A PREGA 2026 konferencián Dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók és – forgalmazók Szakmai Szövetségének ügyvezetője előadásában a talajélet szerepére és a mikrobiológiai készítmények gyakorlati hatásaira helyezte a hangsúlyt.

Mint rámutatott: a legújabb kutatások szerint a Földön élő élőlények mintegy 70%-a a talajban található, ugyanakkor a talaj mikroorganizmusainak mindössze 5%-át ismerjük. Ez az arány jól jelzi, hogy a talajélet feltárása még korántsem lezárt terület.

A probléma súlyos: európai szinten a termőföldek mintegy 60%-a degradált állapotban van.

A szervesanyag-tartalom csökkenése, a talajszerkezet romlása, a tömörödés, a vízmegtartó képesség gyengülése és a klímaváltozás szélsőségei együttesen veszélyeztetik a jövő élelmiszer-termelését.

Dr. Pénzes Éva szerint a megoldás kulcsa a talajélet helyreállításában rejlik.

Mit tudnak a talajbaktériumok?

A jótékony talajbaktériumok számos, a növénytermesztés szempontjából alapvető folyamatban vesznek részt:

  • Nitrogénmegkötés: egyes baktériumok képesek a levegő nitrogénjének megkötésére, akár szabadon élő formában, akár a gyökér környezetében, vagy – pillangósvirágúaknál – gyökérgümőkben.
  • Foszfor- és káliumfeltárás: a talajban kötött formában jelen lévő elemeket a mikrobák mobilizálják, így azok a növények számára felvehetővé válnak.
  • Növényi hormontermelés: a baktériumok hormonszerű anyagokat termelnek, amelyek serkentik a gyökér- és hajtásnövekedést.
  • Patogének visszaszorítása: sziderofor-termelés révén megkötik a vasat, így a patogén gombák számára kedvezőtlen környezetet teremtenek.
  • Talajszerkezet-építés: az exopoliszacharid (EPS) termelés révén mikro- és makroaggregátumokat hoznak létre, javítva a talaj vízgazdálkodását és hőháztartását.

Utóbbi különösen fontos a klímaváltozás fényében: egy jó szerkezetű talaj jobban ellenáll az aszálynak és a hirtelen lezúduló csapadéknak is.

Szárbontás és szervesanyag-visszapótlás

A talajszerkezet javításának egyik alapfeltétele a szervesanyag-visszapótlás. A szármaradványok talajba dolgozása önmagában is fontos, de egy biológiailag elszegényedett talajban a lebontási folyamat lassú.

A mikrobiológiai szárbontó készítmények celluláz-, xilanáz- és béta-glükozidáz-enzimek segítségével gyorsítják a lebomlást, így a tápanyagok hamarabb válnak elérhetővé a következő kultúra számára.

Pénzes Éva

Dr. Pénzes Éva: A mikrobiológiai talajoltás nem csodaszer, de egy következetes, komplex talajépítési stratégia részeként bizonyítottan javítja a talaj állapotát, a termés mennyiségét és minőségét – Fotó: Agroinform.hu

Tízéves tartamkísérlet a Nébih közreműködésével

Az előadás gerincét a Magyar Talajvédelmi Szövetség és a Nébih együttműködésében végzett, tíz évet felölelő kisparcellás vizsgálatsorozat eredményei adták.

A kísérletek több növénykultúrában, 20 és 50 négyzetméteres parcellákon zajlottak, több ismétlésben, véletlen blokkelrendezésben. Minden esetben összehasonlították a kezelt és a kezeletlen parcellákat, valamint egy „standard kontroll” területet is, amely plusz 50 kg/ha nitrogén hatóanyagot kapott.

A vizsgált paraméterek között szerepelt:

  • kelésszám
  • növénymagasság
  • termésmennyiség
  • ezermagtömeg
  • kultúraspecifikus mutatók (pl. szójánál gümőszám, kukoricánál csőhossz)

Eredmények: átlagosan 15,3%-os terméstöbblet

Az összesített eredmények szerint a kezelt parcellák termésátlaga minden vizsgált esetben meghaladta a kezeletlen kontrollét. Az átlagos terméstöbblet 15,3% volt.

Kukoricában, szójában, őszi búzában és őszi káposztarepcében is kimutatható, több esetben statisztikailag szignifikáns különbséget mértek. A minőségi paraméterek – például az ezermagtömeg vagy a növénymagasság – szintén kedvező irányba változtak.

Külön figyelemre méltó, hogy

a kezelt parcellák több esetben a standard, plusz nitrogénnel kezelt kontrollnál is magasabb termésátlagot produkáltak.

Egy bemutatott fotón jól látszott: a nitrogénnel kezelt parcella harsányzöld volt, ugyanakkor betakarítás előtt megdőlt, míg a mikrobiológiai kezelés stabilabb állományt eredményezett.

A talajélet mint stratégiai kérdés

Dr. Pénzes Éva összegzése szerint a mikrobiológiai talajoltás nem csodaszer, de egy következetes, komplex talajépítési stratégia részeként bizonyítottan javítja a talaj állapotát, a termés mennyiségét és minőségét.

A tízéves kísérlet eredményei alátámasztják, hogy a talajélet tudatos gazdagítása kulcstényező lehet a fenntartható növénytermesztésben. A Szövetség célja a vizsgálatsorozat folytatása, akár 20 éves távlatban is.

A PREGA-n elhangzott üzenet egyértelmű volt: a precíziós gazdálkodás alapja nemcsak az adat és a technológia, hanem az élő talaj. Ha ezt sikerül helyreállítani és fenntartani, akkor valóban megőrizhetjük „kincsünket”, a termőföldet a következő generációk számára is.

További információk elérhetők a Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók és – forgalmazók Szakmai Szövetség honlapján.

Indexkép: Agroinform