– A valódi gombaszezon inkább nyár végén, ősszel kezdődik – mondta el elöljáróban Beregszásziné Kobra Edit, a nagykanizsai vásárcsarnok gombaszakellenőre, a Via Kanizsa Városüzemeltető Nonprofit Zrt. munkatársa. – Szeptember–október az az időszak, amikor a legtöbb faj előkerül. Persze vannak tavaszi fajták is, például a kucsmagomba, amelynek szezonja már le is zárult. Később, a hidegebb időszakban például a kései laskagomba és a téli fülőke is előfordulhat, de az igazi „gombázás" őszre koncentrálódik.
A vargányák is ekkor jelennek meg legnagyobb számban. Bár létezik nyári vargánya is, az gyakran kukacos, míg az őszi vargánya jobb minőségű.
– Akik a piacunkon árusítanak, tapasztalt gombagyűjtők, sokan közülük 20–30 éve foglalkoznak gombaszedéssel – hangsúlyozta. – Ennek ellenére minden árusításra behozott gombát a gombaszakellenőr bevizsgál és gombavizsgálati igazolást ad ki róla, amelyet az árusítás ideje alatt jól látható helyre ki kell rakni. Így garantáltan biztonságos a kínálat.
Amire a kezdő gombászoknak figyelni kell
– Nagyon fontos tudni – folytatta –, hogy Magyarországon szabály van arra, hogy személyenként legfeljebb napi 2 kiló gomba szedhető. Ennél is fontosabb: csak azokat a gombákat gyűjtsük, amelyeket biztosan ismerünk! A gyűjtött gombákat minden esetben gombaszakellenőrrel vizsgáltassuk be.
A rókagomba sok gyűjtő kedvelt csemegéje... – forrás: Pixabay
Beregszásziné Kobra Edit kiemelte: a gyilkos galócát minden kezdő gombásznak ismernie kellene. Ez a gomba okozta ugyanis a legtöbb tragédiát, mert könnyen összetéveszthető ártalmatlannak tűnő fajokkal.
Sok ehető gombának van mérgező párja
– Azt nem lehet mondani, hogy a gombák fele mérgező lenne – pontosított –, de sok ismert fajnak van mérgező párja. A rókagombát például gyakran összetévesztik a világító tölcsérgombával. A csiperkék között is akad veszélyes: a sárguló és karbolszagú csiperke mérgező. A szegfűgombát a mérgező mezei tölcsérgombával szokták összekeverni.
Vargányák között is van kockázat
– Ugyan a vargányák viszonylag könnyen felismerhetők, de tudni kell, hogy léteznek mérgező változataik is, például a sátántinóru és a farkastinóru – mondta a szakértő. – Ezeknek pirosas árnyalatú a tönkjük, és a húsuk vágásra, nyomásra kékül, míg az igazi vargánya húsa sosem változtat színt. Fontos figyelni arra is, hol szedünk – figyelmeztetett Beregszásziné Kobra Edit. – Védett területen szigorúan tilos! Emellett nem ajánlott gyűjteni mezőgazdasági területek szélén, vasúti sínek mentén vagy autópályák, forgalmas utak mellett a szennyezett környezet miatt.
...de figyelni kell a gyűjtés során, mert összetéveszthető a világító tölcsérgombával – forrás: Pixabay
A szakember azt is elmondta: a klímaváltozás hatását sajnos egyre jobban látják ők is. Tavaly nyáron alig volt gomba – a szárazság miatt –, bár az őszi esők valamelyest pótolták a kiesést. A gombák megszokott életciklusa is felborul: például lila pereszkét is szedtek már szokatlan időszakban. Az idei tavasz csapadékos időjárása kedvező, de a nyár kérdéses.
Néhány alapvető jó tanács
– A leszedett gombákat mindig kosárba vagy papírzacskóba tegyük, ne műanyag zacskóba – hangsúlyozta a gombaszakellenőr. – A nejlonban a gombák könnyen megpárolódnak, összetörnek és tönkremennek. Emellett csak egészséges, ép, nem kukacos vagy penészes gombát szabad gyűjteni, a sérült példányokat hagyjuk a természetben, hadd szórják a spóráikat.
Indexkép: Pixabay