Megállítható a területcsökkenés repcében? Mi segíthet?

Az őszi káposztarepce a szántóföldi növénytermesztés egyik sikerágazata volt. Magyarországi vetésterületének maximumát 2018-ban érte el, amikor 330 ezer hektáron termelték hazánkban.

Az időjárási anomáliák, illetve a növényvédelmi problémák miatt azonban néhány év alatt a felére csökkent a vetésterület, így idén már csupán 144 ezer hektáron termelték ezt a korábbi sikernövényünket. A szakpolitika és az inputpiac vezető szakembereit kérdeztük arról, hogy véleményük szerint megállítható-e a területcsökkenés repcében.

Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára és a NAK alelnöke – fotó: Agroinform.hu

Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára és a NAK alelnöke a kérdés kapcsán elmondta: az agroklimatikus tényezők negatív hatásai mellett a repcetermesztők számára nagy kihívást jelentenek az EU-ban tapasztalható - számos esetben alaptalan, szakmai indokokat mellőző - növényvédőszer-hatóanyag-kivonások is. Sajnos a repce növényvédelmi technológiája a jelenleg engedélyezett készítményekkel gazdaságosan nehezen oldható meg és sok esetben már nincs is releváns engedélyezett hatóanyag. Emiatt jelentős hátrányban vagyunk a harmadik országból érkező import repcével szemben, hiszen a neonikotinoid hatóanyagok 2019-es kivezetését követően nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédőszer a csírakori kártevők ellen és az állomány szintű védelemre, a helyzet súlyosságát pedig fokozta a szerves foszforsav-észter hatóanyagcsoportba sorolandó szerek 2022. évi kivezetése is.

A repcének viszont kiemelkedő szerepe van a bioüzemanyag-gyártásban, a takarmányfehérje- ellátásban és a gazdák jövedelmének stabilizálásában, emellett a termesztés hozzájárul a biodiverzitás fenntartásához és jól beilleszthető a vetésforgóba is. Amennyiben az EU is elismeri a repce agronómiai, gazdasági és környezeti értékét és támogatják a fenntartható termelési gyakorlatok terjedését, úgy hazánkban is emelkedhet a vetési hajlandóság a gazdálkodók részéről. Ehhez azonban elengedhetetlen a növényvédelmi eszköztár bővítése és a szerkivonások leállítása.

Balázs Viktor, a Környezeti fenntarthatóságért és innovációért felelős országos NAK alelnök – fotó: Agroinform.hu

Balázs Viktor, a Környezeti fenntarthatóságért és innovációért felelős országos NAK alelnök szerint a repce vetésterületének csökkenése Magyarországon egyértelműen egy összetett, több tényező által vezérelt folyamat következménye. A vetésterület csökkenésének megfordítása rendkívül nehéz, és csak átfogó, technológiai, környezetpolitikai és támogatáspolitikai változásokkal lenne elképzelhető. Az egyik legkritikusabb tényező a hatékony növényvédelmi készítmények, különösen az inszekticidek uniós szintű kivonása a piacról. A repce esetében az őszi és tavaszi rovarkártevők, például a repcedarázs, repcebolha, ormányosok és fénybogarak elleni védekezés kiemelt jelentőségű. A neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek kivonása óta a rovarölő szerek hatékonysága és szelektivitása egyaránt visszaesett, miközben a használható készítmények száma is jelentősen csökkent. Ez növeli a termesztés kockázatát és költségét, miközben az állomány védelme gyakran már nem biztosítható gazdaságosan.

A másik meghatározó probléma az éghajlatváltozás következményeként jelentkező, egyre gyakoribb késő nyári őszi csapadékhiány. A vetést követően vontatott kelés tapasztalható, ami a gyenge kezdeti fejlődésű állományokat télen érzékenyebbé teszi. A sekély gyökeresedés, a kis tőszám és a fejletlen állomány tavaszra már nem képes megfelelő termést hozni, ráadásul a tavaszi rovarnyomás gyakran még fokozottabb, amit a gyenge állomány már nem visel el. Ezek az időjárási szélsőségek, különösen a keléskori talajnedvesség hiánya döntően befolyásolják a termelési biztonságot.

