Hiába mutatnak mérséklődő inflációt a statisztikák, a vásárlók jelentős része továbbra is azt tapasztalja, hogy a kasszánál egyre magasabb összeget kell fizetnie. Ennek egyik oka, hogy miközben bizonyos alapélelmiszerek ára szabályozott keretek között maradt, más – nem korlátozott – termékeknél számottevő drágulás következett be.

A jelenség hátterében egyszerre állnak nemzetközi piaci folyamatok és hazai szabályozási tényezők. Az árkorlátozással nem érintett termékek közül többnek is jelentősen nőtt az ára az elmúlt egy évben.

Mely termékek drágultak a leginkább?

A friss statisztikák alapján több élelmiszer ára is két számjegyű mértékben emelkedett.

Uborka: kiugró növekedés

Az egyik legnagyobb áremelkedést az uborka produkálta. Kilónkénti ára egy év alatt mintegy harmadával nőtt. A zöldségféléknél az energia- és öntözési költségek, valamint a termelési feltételek változása jelentős hatással van az árképzésre.

Kakaópor és csokoládé: világpiaci hatások

A kakaópor ára közel 30 százalékkal emelkedett, ami közvetlenül összefügg a kakaóbab világpiaci árrobbanásával. Nyugat-Afrikában – ahol a globális kakaótermelés jelentős része zajlik – az időjárási szélsőségek és növénybetegségek súlyos terméskiesést okoztak. A hiány a tőzsdei árak emelkedéséhez vezetett, amit a feldolgozott termékek, például a csokoládék árában is érzékelni lehet.

A mogyorós tejcsokoládé darabára szintén jelentősen nőtt, ami a kakaó mellett a cukor és az energia drágulásával is magyarázható.

Marhahús: szűkülő kínálat

A marhahús – különösen a jobb minőségű részek, például a rostélyos – ára is érezhetően emelkedett. A globális állatállomány csökkenése, a takarmányárak és a szigorodó környezetvédelmi előírások mind hozzájárulnak a költségek növekedéséhez.

Citrusfélék és feldolgozott termékek

A citrom ára szintén jelentős mértékben nőtt, ami részben a mediterrán térséget érintő időjárási problémákra vezethető vissza.

A háztartási keksz drágulása pedig azt mutatja, hogy a feldolgozott élelmiszereknél a több összetevő együttes költségnövekedése halmozottan jelenik meg a fogyasztói árban.

infláció

Hiába mutatnak mérséklődő inflációt a statisztikák, a vásárlók jelentős része továbbra is azt tapasztalja, hogy a kasszánál egyre magasabb összeget kell fizetnie – Fotó: pexels.com

Mi az a „szelektív infláció”?

A szakértők a jelenséget gyakran szelektív inflációnak nevezik. Ez azt jelenti, hogy miközben egyes – szabályozott árréssel értékesített – termékek ára mesterségesen alacsonyabb marad, más, szabadáras termékeknél nagyobb áremelés történik.

A kereskedőknek ugyanis a teljes működésük fenntarthatóságát kell biztosítaniuk. Ha bizonyos árucikkeken kisebb az árrés, a kieső bevételt más termékeken próbálhatják ellensúlyozni. Ez nem feltétlenül egyetlen okra vezethető vissza, hanem a piaci és szabályozási tényezők összetett hatására.

Miért nem érezzük az infláció csökkenését?

A hivatalos inflációs mutató egy átlagos fogyasztói kosár alapján készül. A háztartások azonban eltérő összetételben vásárolnak élelmiszereket. Ha valaki gyakran vesz olyan termékeket, amelyek éppen a legnagyobb mértékben drágultak, akkor a saját tapasztalata jóval kedvezőtlenebb lehet az átlagnál.

 Egy bevásárlás végösszegét ráadásul sok kisebb áremelés összeadódása is jelentősen befolyásolja. Így fordulhat elő, hogy miközben egyes alapélelmiszerek ára stabil marad, az összköltség mégis magas.

Mire számíthatnak a fogyasztók?

Az élelmiszerárak alakulását a jövőben is számos tényező befolyásolja majd:

  • a világpiaci nyersanyagárak,
  • az energia- és szállítási költségek,
  • a mezőgazdasági termelés időjárási kockázatai,
  • valamint a hazai gazdaságpolitikai intézkedések.

Amennyiben a nemzetközi piacokon tartósan magas marad a nyersanyagár, az a feldolgozott termékek árában is továbbgyűrűzhet.

Összegzés

Bár a makrogazdasági adatok szerint az infláció lassul, a bevásárlás során sok fogyasztó továbbra is jelentős drágulást tapasztal. Különösen azoknál a termékeknél nőtt az ár látványosan, amelyek nem tartoznak árkorlátozás alá.

A jelenség mögött egyszerre húzódnak meg globális piaci folyamatok és hazai szabályozási hatások – így a kasszánál érzékelhető „sokk” sokkal összetettebb okokra vezethető vissza, mint elsőre gondolnánk.

Forrás: 168.hu
Indexkép: pixabay.com