Agroinform - Mezőgazdaság percről percre

Elérkezett az őznász ideje – ilyenkor a természet szava erősebb, mint a forgalomé. Július közepétől augusztus elejéig a bakok és suták figyelmetlensége miatt ugrásszerűen megnő az utakra kirohanó őzek száma. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. figyelmeztet: a vadbalesetek túlnyomó többsége ezekben a hetekben történik.

Mint írják: hazánkban évente több ezer vad-gépjármű ütközést regisztrálnak, ezek háromnegyedében őz az érintett állat. A legtöbb baleset éjszaka, hajnali vagy alkonyati időszakban következik be, de a párzási időszakban nappal is gyakori az őzek átszaladása az úton.

Mire figyeljünk őznász idején?

Lassítsunk még akkor is, ha a megengedett sebességet nem lépjük túl – így több idő jut a reagálásra.
Használjuk a távolsági fényszórót lakott területen kívül, ha nem zavarunk vele másokat – hamarabb észlelhető a mozgás.
Tartsuk két kézben a kormányt, ne nyomkodjunk telefont, ne tereljük el a figyelmünket.
Ha egy őz átrohan, szinte biztos, hogy több is követheti.
Ha már nincs elkerülési lehetőség, vészfékezzünk, de soha ne rántsuk el a kormányt – a vaddal ütközés gyakran kevésbé veszélyes, mint az árokba borulás vagy frontális karambol másik autóval.
Ha mégis megtörténik a baleset, hívjuk a 112-t, ne próbáljuk meg elvinni a sérült állatot, és semmiképp ne vigyük haza. A vadászatra jogosult szervezet intézkedik az állatról.

Olvasók szerint kevés a tábla, sok a kár

A Magyar Közút figyelemfelhívó posztja számos reakciót váltott ki. Sokan osztják a hivatalos tanácsokat, szerintük a vadak többnyire időben észrevehetők lennének, ha az autósok figyelmesebben vezetnének. Mások viszont több felelősségvállalást várnának a hatóságoktól és az útfenntartótól:

„A táblák helyett vadkerítés kellene – máshol is megoldják. Az őz mehet máshol, de az autós nem repülhet haza.”

Sokan azt is problémásnak tartják, hogy az anyagi károkért senki sem vállal felelősséget. A közlekedők szerint a figyelmeztető táblák csak passzív védekezést jelentenek, miközben aktív megoldások – például vadérzékelő rendszerek, kerítések, zöldfolyosók – is elérhetők lennének.

„Tolna megyében 11 év alatt 1645 vadgázolást regisztráltunk – az esetek jelentős része megelőzhető lenne.”

Az egyik hozzászóló arról számolt be, hogy hatszor ütközött őzzel az elmúlt tizenöt évben, egy másik sofőr több mint 100 ezer forintos kárt szenvedett, miközben szabályosan, városhatáron belül közlekedett – ahol vadveszélyre semmi sem utalt.