Sajtótájékoztatót tartott a DélKerTÉSZ Budapesten. A dél-alföldi zöldségtermelőket összefogó értékesítési szövetkezet vezetője, Nagypéter Sándor a zöldség-gyümölcs ágazatban megvalósuló áfacsökkentésről, az árrésrendszert remélhetőleg felváltó ársávokról és az importtermékek hatásairól is beszélt.
Júliusra itt lehet az 5%-os áfa
Nagypéter Sándor kifejtette, a zöldség-gyümölcs termékkörre minden bizonnyal megvalósul az áfa 27%-ról 5%-osra való csökkentése, hiszen az új kormány programjában is szerepel, és ezt a miniszteri meghallgatásokon is megerősítette Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, valamint Kármán András pénzügyminiszter is.
Ezt lassan másfél évtizede szorgalmazzuk, mert fontos szerepe van a feketekereskedelem visszaszorításában. Véleményünk szerint jelentős tisztulást hozna az ágazatban”
– fejtette ki az elnök. Szerinte a szabályozás legfontosabb hozadéka a hazai termelők védelme lenne, hiszen az adóelkerüléssel behozott importtermékek kiszorulnának a magyar piacról. Nagypéter Sándor szerint az áfatörvény módosítása július elsején léphet hatályba. Arra a kérdésre, hogy ez vajon mennyire fog megjelenni a fogyasztói árakban, így válaszolt:
Rövid távon az áfacsökkentés egyértelműen meg fog jelenni az árakban, a fogyasztók érezni fogják a hatását. A cél azonban az, hogy ez hosszú távon is fennmaradjon. Ennek érdekében a mostani árrésszabályozás helyett a francia modell bevezetését javasoljuk. Ez egy minimum- és maximumárat rögzít a felvásárlási szerződésekben.”
Mindenki jól járna az ársávval
A minimumárszint nem engedné, hogy az átvételi ár a termelő önköltségi szintje alá zuhanjon, míg a maximumár a fogyasztókkal szemben érvényesíthető plafont húzná meg. (Lásd: Tanulhatnánk tőlük: így védik a franciák a gazdákat.)
A sávon belül a termelőnek és a kereskedőnek is képződne haszna az értékesítésen, miközben a fogyasztók is tartósan részesülhetnének az áfacsökkentés előnyeiből – magyarázta a szakember.
Nagypéter Sándor a megoldás további előnyének tartja, hogy az ársáv csökkentené a hektikus ármozgásokat, és megakadályozná azokat az „abnormális akciózásokat”, amelyek most a termelők bőrére mennek. Arra a kérdésre, hogy mindez mikor lehet bevezethető, úgy becsülte, hogy talán a nyár végére elérhető, hogy a javaslat jogszabályi szintre emelkedjen.
Nagypéter Sándor – Fotó: Agroinform
Egész Európa esendőbb az importtal szemben
A sajtóeseményen az import vonatkozásában is kapott kérdést a szövetkezet vezetője. Mint elmondta: a zöldségágazatban nem ellenfél az ukrán termék, sokkal inkább Marokkó, Albánia, Törökország áruival kell versenyeznünk. Ezen országok termékeiben egyébként éppúgy nem lelhetők fel a humán egészségre káros szermaradékok, mint az európaiakban, de egészen más standardok szerint állítják elő őket. Más növényvédő szereket használnak, más munkavállalói védelmet biztosítanak, és más környezeti kockázatok mellett dolgoznak. Ezek önmagukban versenyelőnyt biztosítanak a harmadik országoknak amellett, hogy klimatikus előnyeik is vannak.
Európa a világ legszigorúbb termelési előírásait követeli meg a mezőgazdaságtól, de eddig a helyi fogyasztók fizetőképessége elviselte ezt. Most, hogy megtorpant a gazdaság, és nő az infláció, már az itteni polgárok is árérzékenyebbek lettek, ezért megugrott az olcsó import. Úgy vélem, Európának meg kell védenie a saját termelését, szigorúbban kell kontrollálnia az importot. Ellenkező esetben kiszolgáltatottá válik a beszállítóknak.”
Nagypéter Sándor szerint idén egy kis mozgásteret adott az európai termelőknek az, hogy sem Marokkó, sem Törökország időjárása nem alakult ideálisan, plusz Törökország 30%-kal növelte kiszállításait Oroszországba, tehát most kevesebb áruja marad az uniós piacra. Részben ez emelte meg az idei tavaszi zöldségárakat. A másik oka az volt, hogy Európában is sötét, hideg, helyenként árvizekkel terhelt volt a tavasz, így a spanyol és a holland termelés is fényhiánnyal küzdött. Mostanra rendeződött a kínálat és az árak is, ezért az elnök a fogyasztás felfutásában bízik.
Indexkép: Agroinfrom.
_lead_fill_540x300_0.jpg)
