Az öntözés nem opció, hanem kockázatkezelési eszköz
Pertich Bence, a Tótkomlósi Agrár Zrt. cégvezetője a PREGA konferencia egyik legszemélyesebb és leggyakorlatiasabb előadásában mutatta be, hogyan reagált egy dél-békési, aszály sújtotta gazdaság a klímaváltozás jelentette kihívásokra – és hogyan vált az öntözés számukra nem költséggé, hanem megtérülő befektetéssé.
Előadását egy sokkoló adattal indította: közel 957 millió forint árbevétel-kiesés érte a gazdaságot az elmúlt öt év aszályai miatt. Ez a veszteség nem elméleti kockázat, hanem fájó valóság – egy olyan szám, amely világosan mutatja, hogy az időjárás bizonytalansága milyen mértékben tudja veszélyeztetni egy mezőgazdasági vállalkozás jövőjét.
A Tótkomlósi Agrár Zrt. 2020-ban nulla öntözhető hektárról indult, és három lépésben jutott el 2025-re 850 hektár öntözhető területig. A folyamatban szerepet játszott a tapasztalat, a felismerés és végül a kényszer: a 2022-es aszály után már nem lehetett tovább halogatni a döntést. Az öntözés nem opció lett, hanem üzemeltetési kockázatkezelési eszköz.
Fotó: Agroinform.hu
A beruházás hektáronként 2–2,5 millió forintos költséget jelentett, amit fokozatosan, részben saját erőből, részben pályázati források igénybevételével valósítottak meg.
A beruházás hektáronként 2–2,5 millió forintos költséget jelentett – Fotó: Tótkomlósi Agrár Zrt.
Nem high-tech rendszert építettek, hanem rugalmas, skálázható és működő megoldást. Az üzemeltetés során a fix éves költség 75 000 Ft/hektár, míg az egy milliméter öntözés változó költsége dízelaggregátorral számolva mintegy 500 Ft.
Fotó: Tótkomlósi Agrár Zrt.
Két gyakorlati példa mutatta meg az öntözés megtérülését:
• Őszibúza-vetőmag 2024-ben: Egy egyszeri, 20 mm-es öntözés 3 tonnával több termést eredményezett, 215 000 Ft-tal magasabb árbevételt hozva hektáronként.
• Árukukorica vs. csemegekukorica: Míg az árukukorica öntözése kevés gazdasági előnyt biztosított, a csemegekukorica termesztésével legalább 400 000 Ft-tal nagyobb eredményt értek el.
Fotó: Agroinform.hu
„Nem öntözni sokkal drágább”
A gazdaság egészét vizsgálva elmondható, hogy
az öntözött területeken háromszor akkora árbevételt és ötszörös eredményt értek el a nem öntözött területekhez képest
– részben intenzívebb kultúrák (pl. vetőmag és szántóföldi zöldségnövény-termesztés) bevonásával.
Pertich Bence zárógondolatként hangsúlyozta: „Nem öntözni sokkal drágább” – különösen akkor, ha az öntözés nemcsak termést, hanem üzleti stabilitást és kontrollt jelent a gazdálkodás felett. Az öntözés lehetőséget adott számukra arra, hogy kilépjenek a közepes fejlettség csapdájából, és stratégiailag tudatosabb pályára állítsák a működésüket.
További információk a Tótkomlósi Agrár Zrt. honlapján megtekinthetők.
_fill_540x300_0.jpg)
