Az elmúlt fél évben a gabonák és olajos magvak nemzetközi és hazai piacát egyaránt a hektikus ármozgások, geopolitikai feszültségek, valamint a klímaváltozás okozta bizonytalanságok formálták. Miközben a búza és a kukorica ára jelentősen csökkent, a globális termelés bővülése és a készletek újraeloszlása a következő hónapok alakulását is meghatározza. A magyar mezőgazdasági szektor alkalmazkodási képessége, a vetésszerkezet átalakítása és az exportpiacok megtartása most különösen kulcsfontosságú. Az MBH Bank agrárszakértői, Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője és Bognár István, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior üzletfejlesztési menedzsere elemezték a jelenlegi folyamatokat és a várható tendenciákat.

– Hogyan alakultak az elmúlt fél évben az árak, tendenciák? Milyen folyamatok mentek végbe globálisan és európai szinten, milyen irányok látszanak mostanság?

– A búza jegyzése a párizsi árutőzsdén tonnánkénti 230 euró körül kezdte az évet, majd február végére felkapaszkodott 240 euró körüli szintre. Mostanra, aratás előtt pedig 200 euró körüli szinten várja a végleges terméseredményeket. A búza továbbra is a legtöbbet forgalmazott gabona világszerte (mintegy 205 millió tonna/év), de a piac töredezett, sok az exportőr és az importőr. 2023/24-ben a 10 legnagyobb búzaimportőr a globális búzakereskedelem 44 százalékát adta, ami nem számít erős koncentrációnak. Ugyanakkor a Mars előrejelző szolgálat (EU) növénytermesztési figyelőrendszere jó búzahozamokat vár az Ibériai-félszigeten és a Balkánon, de Nyugat- és Közép-Európában továbbra is súlyos a szárazság. Egyelőre a kereskedők, a kilátások stagnálása mellett az árak csökkenésére számítanak, és kivárnak.

Bár az időjárás nem ideális a vetéshez, az ausztráliai és argentin elemzők így is átlag feletti búzatermésre számítanak 2025/26-ban. Az európai árutőzsdén a határidős jegyzések sem haladják meg kiemelten a jelenlegi árszintet, 220-225 euró között mozognak a különböző lejáratokra jövő év tavaszáig. A globális búzatermelés várhatóan növekedni fog, főként az EU-ban, a tavalyi aszály utáni jobb terméshozamoknak köszönhetően. A globális kereskedelem is várhatóan bővülni fog, és a kínálat jelentős részét fel fogja venni. Ennek eredményeként a záró készletek csak kismértékben növekednek. Az ukrán búza számára azonban nem a termés volumene jelent valódi veszélyt, hanem az csökkenő vámmentes kontingens az EU irányába. Az ukrán búzaexportra plusz költségek és az exportáramlások esetleges változásai várnak. Ez gyengítheti az ukrán termékek versenyképességét, különösen a takarmányminőségű szállítmányok esetében.

