Munkaerőhiány, hatóanyag-kivonások és támogatási lehetőségek a zöldség-gyümölcs ágazatban

A konferenciát Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke nyitotta meg, aki az egybegyűlt nagyszámú közönség, az együttműködő partnerek (Agrárminisztérium, AKI, Herman Ottó Intézet, NAK, Nébih), a háttéripari cégek és a média képviselői, valamint az előadók, kiállítók és a támogatók köszöntését követően a FruitVeB 2025-ös év legfőbb eredményeit ismertette.

Ezek közül kiemelt jelentőségű a 17 TÉSZ részvételével végzett marketing program, valamint a 31 TÉSZ és 3 egyetem együttműködésével induló K+F program. November közepén szervezte meg a FruitVeB a nemzetközi ICOP konferenciát csaknem 200 külföldi vendéggel, korábban pedig a Magyar Paradicsom Napja és a Magyar Paprika Nap, valamint a Posztharveszt 1 és 2 szakmai rendezvények megrendezésére is sor került.

A FruitVeB nemzetközi tanulmányutakat is szervezett, ezek közül a legfontosabbak a Fruit Logistica (Berlin) és a MACFRUT (Rimini) voltak. Az Agrárminisztériummal együttműködve a FruitVeB több gazdabarát intézkedés kidolgozásában is részt vett, ilyen volt például az idei, kifejezetten súlyos fagykárok enyhítésére vonatkozó intézkedéscsomag.

A délelőtti előadások sorát Rácz Katalin, az AKI Agrárközgazdasági Intézet kutatási igazgatója, vezető szakértője nyitotta meg “Munkaerőpiaci folyamatok az élelmiszergazdaságban, különös tekintettel a kertészeti szektorra” című kitekintésével, amely három fő területet tekintett át. Ezek közül az első az agrárfoglalkoztatás jellemzői, trendjei voltak, amely a foglalkoztatotti létszámban hosszú távon csökkenést mutat: jelenleg összesen körülbelül 350 ezer ember dolgozik az élelmiszeriparban, jelentős területi eltérésekkel.

A második nagyobb téma a munkaerő-felhasználás 2017-2024 közötti alakulása volt, ami éves munkaerőegységben (ÉME) kifejezve szintén csökkenést mutat, mind a fizetett, mind a nem fizetett ÉME vonatkozásában. Az előadás kiért az időszakos és az állandó foglalkoztatás arányára – az időszakos munkaerő alkalmazása a kertészeti, különösen a gyümölcs ágazatban a legjelentősebb, és ebben növekedés tapasztalható. A demográfiai folyamatok képezik a munkaerőpiaci kihívások gyökerét, mivel körülbelül 300 ezer emberrel csökkent a népesség a 2013-2023 közötti időszakban, ezen belül az ország keleti régiójában tapasztalható a legnagyobb népességszám-vesztés, de a vidék általában is különösen súlyosan érintett: míg a 2014-2023 közötti időszakban országosan 2,9% körüli, a vidéki területeken 6,6%-os volt a népességfogyás mértéke.

A foglalkoztatás szerkezete is átalakulást mutat, elsősorban az ipar és a szolgáltató szektor szívja fel a szabad munkaerőt, de az elmúlt évtizedben még így is a duplára emelkedett az üres álláshelyek száma. A hiányszakmák országos listáján is előkelő helyet foglal el a traktoros és a gépész, a jelentkezőkkel kapcsolatosan pedig képzettségi, minőségi problémák is gyakoriak. A meglévő munkaerővel kapcsolatos leggyakoribb problémák közé tartozik az alacsony munkamorál, a motiváltság hiánya, a folyamatosan növekvő bérigény és a szakképzettség hiánya, ráadásul a most piacra lépő “Z” generáció elvárásai teljesen mások, mint az előző generációknál.

A munkaerőhiány kezelésének elsődleges eszközei között a gépesítés, a duális képzésben való részvétel, a magasabb munkabérek és a tovább- vagy átképzés szerepelt az AKI kérdőíve felmérésére adott válaszok szerint.