Fontosnak tartja megjegyezni, hogy a repce nemcsak olajnövényként, hanem mézelő növényként is kiemelkedő jelentőséggel bír. 2017 és 2024 között a magyar méhcsaládok száma kb. 1,2 millióról 950–980 ezerre csökkent, azaz közel 20%-os visszaesés tapasztalható. Bár a csökkenés mögött több tényező áll, de a méhlegelők csökkenése−melyek közül a repce az egyik legjelentősebb volt is szerepet játszik. A repce virágzása idején kulcsfontosságú nektárforrás, így a vetésterület csökkenése a beporzó szervezetek helyzetét is tovább rontja, amely később visszahat más kultúrák beporzására is. Ahhoz azonban, hogy a repcetermesztést segítsük, szükséges a méhész társadalom támogatása.

Fontos, hogy a méhészek és növénytermesztők között együttműködés alakuljon ki, és a méhészek is támogassák a korszerű, hatékony, ugyanakkor méhbarát technológiák alkalmazását a repcetermesztés során. Csak közös szemléletváltással érhető el, hogy a vetésterület növekedjen, miközben a beporzók védelme is biztosított marad.

Továbbá megjegyzendő, hogy a repce termesztése intenzív technológiát igényel, amely magas inputköltségekkel jár. A jelenlegi gazdasági környezetben, a szigorodó környezetvédelmi és adminisztratív előírások mellett ez sok termelő számára nem vonzó. Az új növényvédelmi szabályozások – például a kötelező elektronikus permetezési napló különösen a kis- és közepes gazdaságokat terhelik meg. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen mondanak le a repce termesztéséről, így csökken a vetésterület. Összegezve a repce vetésterületének visszaesése összetett, gazdasági, ökológiai és technológiai tényezők együttes hatásának eredménye. A trend megfordítása akkor lehetséges, ha a termesztés ismét versenyképessé és kiszámíthatóvá válik a termelők számára. Ennek eléréséhez azonban nem elegendő a gazdák alkalmazkodása: szükség van a szabályozói környezet kiszámíthatóságára, a kutatás-fejlesztés által biztosított új technológiai megoldásokra, valamint az inputgyártók részéről is a hatékony és környezetkímélő termékek elérhetővé tételére. A repce jövője tehát, – zárta gondolatmenetét− több szereplő összehangolt együttműködésén múlik.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke – fotó: Agroinform.hu

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint kritikus helyzetben van a növénykultúra. A gazdálkodóknak a repcetermesztés nagy kockázattal jár, emiatt sokan felhagynak a termesztésével. Azok a gazdaságok, ahol 5-6 féle kultúrnövényt termesztenek, nagy valószínűséggel továbbra is megtartják a repcét azért, hogy a vetésforgó vagy a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályainak megfeleljenek. Hangsúlyozta: a repce növényvédelme rendkívül problémás, ezért a vetésterület további csökkenése várható. Égető szakmapolitikai feladat lenne megállítani a termőterület-csökkenést.

„Arra kell fókuszálnunk, hogy segítsük a termelőket azzal, hogy könnyítéssel járó agrotechnikai lehetőségek álljanak rendelkezésükre. A területcsökkenés megállítása és újfent növelése nem csak a szántóföldi növénytermesztés érdeke, hanem a drasztikus mértékű, egy év alatt mintegy 5-600 ezer méhcsalád eltűnése okán a méhészet érdeke is."

Görög Róbert, a Magyar Növényvédelmi Szövetség elnöke – fotó: Agroinform.hu

Görög Róbert, a Magyar Növényvédelmi Szövetség elnöke határozottan kijelentette: amíg az EU-ban nem áll be egy gyökeres változás a mezőgazdasággal kapcsolatos ügyekben, illetve amíg nem a termelők érdekei érvényesülnek a szakterületen, addig nem várható jelentős pozitív változás a repce vetésterületben.

A repce talán az a szántóföldi növényünk, amit a legsúlyosabban érint a növényvédőszerek visszavonásának a kérdése. Mind csávázó szerek, mind állománykezelésre használható szerek áldozatul estek a teljesen logikátlan és végletekig megszigorított engedélyezési, újraengedélyezési szabályoknak. Sajnos az a realitás, hogy a termelő nem, vagy csak iszonyatosan sok munkával, illetve költséggel tudja megvédeni a kultúrnövényt, ezért mást fog választani. Sajnálatos, hiszen a repce tökéletes kiegészítője a hazai vetésforgónak.

Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető agrárszakértője – fotó: Agroinform.hu

Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető agrárszakértője úgy látja, hogy bár a repce ára a többi szántóföldi növényhez képest kedvező, a terület zsugorodása lelassul ugyan, de nem áll meg. Az évtized végére akár jóval százezer hektár alá is eshet. Mivel a termésünk csaknem egésze exportra kerül, a nemzetközi kereslet alakulása fontos tényező a termelés alakulásában.

A bioüzemanyagpiac elindult a nem élelmiszer alapanyagok irányába. A repülőgép üzemanyagok piacának bővülése ugyan lendületet fog venni ebben az évtizedben, de alapvetően nem élelmiszer alapanyagokra épít. Bővülni fog a repce élelmezési célú felhasználása, de ott kemény versenyre kényszerül a napraforgóval.

Bognár István, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior üzletfejlesztési menedzsere – fotó: Agroinform.hu

Bognár István, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior üzletfejlesztési menedzsere hangsúlyozta, hogy a repcetermesztéshez jelentős inputanyag-felhasználásra van szükség, ami a megemelkedett inputárak miatt magas termelési költséget jelent. A magas termelési költségszint mellé rendszerint bizonytalanabb termelési környezet társul. Ahogy már elhangzott: az éghajlatváltozás következtében a tél végi és tavaszi szélsőséges időjárás, a növényvédőszer-hatóanyagok szisztematikus kivonása, a rovarkártevők és a korokozók felszaporodása egyaránt megnehezíti az eredményes repcetermesztést a gazdálkodók számára.

A másik olajosnövényünk, a napraforgó ezzel szemben olcsóbban, egyszerűbben és jövedelmezőbben termelhető− emelte ki. Tehát, ha számításba vesszük a vetésterület csökkenésének okait, akkor a legfontosabb tényezők között a drága termesztéstechnológia, a naprakész tudást és folyamatos odafigyelést igénylő termesztés, a nehezen tervezhető hozamszint, a felvásárlási árak volatilitása, és ezek mellett a repcemag iránti kereslet hosszú távú csökkenése is szerepet játszik.

Az EU biodízel-termelése 2022-óta csökkenést mutat, mindamaellett, hogy a repcemag felhasználási aránya a biodízelben a korábbi 80%-os szintről napjaikra 53%-ra csökkent az olaj- és fehérjenövénytermelők szövetsége (UFOP) adatai szerint. A repcének ugyanakkor vitathatatlanul van szerepe a vetésforgóban, kiváló őszi kalászos elővetemény. Az egyre gyakrabban előforduló nyári aszályos időszakok alkalmazkodásra késztetik a termelőket. Az alkalmazkodás egyik alternatívája rövid távon a tavaszi vetésű növények (például a kukorica) vetésterületének csökkenése, és a vetésszerkezet eltolódása az őszi vetésű növények irányába. Ez támaszt adhat a repcetermesztésnek is, de véleménye szerint a repce vetésterülete akkor állhat be egy nyugalmi állapotba, ha ismét megtaláltuk a jövedelmező termeszthetőség feltételeit.

A repcepiac meghatározó input forgalmazó cégeinek vezetőit is megkérdeztük a témában

Blum Zoltán, a RAPOOL Hungária Kft. ügyvezetője – fotó: Agroinform.hu

Blum Zoltán, a RAPOOL Hungária Kft. ügyvezetője hosszabb elemzést folytatva fejtette ki véleményét. Mint elmondta: sajátságos pályát járt be az elmúlt 20 évben a repce hazai vetésterületének alakulása. A hazai gazdákban olyan erőteljes reakciót váltottak ki a termesztés éghajlati, növényvédelmi és összességében gazdasági körülményeiben bekövetkezett kedvezőtlen változások, amely szinte példa nélküli nemcsak a szűkebb régiónkban, de egész Európában is.

A korábbi termelők jelentős része nem vállalta tovább a nagy invesztíciót és intenzitást igénylő kultúra integrálását a vetésforgóba. Lássuk be− folytatta− hogy akadtak kisebb bizonytalanságot, nagyobb jövedelmezőséget mutató alternatívák, amelyek ráadásul egyszerűbb technológiával, kevesebb idő- és munkaráfordítással, valamint költségszinttel kecsegtettek. A korábbi jövedelemszint-különbségek eltűntek az egyes növények között, a repce mellé felsorakoztak az őszi kalászosok, a napraforgó és a szója is.

