A burgonya származása régóta foglalkoztatja a kutatókat, akik most genomikai bizonyítékokkal igazolták, hogy ez a növényfaj mintegy 9 millió évvel ezelőtt alakult ki egy paradicsomszerű növény és az Etuberosum nevű, gumót nem fejlesztő faj kereszteződésével.
A Cell című tudományos lapban megjelent friss tanulmány szerint a burgonya megjelenésében bár inkább az Etuberosumra hasonlít, genetikailag mégis közelebb áll a paradicsomhoz. Egy kínai, kanadai és brit kutatókból álló csapat 101 teljes genomot és további 349 újraszekvenált mintát vizsgált meg termesztett burgonyákból, valamint 56 vadon élő rokonfajból, így pontos genetikai származási elemzést végezhettek.
A kutatás során világosan kiderült, hogy a mai burgonya genetikájában mindkét ősi szülőfaj génjei stabilan jelen vannak.
Megállapították azt is, hogy a burgonya gumója – amely mára a növény legfontosabb része lett – teljesen új szerv, amely egyik ősben sem volt jelen eredetileg.
A gumóképződéshez két kulcsgénre volt szükség, a paradicsomból örökölt SP6A-ra és az Etuberosumtól kapott IT1-re. Az SP6A gén felel azért, hogy a növény mikor kezdje a gumóképzést, míg az IT1 gén a földalatti szárak fejlődését irányítja. Csak e két gén kombinációjával volt lehetséges, hogy a burgonya gumót hozzon létre.
A gumók megjelenése óriási előnyt jelentett a burgonya számára, mivel ezek a szervek lehetővé tették, hogy a növény virágzás és magképzés nélkül, pusztán vegetatív úton szaporodjon. A gumók ezen kívül értékes tápanyag- és vízraktárak is, így a növény könnyebben vészelhette át a szélsőséges időjárási körülményeket, például a szárazságot vagy a hideget.
A kutatók arra is rámutattak, hogy a mai burgonyafajták genetikailag változatosak, eltérő arányban hordozzák ősi szüleik génállományát. Ez a genetikai mozaikosság nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a burgonya képes volt alkalmazkodni a különböző földrajzi és klimatikus körülményekhez, a mérsékelt égövtől egészen a magashegyi régiókig.
Huang Szan-ven, a tanulmány vezető kutatója hangsúlyozta:
„A gumó evolúciós szempontból is áttörést jelentett, hiszen lehetővé tette a burgonya gyors elterjedését és a ma ismert sokféle fajta kialakulását.”
Forrás: hvg.hu