A legújabb rendeletmódosítás, amelyet az agrárminiszter írt alá, a Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg. Az intézkedés célja, hogy csökkentse az adminisztratív terheket a hatóságok és az állattartók számára, miközben megőrzi Magyarország kéknyelv-mentes státuszát, amelyet hazánk 2021 óta élvez. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a gyógyult állatok húsát is forgalomba hozzák, megszüntetve ezzel a fertőzött állatok leölésének kötelezettségét.

Mi is az a kéknyelv betegség?

A kéknyelv betegség egy szúnyogok által terjesztett vírusos fertőzés, amely leginkább a szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket és más kérődzőket érinti. Bár az emberekre nem jelent veszélyt, az állatok és a gazdaságok számára jelentős károkat okozhat. Korábban az állategészségügyi hatóságoknak szigorú intézkedéseket kellett alkalmazniuk minden gyanús esetnél, például kötelező volt a fertőzött állatok leölése vagy védőzónák kijelölése.

Változó előírások

Az új rendelet megszünteti a fertőzött állatok leölésének kötelezettségét, valamint eltörli a védő- és megfigyelési körzetek kijelölését, illetve a járványvédelmi központok felállítását. Emellett a megfigyelési időtartam 30 napról 60 napra nő, ami lehetőséget ad az állatoknak, hogy hosszabb megfigyelés után ismét forgalomképessé váljanak.

Az Európai Unió szabályai szerint a kéknyelv betegség már nem tartozik az azonnali felszámolást igénylő betegségek közé, hanem C-kategóriásként a tagállamok maguk dönthetnek a védekezési módokról. Magyarország úgy alakította át a szabályozását, hogy továbbra is megfeleljen az uniós és az Állategészségügyi Világszervezet elvárásainak, miközben elkerüli a felesleges és költséges beavatkozásokat.



Az új szabályozás szerint a vármegyei hivatalok és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) feladata lesz a helyzet folyamatos figyelemmel kísérése, jelentések készítése, valamint egy esetleges járványkitörés esetén az adatok továbbítása az uniós információs rendszerek felé. Továbbá a Nébih feladata lesz egy országos megfigyelési program kidolgozása is.

A rendelet hatályon kívül helyez több, ma már túl szigorúnak számító előírást, például a 20 kilométeres járványügyi zárlat szabályát vagy a fertőzött állati hullák kötelező megsemmisítését. Az új szabályozás a kihirdetést követő nyolcadik napon lép életbe.

Forrás: Magyar Közlöny

Indexkép: Pixabay