Egyetlen láthatatlan kórokozó is elég ahhoz, hogy a vaddisznóhús komoly egészségügyi kockázattá váljon. Flandriában ezt felismerve egy olyan, vadászbarát és közérdeket szolgáló rendszert alakítottak ki, amely ingyenes trichinella-vizsgálattal garantálja a vadhús biztonságát. Érdemes megnézni, hogyan működik, és mit tanulhatunk belőle.

A vaddisznóhús értékes, keresett alapanyag, ugyanakkor felhasználása komoly felelősséggel jár. A trichinella nevű parazita jelenléte kívülről nem észlelhető, fertőzése viszont súlyos, akár életveszélyes megbetegedést is okozhat. A flamand jogalkotó erre a veszélyre egy jól átgondolt, egységes szabályozással válaszolt, amely a vadászokat és a fogyasztókat egyaránt védi.

Mikor kötelező a vizsgálat?

A 2014. január 14-én kiadott belga királyi rendelet egyértelműen kimondja: kötelező a trichinella-vizsgálat minden olyan vaddisznó esetében, amelynek húsa nem kizárólag az elejtő saját fogyasztására kerül. Vizsgálat szükséges akkor, ha a vad:

  • más magánszemélyhez jut,
  • kiskereskedelmi forgalomba kerül,
  • vagy vadfeldolgozó üzembe szállítják.

Amennyiben a vaddisznó feldolgozóüzembe kerül, a vizsgálat elvégzése már nem a vadász, hanem az üzem felelőssége. Az alapelv világos: ahol közfogyasztásról van szó, ott az élelmiszer-biztonság közérdek.

Saját fogyasztás: nem kötelező, de erősen ajánlott

A saját fogyasztásra hazavitt vaddisznó esetében – a magyar gyakorlathoz hasonlóan – a flamand jogszabály nem teszi kötelezővé a vizsgálatot. A szakmai ajánlás azonban egyértelmű: a trichinella-vizsgálat elvégzése minden esetben indokolt. Itt már nem jogi, hanem erkölcsi és felelősségi kérdésről van szó: ki vállalná annak kockázatát, hogy családtagjai vagy barátai egészségét veszélyeztesse?

Szabályozott, egyszerű mintavétel

A vizsgálathoz szükséges mintavétel egyszerű, de pontosan meghatározott. A minta származhat az elülső láb izomzatából, a nyelv csúcsából vagy a rekeszizomból. Állatonként legalább 10 gramm zsírmentes izomszövetet kell leadni. A mintát tiszta edényben vagy frissentartó zacskóban kell elhelyezni, és ellátni a vaddisznó ANB-címkeszámával, amely biztosítja a teljes nyomon követhetőséget.

Amennyiben a minta nem jut el azonnal a gyűjtőpontra, 0 és +4 °C között, hűtve kell tárolni, legfeljebb egy hétig. A fagyasztás szigorúan tilos.

Gyűjtőpontok és gyors eredmények

A vadász a mintát gyűjtőpontra viszi, ahol egységes csomagolásba kerül, rögzítik a címkeszámot és a vadász elérhetőségeit. A mintákat hetente egyszer, hétfőn juttatják el a laboratóriumba, az eredmények pedig legkésőbb szerdáig elkészülnek. Az illetékes hatóságok és a gyűjtőpont is megkapja az eredményt, a vadászt pedig közvetlenül értesítik.

Ki fizeti a vizsgálatot?

A flamand rendszer egyik legfontosabb eleme, hogy a trichinella-vizsgálat a vadász számára ingyenes. A költségeket a Jagdfonds, vagyis a Vadászati Alap fedezi. Ez egy állami felügyelet alatt álló pénzügyi alap, amelynek célja a vadászattal kapcsolatos közegészségügyi és társadalmi kockázatok csökkentése, valamint a jogszerű és szakmailag megalapozott vadgazdálkodás támogatása.

Tanulságok itthonra is

A flamand trichinella-vizsgálati rendszer jól mutatja, hogy az élelmiszerbiztonság közös ügy. Minimális szervezéssel és közösségi finanszírozással a vizsgálat a felelős vadászat természetes részévé válhat. Egy ilyen megközelítés nemcsak az emberek egészségét védi, hanem hosszú távon a vadászat társadalmi megítélését és hitelességét is erősíti.

Forrás: Magyar Vadászlap

Indexkép: iStock