Az uniós támogatás már nem elég

Mint írják, a spanyol mezőgazdaságban dolgozó gazdák éppúgy szembesülnek az alacsony jövedelmezőséggel, mint hazai társaik. A hektáronkénti 150-200 eurós EU-támogatás már nem elegendő a fenntartható termeléshez – ez az összeg ötven éve sem számított soknak, a mai költségviszonyok mellett pedig szinte ellehetetleníti a kisebb gazdaságok működését.



Importnyomás és árverseny

Az ukrán háború gazdasági hatásai már Spanyolországban is érzékelhetők. Az ukrán búza és más termékek – például a csicseriborsó – olcsó tömegtermelése elárasztja az európai piacokat. Míg Ukrajnában egy kilogramm csicseriborsó ára 2 euró, addig Spanyolországban ez 12 euró – ez a különbség versenyhátrányba sodorja az uniós termelőket.

Hasonló gondokat okoz a marokkói olívaolaj is: lazább szabályozás mellett, olcsóbban jut el az európai piacokra, ezzel tovább nehezítve az EU-s gazdálkodók helyzetét.


csicseri

Fotó: Shutterstock

A rövid ellátási lánc a kiút

A megoldást sokan a rövid ellátási láncok kiépítésében látják. Spanyol gazdák egyre gyakrabban értékesítik termékeiket közvetlenül a fogyasztóknak vagy kiskereskedelmi láncoknak, kihagyva a drága közvetítőket. Ez nemcsak jövedelmezőbb, hanem személyesebb kapcsolatot is kialakít a termelő és a vásárló között.

Egy Aranjuez-i gazda példája jól mutatja a gyakorlatot: a paradicsomtermést közvetlenül értékesíti, így jelentős költséget spórol meg, miközben magasabb árat érhet el.

Helyi együttműködések és közös platformok

A kisebb termelők számára is nyitottak a lehetőségek, ha egyesületekhez vagy értékesítési platformokhoz csatlakoznak. Ezek a rendszerek lehetővé teszik, hogy akár kisebb tételben is megjelenjenek a nagyobb piaci szereplők előtt, például szupermarketláncoknál – közvetítők nélkül.



Hozzáadott érték és alternatív kultúrák

A jövő egyik kulcsa a hozzáadott érték növelése lehet. A spanyol szakértők szerint érdemes olyan kultúrákra koncentrálni, mint a csicseriborsó, lencse vagy különleges zöldségek, amelyek kisebb területen is nagyobb piaci értéket képviselnek. Ez különösen fontos lehet a magyar viszonyok között is, ahol sok gazda nem rendelkezik nagy termőterülettel.

Szaktanácsadás és tudástranszfer

Az IMIDRA-nál a szaktanácsadás központi szerepet játszik. Az ottani modell szerint online és személyes tanácsadás is elérhető, így a gazdák gyorsan és hatékonyan juthatnak információhoz. Magyarországon is hasonló rendszerek erősítése lehet a cél.



Talajvizsgálat: támogatott és kötelező

A spanyol példában a talajvizsgálat háromévente kötelező, a költségek pedig a Közös Agrárpolitika (KAP) révén teljes egészében megtéríthetők. Ez lehetővé teszi a precíziós gazdálkodást és a fenntarthatóbb termelést – egy olyan gyakorlat, amit a magyar gazdák számára is érdemes lenne bevezetni vagy ösztönözni.

Forrás: NAK

Indexkép: Shutterstock