Forrás: Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft.

Forrás: Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft.

Forrás: Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft.

*Előzetes adat – Forrás: AKI FADN

Hogy ez a repce szempontjából kedvezőtlen folyamat megállítható, esetleg megfordítható-e, azt számos körülmény fogja meghatározni Blum Zoltán szerint. Ezek egy részére van-lehet hatásunk, más részükre nem. A várható árak tekintetében az előrejelzések pozitívak, a repce ára tartósan magas szinten maradhat, köszönhetően a stabil kereslettel szemben álló, globálisan szűkülő készleteknek 2025/26-ban is. A piacelemzéssel foglalkozó szakértők a vetésterület bővítésére biztatnak az előttünk álló őszön. Talán ennél is fontosabb az alaposan megtervezett, kiegyensúlyozott értékesítési stratégia kialakítása a termelők részéről. A teljes szezonban érdemes figyelni a terményárak alakulását, és kedvező árszintek esetén célszerű részmennyiségek többszöri lekötésével megalapozni a magas átlagárat. Szintén a magasabb értékesítési ár elérése érdekében olyan terményértékesítési szerződéseket kell kötni, melyek tartalmazzák olajbonifikációs felár lehetőségét is. A jelenlegi és előre jelzett árszint mellett a jó olajtartalmú hibridek termesztésével számottevően növelhető a repcetermesztés jövedelmezősége.

A termesztéséből származó közvetlen gazdasági eredményen túl számos további előnnyel szolgál a repce vetésforgóba illesztése. Az utóveteményként leggyakoribb őszi búza esetében például igazolhatóan nő a termésátlag, ugyanakkor csökken a talajművelésre, tápanyag-utánpótlásra és növényvédelemre fordított költségtömeg. És még a búza minőségére is pozitív hatással bír a repce elővetemény: az elvégzett vizsgálatok a kenyérgabona fehérjetartalmának növekedését igazolták. Mindezen tulajdonságokkal a repce vetésforgóra gyakorolt hatása szöges ellentéte például a napraforgóénak, melynek területi növekedése kontraproduktív lehet, különösen az oly sokak által kívánatosnak tartott, magasabb minőséget megcélzó búzatermesztésünk fejlesztése szempontjából.

Mindezeken túl elkerülhetetlen a termesztéstechnológia és a fajtahasználat adaptálása a megváltozott körülményekhez. Az átfogó rezisztenciatulajdonságokkal rendelkező (vírus- és fómarezisztencia, széles körű betegség- és kipergés-ellenállóság), jó tápanyag-hasznosítású hibridek választása, azok specifikus termesztési ajánlásainak ismerete segíti a terméspotenciál magasabb szintű kiaknázását. Az akár szeptemberig elhúzódó aszályos időszakok felértékelik a kifejezetten késői, szeptember végi – október elejei vetésekben is sikeresen alkalmazható, új típusú hibridek jelentőségét. Összességében nem elképzelhetetlen, hogy a teljes vetésforgóban meghatározó növények kedvezőtlen termesztési tapasztalatai, a pozitív ártendenciák, a repce valós értékének számbavétele, valamint az új típusú hibridek elterjedése stabilizálják, sőt akár ismét felértékelhetik a repce pozícióját a hazai termelők körében is.

Bói János a Limagrain Hungária Kft. country menedzsere – fotó: Agroinform.hu

Bói János a Limagrain Hungária Kft. country menedzsere szerint a magyarországi repce vetésterület csökkenése összetett problémakör, amelyet nem lehet egyetlen tényezőre visszavezetni. Ugyanakkor hisznek abban, hogy a folyamat megállítható, ha komplex és összehangolt lépések történnek. Kulcsfontosságú a genetikailag ellenálló, innovatív repcefajták választása, amelyek jobban alkalmazkodnak a növényvédelmi kihívásokhoz, az éghajlati szélsőségekhez, valamint az inputanyagok hatékonyságának visszaeséséhez. A genetika szerepe az, hogy a növényben rejlő terméspotenciál és a realizált termés között fennálló rést az agrotechnikai és kémiai megoldásokkal kiegészítve áthidalja.

