél. Ez tovább fokozhatta az árversenyt, és növelhette a hazai termelők értékesítési nehézségeit.

kajszibarack

A tavalyi hiányos kínálat után az idei alacsonyabb árak kedvezőbb lehetőséget kínálnak a fogyasztóknak – Fotó: Shutterstock

Több ország is versenyzett a magyar piacon

A 29. héten a szerb kajszi kilogrammonként 600 forintos leggyakoribb áron volt elérhető, ami egy hét alatt 14 százalékos árcsökkenést jelentett. A görög kajszi 770 forintos, az olasz pedig 980 forintos áron szerepelt a kínálatban. A különböző származási helyek közötti verseny tovább erősítette a piaci nyomást, ami lefelé húzta az árakat.

Tavaly rendkívül alacsony volt a hazai termés

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország kajszitermése az elmúlt öt év során 7 és 25 ezer tonna között ingadozott. A termelést jelentősen befolyásolják a tavaszi időjárási körülmények, hiszen a korán virágzó kajszi különösen érzékeny a késő tavaszi fagyokra.
A 2025-ös év ebből a szempontból kiemelkedően kedvezőtlennek bizonyult: mindössze 7,6 ezer tonna kajszi termett, ami 70 százalékkal maradt el az előző év mennyiségétől.

A külkereskedelemben is megmutatkozott a gyenge termés

A tavalyi terméskiesés az exportot és az importot is jelentősen befolyásolta. Magyarország friss kajszi kivitele 88 százalékkal csökkent, és 205,6 tonnára esett vissza, miközben az import 23 százalékkal emelkedett, elérve a 2,72 ezer tonnát.

A behozott mennyiség döntő része Spanyolországból érkezett.

Az idei országos termésről egyelőre még nem állnak rendelkezésre végleges adatok, azonban az AKI által idézett szakértői értékelések szerint jelentős különbségek alakultak ki az egyes termőtájak között. Míg a dombvidéki, fagyvédelmi megoldásokat alkalmazó ültetvények kedvezőbb eredményeket érhettek el, addig a síkvidéki gazdaságokban a tavaszi fagyok ismét komoly termésveszteséget okozhattak.

A magyarországi áresést az európai piaci folyamatok is erősen befolyásolták. Az Európai Unió az elmúlt öt évben átlagosan mintegy 602 ezer tonna kajszit termelt évente. A termelés döntő részét Olaszország, Spanyolország és Görögország adta, amelyek együttesen az uniós mennyiség több mint 70 százalékát biztosították.

Franciaország és Ausztria további 17 százalékos részesedéssel rendelkezett, míg Magyarország és Románia együtt az uniós termés valamivel több mint 10 százalékát adta.

Több országban is nagyobb termést vártak

Az Europêche előrejelzése szerint a négy legnagyobb uniós termelőországban összesen 505,3 ezer tonna kajszi teremhetett 2026-ban, ami 6 százalékos növekedést jelenthetett az előző évhez képest.

Az előrejelzés szerint:

  • Olaszországban 193,6 ezer tonna,

  • Spanyolországban 110,1 ezer tonna,

  • Franciaországban 102,4 ezer tonna,

  • Görögországban pedig 95 ezer tonna termés várható.

A legnagyobb növekedést Görögországban jelezték, ahol a termés mintegy 40 százalékkal emelkedhetett. Ez a többlet a közép-európai piacokon, így Magyarországon is érzékelhetővé vált..

A vásárlók jól járhatnak, a termelők kevésbé

A tavalyi hiányos kínálat után az idei alacsonyabb árak kedvezőbb lehetőséget kínálnak a fogyasztóknak. A friss kajszi vásárlása mellett a lekvárfőzéshez és a befőzéshez is olcsóbban juthatnak alapanyaghoz.

A termelők számára ugyanakkor az 50 százalékot meghaladó éves árcsökkenés komoly jövedelmezőségi kihívást jelent.

A gyorsan romló gyümölcs különösen érzékeny a piaci túlkínálatra

A kajszi betakarítása jelentős élőmunka-ráfordítást igényel, miközben a gyümölcs rövid ideig tárolható és gyorsan veszít minőségéből. Ezért egy rövid idő alatt kialakuló kínálati többlet könnyen jelentős árzuhanást idézhet elő. A hazai termelőkre nehezedő nyomást tovább fokozza, ha a magyar szüret idején is nagy mennyiségben érkezik importáru, amely sok esetben alacsonyabb áron jelenik meg a piacon.

Forrás: vg.hu
Indexkép: shutterstock.com