  • A kukorica párizsi jegyzése tonnánkénti 185-190 euró között mozog, ami év eleje óta drasztikusabb csökkenést mutat, az év elején még 220 euró körüli jegyzéseket láthattunk. A globális termelés várhatóan növekedni fog, elsősorban az Egyesült Államok-beli termőterület és a hozamok növekedése miatt. Kína helyzete azonban még nem világos. Míg a kínai termelés stagnál, a kereslet növekszik, ami a készletek csökkenéséhez vezet. A globális kereskedelmi háború közepette az amerikai és a világ kukoricatermelése 2025-ben ismét rekordot érhet el. Brazíliában az előző évinél is 10 százalékkal magasabb terméseredményt várnak az elemzőházak. A globális termés is várhatóan rekordközeli (de némileg elmarad a tavalyitól) szinten lesz a szezonban, 1,22 milliárd tonna környékéra várják.
  • Olajos magvak: Az Oil World (Németország) előrejelzése szerint a 2025/26-os évjáratban a világ napraforgó- és repcetermelése az előző szezonhoz képest 2,3 millió tonnával csaknem 78 millió tonnára nőhet, különösen az EU-ban, ahol 19,4 millió tonnát érhet el. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium előrejelzése szerint a 2025/26-os évjáratban a globális napraforgó- és repcetermelés 4,45 millió tonnával 89,5 millió tonnára nőhet, különösen az EU-ban, ahol a termelés 19,2 millió tonna lehet.
Összegezve: alapjaiban természetesen a kereslet-kínálati viszonyok a meghatározók, viszont a legnagyobb bizonytalanságot továbbra is az Egyesült Államok vámpolitikája körüli bizonytalanság okozza. Most is igaz, hogy a szükséges mennyiség megvan a világban, csak nem biztos, hogy ott és akkor, ahol lennie kell. Ez pedig komoly ármozgásokat eredményez, esetlegesen elszakadva a fundamentumoktól, ami a keresleti és kínálati szintből adódik. Az árak alakulására az Egyesült Államok vámpolitikája mellett a geopolitikai események és ezen belül is az izraeli-iráni konfliktus lesz hatással. Az olajár tartós emelkedése húzhatja a terményárakat magasabb irányba, ugyanakkor ez jelentős inflációs hatást is okozni fog, nem beszélve a termelési imputanyagok költségeinek emelkedéséről.

– Ennek tükrében mi a helyzet Magyarországon?

– A hazai árviszonyokat elsődlegesen a nemzetközi árak fogják meghatározni. Persze a lokális ellátási kérdések módosíthatják ezt, de jelenleg nincs különösebb eltérés a megszokotthoz képest. Itthon a kukoricaellátás kérdéses némileg, ráadásul az átlagárakat lefelé nyomja a toxinos kukorica. A csökkenő termésterület viszont felfelé tolja az árakat a kukorica esetében. A minőségi prémium értéke más termények esetében is kiemelt az elmúlt időszakokban. A felvásárlás volumene a KSH adatai szerint az előző év első négy hónapjához viszonyítva gabonafélék esetében +7 százalék, az ipari növények esetében azonban több mint 35 százalékkal alacsonyabb. Fontos hozzátenni, hogy mindkét termény esetében magas bázisról beszélhetünk.

A gabona- és az olajosmag-export azonban gyengélkedik, az előző évhez képest 15-20 százalék a visszaesés az év első négy hónapjában. Az elmúlt öt év átlagához viszonyítva kisebb, de így is 10 százalék feletti. Ennek oka többek között, hogy alacsonyabb volt a megtermelt volumen, továbbá valamelyest magasabb a hazai ipari felhasználás, illetve a csökkenő nemzetközi árpálya sem az exportot támogatja. Az inputfelhasználás továbbra is gyengélkedik, ami kihatással lehet majd az évi végi terméseredményekre, azon belül a többször hangsúlyozott minőségre is.

Összegezve: a tavalyi gyenge közepes év után a jelenlegi input-output árviszonyoknál is leginkább a hatékonyan, jó minőségben termelők tudnak érezhető profitot realizálni.

– Az év elején az új betakarítású takarmánybúzára 80.000 Ft/tonna, míg őszi árpára 70.000 Ft/tonna áron lehettet kötni. A betakarítás megkezdése előtt az árak jelentősen lecsökkentek a fent ismertetett okok következményeként:

  • Takarmánybúza 68.000 – 70.000 FT/t, árpa 60.000 – 62.000 Ft/t áron köthető jelenleg, és rövid távon a kedvezőtlen meleg, száraz időjárás ellenére sem várható az árak emelkedése. Az Európai Bizottság legutóbbi termésbecslése Magyarországon őszi búza esetében az elmúlt 5 év termésátlagához (5,45t/ha) képest nagyobb 6,02 tonna/ha termést jelez, míg őszi árpa esetében szintén az elmúlt 5 év termésátlagát (5,51t/ha) meghaladó 5,89 tonna/ha termést vár. A június elei hőségnapok ugyanakkor a kilátásokat ronthatják.
  • - Az olajosmagvak napraforgó, repce esetében is csökkentek az árak az év első negyedévéhez képest.