Az új, innovatív repcehibridek széleskörű genetikai biztonságot nyújtanak a tenyészidőszak különböző fázisaiban fellépő kockázatok kezelésében és a termés megóvásában. Ez egyrészt technológiai rugalmasságot jelent, másrészt a terméspotenciál nagyobb mértékű kihasználást, azaz egy adott évben vagy termőhelyen, nagyobb termésszint elérését teszik lehetővé.

Ezzel párhuzamosan nélkülözhetetlen a hatékony, integrált növényvédelmi stratégiák alkalmazása, valamint a termelők szakmai támogatása, hogy tudásukat folyamatosan bővíthessék és alkalmazhassák a legjobb gyakorlatokat. A talajkímélő művelés, a tápanyag-utánpótlás precíz tervezése, a célzott gyom- és kártevőkezelés mind-mind növeli a repcetermesztés sikerességét.

Gazdasági oldalról pedig elengedhetetlenek az ösztönzők és támogatások, amelyek segítik a termelőket a kockázatok kezelésében és a versenyképesség megőrzésében. Az inputköltségek növekedése és az árupiaci bizonytalanság sok gazdálkodót elbizonytalanít – ezért fontosak a kiszámítható agrárpolitikák, a célzott támogatások, valamint a biztos piaci csatornák.

Nem utolsósorban a repce sokoldalúságát is érdemes újraértékelni: a növény kiváló elővetemény, csökkenti a gyomnyomást, javítja a talajszerkezetet, miközben a növekvő bioüzemanyag-piac és az élelmiszeripar is biztos felvevőpiacot jelenthet.

Megállítható-e a csökkenés?

Igen, megállítható. Összességében tehát a siker kulcsa az együttműködés minden érintett szereplő között – a termelőktől kezdve a kutatókig, a nemesítőkön át a döntéshozókig. Csak közös, hosszú távú szemlélettel és következetes lépésekkel lehet megállítani a csökkenő trendet, és új lendületet adni a hazai repcetermesztésnek.

Tóth Balázs, a TIMAC AGRO Hungária ügyvezetője – fotó: Agroinform.hu

Tóth Balázs, a TIMAC AGRO Hungária ügyvezetője elmondta: a vetésterület jelentős csökkenése aggodalomra ad okot, ugyanakkor van remény bizakodni. Véleménye szerint a repce helyzete nem teljesen kilátástalan, de a trend megfordításához tudatos technológiai és gazdasági döntésekre, innovatív szemléletre van szükség.

A repce nem csak kiváló elővetemény, hanem sokoldalú hasznosítási lehetőségekkel bír – étolaj, biodízel, mézelő növény –, piaci szempontból értékes. A termesztés sikeressége azonban jelentős mértékben függ attól, hogy mennyire vagyunk képesek alkalmazkodni. Az őszi időszak egyre kiszámíthatatlanabb: gyakori a vetés idején az aszály, a gyenge indulás pedig kockázatossá teszi az áttelelést.

Itt van kulcsszerepe a precíz tápanyag-gazdálkodásnak, mely során a gondosan kiválasztott talaj- és növényspecifikus alaptrágya és a lombon keresztüli tápanyagpótlás – különös tekintettel a bórra – meghatározó lehet. Olyan termékeket érdemes választani, melyek a fiatal növények kezdeti fejlődését támogatják, növelve a stressztűrést, elősegítve a mély gyökérzet kialakulását, a jobb télállóságot. A szakember úgy látja, hogy a repce vetésterületének stabilizálása – akár növelése – is lehetséges, ha komplex, szaktanácsadásra épülő technológiákban gondolkodunk.

Az olyan integrált megoldásokat, szolgáltatásokat kell előnyben részesíteni, melyek segítenek a gazdálkodóknak optimalizálni kiadásaikat, javítani a jövedelmezőséget, végig szem előtt tartva a talaj állapotát és a növények igényeit. A cél az, hogy a repce ismét megbízható, kiszámítható és nyereséges szereplője legyen a vetésforgónak, ehhez viszont új megközelítés és modern eszközök kellenek. A kihívásokra nem elég csak reagálni, hanem előrelátóan fel kell készülni és megbízható szakmai támogatást kell nyújtani a termelőknek.

Összeállította: Gáspár Andrea

Indexkép: pixabay.com