Ma elképzelhetetlen a balatoni strandolás hekk, lángos, főtt kukorica vagy palacsinta nélkül, ám száz évvel ezelőtt a tóparti éttermek egészen más kínálattal várták a vendégeket. 1924 nyarán Siófokon például a Sebesta és Sommer étterem étlapján nyoma sem volt a mai klasszikusoknak – halból mindössze citrommal tálalt ponty szerepelt, a korábban divatos mandulás harcsa, tormás csuka vagy kakukkfüves keszeg ekkorra már eltűnt a menüből.



Drága nyaralás akkor is

A korabeli újságok beszámolói szerint a balatoni vakáció 1924-ben sem számított olcsónak: a szállások és az éttermi árak is borsosak voltak. Egy húszdekás süllőért akár 50 ezer koronát is elkértek, miközben a halászoktól olykor 40 ezerért egy kilót is vehetett a vásárló. A süllő ára azért is szökött magasra, mert a fogás gyakran Budapestre került értékesítésre, majd onnan szállították vissza a Balatonhoz – így a fővárosban olcsóbban lehetett hozzájutni, mint a tóparton.

Hekk nélkül, de változatos előételekkel

A hekk csak 1971-ben jelent meg a Balatonnál, amikor a drága helyi halakat olcsó, Dél-Amerikából importált hallal váltották ki.

1924-ben azonban a Sebesta és Sommer étteremben inkább meleg előételek, mint tojáslepény, gombás tojás, sóskával kínált tükörtojás vagy lengyel módra készített csirág (spárga) várták a vendégeket.

A saláták között az „ugorka” néven szereplő uborkasaláta volt kapható.



Klasszikus főételek a Balaton partján

Aki laktatóbb fogásra vágyott, rendelhetett fél adag csirkepörköltet tarhonyával, marhahúst sóskamártással, töltött karalábét, bélszínt vagy borjústeaket. Köretként a főtt burgonya vajjal is népszerű volt.

Az étterem bóléjáról is híres volt, amelyet a főpincér, Tóni úr készített nagy szakértelemmel.

Tragikus történet az étterem mögött

A vendéglőt Sommer Béla özvegye vezette, miután férje három évvel korábban csónakázás közben tragikus hirtelenséggel elhunyt. A nyári melegben fejest ugrott a Balatonba, de szívrohamot kapott, és már nem tudták megmenteni.



A mai balatoni büféhangulat helyett 100 éve tehát inkább elegánsabb, polgárias menük, citromos ponty és klasszikus magyar ételek jellemezték a tóparti éttermek kínálatát.

Forrás: mindmegette.hu

Indexkép: Siófok, 1922; adományozó: Fortepan / Zichy kúria, Zala