A külföldi munkavállalók foglalkoztatása a magyar gazdaságban 3% körüli arányt képvisel, és elsősorban a nagyobb alkalmazotti létszámmal dolgozó (250 fő feletti) vállalatokra jellemző – ez európai összehasonlításban igen alacsonynak számít, hiszen például Ausztriában (20%), Csehországban (18%), Németországban (13,7%) és Lengyelországban (6,8%) is jóval magasabb.

Az első délelőtti pódiumbeszélgetés Gubacsi Zoltán, a FruitVeB alelnökének moderálásával zajlott, központi témája a foglalkoztatás és az ágazatra jellemző munkarerőpiaci folyamatok voltak.

A konferenciát Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke nyitotta meg – Fotó: stocksnap.io

A második délelőtti szekcióban a növényvédő szereké volt a főszerep, az első előadást Görög Róbert, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője tartotta “Tendenciák a növényvédő szer hatóanyagok fejlesztésében, illetve kivonásában” címmel. A legfontosabb növényvédelmi kihívások az előadó szerint az utóbbi években elsősorban az íróasztal mellől, és nem a kártevők-kórokozók részéről érkeztek: az elmúlt 6 évben 83 hagyományos hatóanyag került kivonásra miközben egyetlen új hatóanyagot sem engedélyeztek.

A biopeszticid hatóanyagoknál valamivel jobb a helyzet: 21 hatóanyag engedélye került kivezetésre, de 19 új engedély született. Még 2-10 évvel a beadhatóság megállapítása után is függőben van 20 új hagyományos és 44 új biológiai hatóanyag kérelem – míg Brazíliában például 1 év alatt piacra tud kerülni egy új termék – és nem szabad elfelejteni, hogy a MERCOSUR megállapodás következtében hamarosan a brazil termelőkkel is versenyeznünk kell.

Megjegyzendő, hogy az Európai Unióból kilépett Nagy-Britanniában 23-mal kevesebb hatóanyagot vezettek ki a piacról, mint az EU-ban. Az Unió 2030-ig 3 fókuszterületen 6 kötelezettséget vállalt, az innovációtól (új biopeszticidek kifejlesztése) a körforgásos gazdaságon át (az uniós cél a 75%-os begyűjtési arány a növényvédő szeres csomagolóanyagok területén, Magyarország a CSEBER rendszernek köszönhetően már most 80% körül teljesít) a környezet és a fogyasztók védelméig.

A növényvédőszer-hamisítás világszinten hatalmas probléma, az EU-ban becslések szerint a piacon 14% az ilyen jellegű készítmények aránya (átszámítva ez a harmadik legnagyobb növényvédőszer-gyártó lenne az Unióban). A csábítás állandóan jelen van a gazdák számára: a tökéletes(nek tűnő) kiszerelés vonzó, az eredetinél 30-40%-kal alacsonyabb áron kerül forgalomba – pont ettől gyanúsak az ilyen termékek. A Növényvédelmi Szövetség a közelmúltban indította el “Ismerd meg a Gazdát” kampányát, amelyben gazdálkodók beszélnek a mezőgazdaságról, növénytermesztésről és a növényvédelemről az ágazattal kapcsolatos tévhitek eloszlatására.

A Nébih részéről Szűcs Csaba, a Növényvédelmi Igazgatóság igazgatója a szűkülő hatóanyag-kínálat közepette tapasztalható kihívásokról értekezett, kiemelve, hogy az utóbbi években körülbelül 800 ezer kilogramm hatóanyag esett ki a magyar piacról. A növényvédő szerek engedélyezése az EU-ban kétlépcsős folyamat, a hatóanyagok engedélyezése uniós szinten, míg a termékek jóváhagyása tagállami szinten történik egy háromzónás értékelési rendszerben – az engedélyezés alapja minden esetben a kockázatbecslés. A 2025 végére várható a COM részéről a nyilvános konzultáció meghirdetése az “Omnibus” javaslattervezetről, ami néhány fontos változást hoz majd az engedélyezés területén, elsősorban a biopeszticideknél.