– Hogy alakult a hazai vetésterület (búza, árpa stb.) mérete, milyen tendenciára lehet számítani ebben és az árakban hosszú, illetve rövid távon?

– A hazai vetésterület részben a piaci keresletnek, részben pedig a felgyorsult klímaváltozásnak megfelelően változik. A búza vetésterülete sokéves átlagban tartja a 900 ezer – 1 millió hektár közötti vetésterületet, az árpa elmarad a rekord 2023-as vetéstől, de maradt 300 ezer hektár közelében, a kukorica vetésterülete a korábbi 1 millió hektár körüli vetésterületről tendenciózusan 800 ezer hektárra csökken (vagy az alá lassan), a repce sokat vesztett korábbi népszerűségéből, aminek világpiaci keresleti okai vannak, továbbá ez a kultúra igen igényes a termesztéstechnológiára, ami magas inputárak mellett jelentős kihívás. Idén lépte át a 700 ezer hektárt a napraforgó vetésterülete, ami folyamatos növekedést mutat. Érdemes még említeni a szóját is, aminek csökkent ugyan a vetésterülete tavalyhoz képest, viszont itt is látszik egyfajta felfutás. Korábbi évek 60 ezer hektáros területe 100 ezer hektárra nőtt.

A jövőt tekintve a vetésforgó változásának, diverzifikálásának több feltétele van. A helyes út egyértelműen az, hogy adaptálódjunk a változásokhoz, amit a klíma, a piac és egyéb tényezők kényszerítenek ki, de a szemléletben is változás kell. Alkalmazni kell az új technológiákat, lekövetni a tudomány fejlődését, de az öntözés, a precíziós szemlélet, az önképzés szintén elengedhetetlen feltételek. A jelenlegi tendenciák folytatására számítunk a következőkben is, azonban kerülendő az alkalmazkodás csapdája. Tehát nem szabad beleesni abba a hibába, hogy ha esetleg 2025-ben lesz egy jó kukoricatermés, akkor annak egyszerű termesztéstechnológia mivolta miatt mindenki „visszaüljön” a kukoricatermesztésbe.

– Oroszország és Ukrajna, esetleg más államok, netán a Mercosur milyen hatással lehet az árakra?

Oroszország szép lassan a világ vezető búzaexportőrévé vált.

Ukrajna jelentősége átmenetileg most csökkent, a háború miatt a termelés és az export visszaesik, viszont a termelési alapok nem vesznek el egészében. Kérdés, hogyan találja meg újra a piacait. A Mercosur esetében a jelenlegi mennyiség kezelhető, nem töri le az árakat, a belföldi ellátást nem zavarja meg. Tény azonban, hogy bizonyos termékekben van függésünk Dél-Amerika irányába: Európába onnan érkezik a legtöbb szója, ami az állattartás fennmaradásának lényeges eleme. Visszatérnénk a fentebb már írt mondathoz: a világpiacon szükséges mennyiség alapvetően megvan, de nem biztos, hogy ott és akkor, ahol lennie kell.

Tehát az erősödő jelenlét például az EU piacán azt kényszeríti ki, hogy az uniós áru keressen új helyet magának. Piacvédelemmel kezelhető persze az EU belső piacának megóvása, viszont a világkereskedelem ereje sokszor felülírhatja ezeket. Mindenesetre minden változás az első rövidebb időszakban okoz turbulenciát, a világ élelmiszer-gazdasága az elmúlt, kihívásokkal teli években megtanult gyorsan alkalmazkodni (lásd Covid, energiaárak). Tehát a rendszernek kell újrakalibrálnia magát, bármi változás lenne. Az árak akkor csökkenhetnek, ha az aggregált kínálat meghaladja a keresletet. Viszont az élelmiszerpiacok is ebbe az egyensúlyi irányba tartanak, például a vetésszerkezet változtatásával.

Indexkép: MBH Bank