Továbbra is rejtély övezi, miként kerülhetett be Magyarországra a ragadós száj- és körömfájás vírusa, amely április 17-én utoljára egy rábapordányi tehenészetben ütötte fel a fejét. A fertőzés március óta négy másik telepen – Kisbajcson, Levélen, Darnózselin és Dunakilitin – is megjelent, és eddig több mint 9100 szarvasmarha, valamint 7300 sertés leölését tette szükségessé.

Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke szerint egyelőre sem kizárni, sem megerősíteni nem lehet, hogy véletlenül vagy szándékosan került-e a vírus az országba. Mint mondta, „benne van a pakliban, hogy valaki külsős véletlenül behozta, de az is, hogy valaki szándékosan tette ezt." Eközben a hatóságok célja, hogy mielőbb visszatérjen az ágazat a normál működéshez, és az uniós kereskedelmi partnerek megszüntessék az indokolatlan piaci korlátozásokat.

Több tízmilliárdos veszteség

Az állatállomány pusztulása mellett a munkavállalók bérét továbbra is fizetni kell. Egyedül Kisbajcson 4,5 milliárd forint értékű veszteség keletkezett, a teljes kárérték így már biztosan meghaladja a több tízmilliárd forintot.

A kormányzat már bejelentette, hogy pályázati támogatást nyújt az érintett állattartó telepeknek az állategészségügyi és járványügyi infrastruktúra fejlesztésére. Az április 17-i eset óta újraindult a nullás időszak, amelyben kitörésmentesen kell eltölteni legalább egy hónapot. Jelenleg az ország egész területére érvényesek a szigorúbb járványvédelmi előírások, amelyek május 31-ig maradnak hatályban.

Uniós szabályokkal szembemenő piaci reakciók

Wagenhoffer élesen bírálta több szomszédos ország intézkedéseit, köztük Ausztria, Lengyelország, Csehország, Horvátország, Szlovénia és Románia lépéseit, amelyek szerinte nemcsak indokolatlanok, de az uniós joggal is ellentétesek. Az Európai Bizottság előírásai szerint csak a fertőzött és korlátozás alá eső területekről tilos exportálni, ennek ellenére Magyarország teljes mezőgazdasági exportját megtagadják – sok esetben még a hazai partnerek is bizalmatlanok.

Remény a fellélegzésre

Ha az elkövetkező napokban nem történik újabb kitörés, az a vírus lappangási idejének lejártát jelentheti. Ebben az esetben május végére visszaállhat a normális működés, de a szakemberek szerint addig is rendkívül fontos a folyamatos kontroll és a fertőtlenítési pontok működtetése.

A helyzet tehát feszült, de van remény: ha május kitörés nélkül zárul, a magyar állattenyésztők újraépíthetik piaci kapcsolataikat, és visszatérhetnek a rendes gazdasági működéshez.

Forrás: Economx

Indexkép: Pixabay