Az utóbbi években a repcetermesztés számos európai országban egyre nagyobb kihívások elé állítja a gazdákat: a kártevőnyomás, az időjárási szélsőségek és a növényvédelmi korlátozások sok helyen a terméseredmények visszaeséséhez vezettek. Egy nemzetközi szakértői összeállítás most bemutatja, hogyan birkóznak meg mindezzel a szomszédos országok termelői – és mi vár a magyar gazdákra.

Kártevők és betegségek minden fronton

A repce Európa-szerte kedvelt célpontja a rovarkártevőknek és kórokozóknak. Ősszel a repcebolha, tavasszal a fénybogár, a szárzsizsik és a káposztazsizsik okoz károkat, míg a talajból a verticillium, a káposztagyökérgolyva és a szklerotínia támadja. A növényvédelmi szabályozások szigorodása miatt sok országban korlátozott a védekezési lehetőségek köre, ami fokozza a nyomást a termelőkön.

Balti államok: alacsony hozam, korai vetés kockázatai

Észtországban, Lettországban és Litvániában az átlaghozam mindössze 2–2,5 t/ha, amit a szűk vetésforgó, a tavaszi kártevőinvázió és a szigorú rovarölőszer-korlátozások súlyosbítanak. A gazdák gyakran már július végén vetnek, de az új hibridek gyors fejlődése miatt ez túlnövekedést okoz, ami növeli a téli fagykár esélyét. A túlzott őszi nitrogénhasználat nemcsak költséges, hanem a növekedésszabályozó-felhasználást is növeli.

Csehország: északon vízbőség, délen aszály

A három-négyéves vetésforgó ellenére magas a kártevőnyomás, így sok termelő augusztus elején veti a repcét a bolhák elleni védekezésként. Az ország északi részén a szeptemberi esőzések okoznak problémát, délen viszont az augusztusi hőség és aszály akadályozza az egyenletes kelést.

Lengyelország: szélsőséges időjárás és árvízkárok

A termőterület stabil, a hozamok hasonlóak a németországihoz, és a növényvédelmi lehetőségek is bővebbek. Idén azonban az enyhe tél után fagy, majd hőség sújtotta az állományokat, ami átlagosan 3,3 t/ha eredményt hozott. Délnyugaton az áradások is komoly károkat okoztak.

Magyarország: Kelet szinte feladta

Kelet-Magyarországon a repce mára szinte eltűnt a hőség miatt, nyugaton pedig a vetési körülmények határozzák meg a termesztés sikerességét. A 2024-es forró nyár miatt sokan későn, szeptember végén vetettek, ami az állományok fejlődésére is rányomta a bélyegét.

Anglia: repcebolha és neonikotinoid-tilalom

A tíz évvel ezelőtti 700 ezer hektáros terület mára 250 ezer hektárra zsugorodott. A vetés idejének előrehozatalával próbálják mérsékelni a bolhakárt, de ez ősszel túlnövekedést, tavasszal pedig tápanyaghiányt okoz. Az idei termés 1983 óta a legalacsonyabb.

Fehéroroszország: szabályozási előnyök

A lazább növényvédelmi szabályok, a neonikotinoidok használata és a magasabb nitrogénadagok lehetővé teszik, hogy a termelők rekorderedményeket érjenek el – 2024-ben átlagosan 2,8 t/ha-t.

Összegzés:

A repcetermesztés jövedelmezősége ma már sokkal inkább függ a precíz technológiától, a megfelelő vetésidőtől és a kártevők elleni célzott védekezéstől, mint korábban. A szomszédos országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a siker kulcsa az alkalmazkodóképesség és a helyi viszonyokra szabott termesztési stratégia.

Forrás: Agrarheute

Indexkép: Pixabay