Az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara támogatásával 2024 novemberében alakult meg a Drón Szakbizottság, amely fő céljaként a drónok hazai vadgazdálkodásban történő széleskörű alkalmazását jelölte meg. Ennek jegyében idén tavasszal egy országos méretű őzgida- és fészekaljmentő akciót szerveztek, amelyhez valamennyi vármegyei vadászati érdekképviselet önként csatlakozott – írja Szabó László, a Védegylet Drón Szakbizottságának elnöke.

Természetesen voltak kezdeti nehézségek is. Ezek közé tartozott például, hogy az alföldi régiókban korán megkezdődtek a kaszálások, miközben az őzek ellési időszaka elhúzódott. Ezen kívül a drónok és pilóták hiánya is jelentős akadályokat jelentett a kezdeményezés indulásakor. Az első lépések között a vármegyénkénti koordinátorok kijelölése szerepelt, majd következett az eszközök beszerzése, köztük sárga füljelző biléták, behelyezőfogók, valamint vegyszer- és szagmentes gumikesztyűk kiosztása. Az így megmentett gidák adatait egyszerűen kezelhető táblázatokban rögzítették. Ezentúl páratlan években a bal, páros években pedig a jobb fülbe helyeznek jelölőbilétákat, évente eltérő színjelöléssel.

Az országos gidamentő akciót kiemelkedő lelkesedéssel fogadta a vadász szakma. A gazdálkodókkal folyamatosan egyeztettek, hogy a kaszálások előtti napokon, a korai órákban a drónok hőkamerás átrepüléseit elvégezhessék. Ez azért is fontos volt, mert napközben, a felmelegedés miatt, a hőkamerák érzékelése már kevésbé pontos. Szabó László véleménye az, hogy szükség van a hosszútávú vadgazdálkodás érdekében erre a tevékenységre, különösen az Alföldön tapasztalható drasztikus őzállomány-csökkenés miatt.

A vadászatra jogosultaknak meg kell érteniük, hogy ez a munka hosszabb távon saját érdekük is, hiszen akár már néhány megmentett egyed is jelentős gazdasági értéket képviselhet.

A tapasztalatok azt igazolják, hogy a néhány hetes őzgidák az ultrahangos vadriasztókra egyáltalán nem reagálnak, így azok nem jelentenek megoldást a problémára. Hatékonyabb lehetőség lenne a hőérzékelős kaszálórendszerek alkalmazása, amelyek élőlény észlelésekor automatikusan felemelik a kaszálószerkezetet, ám ezek jelentős beruházást igényelnének a gazdák részéről. Így továbbra is

a kiszorító kaszálási módszer, a megfelelő vadriasztóláncok és a hőkamerás drónok együttes használata nyújt reális alternatívát.

"A mentési időszak alatt számos megható és tragikus élményt éltünk meg" – írja. "Megható volt látni és kézben tartani a megmentett gidákat, amelyek mozdulatlanul tűrték közelségünket, ám fájdalmas élményünk is volt. Egyik alkalommal egy gazda ugyan szólt a kaszálásról, de végül nem az előre megbeszélt helyszínen végezte el a munkát, így egy gidát elkaszált. Másnap hajnalban a drónokkal repülve megrendítő látvány fogadott minket:

az őzsuta ott állt a kaszált gida felett, hangosan sírt. Vadászemberként is borzasztó volt látni, és még inkább megerősítette bennünk, hogy a mentési akciókra nagyon nagy szükség van.

Mostanra elkészült az országos összesítés. Idén összesen 278 őzgida és 26 madárfészekalj menekült meg a programnak köszönhetően. 

Összegzésül kijelenthető, hogy a kezdeti nehézségek ellenére rendkívül sikeresnek tekinthető az idei mentőakció, amelyben még további lehetőségek rejlenek.

Forrás: vadaszativedegylet.hu