A pozitívumok közé tartozik, hogy 2025-ben 15 db engedélykiterjesztés érintette a zöldség-gyümölcs- és feldolgozóipari ágazatot, bővült a hajtatott zöldségkultúrákban felhasználható atkaölő szerek száma, valamint a kiskultúrás felhasználási engedélyek is jelentősen bővültek, és 32 db szükséghelyzeti engedélyt adtak ki, például a Tuta absoluta elleni Tutavirt.

A jövőben várható fenyegetések között említette a Nyugat-Európában terjedő a japán cserebogarat (Popillia japonica), amelyet már Szlovéniában is észleltek, valamint a dél felől érkező, az “új gyapottok-bagolylepke”-ként emlegetett őszi sereghernyót (Spodoptera frugiperda), amely változó nemzedékszámú károsító, és jelenleg 350 tápnövénye ismert.

A délelőtti szekciót pódiumbeszélgetés zárta Dr. Takács Ferenc FruitVeB alelnök moderálásával, amelyen az előadókon kívül Varga István (FruitVeB alelnök) és Pásztor Zsolt, a Bonduelle Central Europe Kft. agrárigazgatója is részt vett.

A növényvédőszer-hamisítás világszinten hatalmas probléma, az EU-ban becslések szerint a piacon 14% az ilyen jellegű készítmények aránya – Fotó: stocksnap.io

A délutáni, KAP pályázatok és a klimatikus kockázatok kezelése köré csoportosuló előadássorozatot Dr. Szabó Balázs, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára kezdte meg “A KAP Stratégiai Terv pályázatainak állása, várható előrehaladása és menetrendje, valamint az állami kárenyhítési mechanizmusok szerepe az időjárási kockázatok kezelésében” című előadásával.

Elmondta, hogy mintegy 70 tervezett vidékfejlesztési pályázati felhívás jelenik meg ütemezetten, negyedévente aktualizálva a kap.gov.hu honlapon, és általában a kertészeti pályázatoknál komoly a túligénylés.

Az AKG esetében közel 20 ezer támogatási kérelem érkezett be 1,6 millió hektárra, míg ÖKO felhívásra 5800 kérelmet nyújtottak be a gazdák összesen 350 ezer hektár területre.

Helyettes államtitkár kitért a kertészeti ültetvénytelepítési és gyógynövénytermesztési támogatásokra rendelkezésre álló forrásokra, a kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó és posztharveszt támogatásokra, valamint az öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító beruházások támogatására is.

Újdonságnak számít az Európai Unió egyik legégetőbb problémájára választ adó gazdaságátadási együttműködés támogatása – ehhez a rendelkezésre álló forrás 10 milliárd Ft, a támogatás mértéke minimum 4 millió Ft, maximum 20 millió Ft egyösszegű átalány formájában. A támogatási kérelmek 2026. február 5-től nyújthatók be a III. benyújtási szakaszban.

A “Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával” konstrukció jóváhagyási folyamata meglehetősen bonyolult, és nincs még sok benyújtott támogatási kérelem, de ide már november 20-tól be lehet nyújtani a kérelmeket – és a jövő évben hónapról-hónapra új benyújtási szakaszok várhatók. A fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásának támogatása keretösszege 79 milliárd Ft.

A “Kis ÉLIP” egy korábban is létező konstrukció második kiadása, néhány apróbb változtatással, ide most nyílik a kérelmek benyújtása. Az idei súlyos fagykárra tekintettel, 3 milliárd Ft keretösszeggel indul a tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása, legfeljebb 100 millió Ft támogatási mértékkel, de az intenzitás kiemelkedően magas, 80%-os – december 4-17. között várható az első körös benyújtási időszak. Teljesen új felhívás a fagykárt szenvedett ültetvények cseréjének támogatása 2 milliárd Ft keretösszeggel, célja a meglévő ültetvények kivágása és újratelepítése az időjárási kockázatok mérséklését célzó beruházásokkal a benyújtási időszak január második felében várható.

