Nemsokára elérkezik az az időszak, amikor a kertünkben leszedhetjük az első pirosló paradicsomokat, azaz a rendszeres ápolás, tápanyagpótlás, gyomlálás eredményre vezet. A paradicsomnál azonban még ezeken túl is van egy fontos művelet: a kacsolás.
A paradicsom a házikerti veteményesek egyik legnépszerűbb növénye
A kacsolás felfogható egyfajta metszésként, amelynek az a célja, hogy a terméshozamot természetes módon fokozzuk. Ahogy a gyümölcsfák esetében az elhalt vagy felesleges ágakat távolítjuk el, úgy a paradicsomnál ugyanezt a szerepet töltik be a „kacsok", azaz a hajtáskezdemények.
Ezeket kell a növényekről eltávolítani, hiszen ezek az elágazások elvonják az energiát a termő hajtások elől. Lényeges, hogy a fejlődésben lévő tövekről rendszeresen eltávolítsuk ezeket.
A kacsolás rendszeres végzése elengedhetetlen a gazdag terméshez – fotó: pixabay.com
A kacsolás során távolítjuk el a paradicsom főszára és levelei közötti hónaljhajtásokat. Ezek azok a hajtások, amelyeket, ha nem szedünk le, sűrű, levegőtlen bokorrá alakítják a növényt, ami lényegesen csökkentheti a terméshozamot és növelheti a betegségek kialakulásának a kockázatát.
A ritkább lombozat jobb szellőzést biztosít, és a napfény is egyenletesebben éri a növényt, elősegítve a termések érését.
A gyümölcsfák metszésével ellentétben, amely évente egyszer elegendő, a paradicsomnál ezt a műveletet folyamatosan kell végezni. Ez azért van, mert a paradicsom állandóan növekszik, terebélyesedik. A kisebb hajtásokat lecsíphetjük kézzel, a vastagabbakat azonban éles metszőollóval vágjuk le, hogy ezzel is minimalizáljuk a sebzési felületet.
A heti gyomlálás során érdemes megkeresni azokat a két-három felesleges hajtást, amelyekre a növénynek nincs szüksége, és eltávolítani azokat. A legjobb, ha ezt metszőollóval tesszük meg, de kézzel is kitörhetjük őket a helyükről.
Forrás: greendex.hu
Indexkép: pixabay.com