Az előadás végén a MERCOSUR és a DCFTA megállapodásokról, valamint az egyezményekkel kapcsolatos aggályokról is beszámolót kapott a hallgatóság. Helyettes államtitkár úr áttekintést adott az Európában egyedülálló négypilléres Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszerről (agrárkár-enyhítési rendszer, díjtámogatott növénybiztosítások, Országos Jégkármérséklő Rendszer, mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer), és ennek aktualitásairól. Az idei évben sikerült először előleget (1,44 milliárd Ft-ot) fizetni a krízisbiztosítási rendszerből (MKR) az áprilisi, 37 ezer hektárt érintő fagykár miatt összesen 1600 termelőnek – ebben a FruitVeB javaslatainak is jelentős szerepe volt.

Mivel a kedvezőtlen időjárási jelenségek egyre gyakoribbá válnak, az MKR pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása érdekében a KAP ST keretében plusz pénzforrás bevonása történik meg. Magyarország a tavaszi fagykárok által előidézett rendkívüli helyzetre való tekintettel 4,2 milliárd Ft-nak megfelelő összeget kapott az uniós mezőgazdasági tartalék megnyitását követően; várhatóan 5500 gazdaság részesül ebből 2026. április végéig.

Dr. Lámfalusi Ibolya, az AKI Agrárközgazdasági Intézetének igazgatóhelyettese “Az agrárkárenyhítési és díjtámogatott biztosítási rendszerek 2020-2024 közötti tapasztalatairól számolt be. Először a négy pillérre jutó biztosításokat mutatta be területalapú-, és kultúra- valamint ágazatalapú bontásban, kitérve az egyes kultúrák biztosítási lefedettségére – az ültetvények II. pilléres lefedettsége 7% körüli. A hallgatóságot megismertette az előző 5 év káreseményeivel – a mezőgazdaságban messze a legtöbb kárt az aszály okozza Magyarországon, a zöldség- és gyümölcskultúrákban viszont a tavaszi fagykárok dominálnak. Kitért az egyes biztosítási pillérek forrásainak, befizetéseinek alakulására is, majd a kifizetési oldalt elemzésére került sor az egyes pillérek szerinti bontásban, külön kitérve a gyümölcsültetvényekre és a szántóföldi zöldségfélékre.

A délutáni szekciót Magyary Péter, a KITE Zrt. Hitelirodájának vezetője zárta “Lehetőségek a klimatikus kockázatokat mérséklő beruházások finanszírozásában” című előadásával, elsősorban az ültetvénytelepítésre helyezve a hangsúlyt. A KITE Hitelirodája 2024-ben 20 milliárd Ft finanszírozási forgalmat bonyolított, 16 év működési tapasztalatával rendelkezik.

Részletesen kitért a pályázatos kamattámogatott hitel (KAPST) alkalmazásának lehetőségeire, a konstrukció jellemzőire, valamint az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel (ASZB) feltételeire – ennél a konstrukciónál elképzelhető, hogy hamarosan kikerülhet a ‘de minimis’ szabályozás alól. Bemutatásra került a támogatáselőleg eszköz is, illetve ennek különböző változatai. Az előadás egy mintaszámítással zárult, melyben a támogatás-összeszámítás logikáját vezette le – a felvázolt finanszírozási konstrukcióban kamattámogatás, egy 25%-os támogatáselőleg, valamint ASZB kombináltan szerepelt.

A délutáni szekciót szintén kerekasztal-beszélgetés zárta le Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnökének moderálásával, este pedig szakembertalálkozó színesítette az eseményt.

Forrás: fruitveb.hu
Indexkép: pixabay.com