A klímaváltozás hatásait ma már közvetlenül érezzük: az aszályos, forró nyarak, a szélsőséges csapadékeloszlás és a hőhullámok nemcsak az emberek, de az erdők életét is fenyegetik. A 2022-es rekordaszály például sok mesterségesen telepített fenyvesállományt gyakorlatilag térdre kényszerített. A Vérteserdő Zrt. most úttörő megközelítéssel, természetes folyamatokat követve és az ember aktív közreműködésével alakítja át ezeket az erdőket – hogy egyszerre csökkentse az erdőtüzek kockázatát és hosszú távon védje a lakott területeket.

A fenyő ültetvények öröksége – és veszélyei

Magyarországon minden fenyves mesterséges telepítés eredménye: elsősorban homokos, gyenge termőképességű talajokra, kopárokra ültették őket az elmúlt évszázad során. Bár ezek az állományok sokszor stabilizálták a talajt és gyors erdősítést tettek lehetővé, a mai klímaviszonyok között hosszú távon nem életképesek.

A Csákvár környéki fenyvesek a 20. század közepén létesültek, kifejezetten tájvédelmi és gazdasági céllal. Mára azonban ezek az állományok a 2022-es rendkívüli aszályt követően rohamos pusztulásnak indultak, egyre nagyobb felületeken alakulnak ki száraz, gyúlékony holtfa-tömegek, amely jelentős kockázatot jelent a közeli településekre is.

erdőtűz

Az erdőtüzek 99%-át emberi tevékenység okozza, legyen szó gondatlan tűzgyújtásról, eldobott cigarettacsikkről vagy illegális égetésről – fotó: pexels.com

Természet és ember együttműködése: az átalakulás új modellje

A Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatóság szakemberei fokozatos, természetközeli átalakítási módszerrel dolgoznak.

Ahelyett, hogy egyetlen beavatkozással kivágnák az elöregedett fenyveseket, több lépcsőben, tudatosan távolítják el a pusztuló egyedeket – ezzel fényt és teret biztosítva az alattuk már jelen lévő, természetesen megtelepedett őshonos lombos fafajoknak, mint például a virágos kőris, a csertölgy vagy a cserszömörce.

Ez a beavatkozás nemcsak ökológiailag előnyös, hanem tűzvédelmi szempontból is elengedhetetlen. A tűlevelű fajokra jellemző gyantatartalom, a száraz avar és a sűrűn záródó, száradó lombkorona gyorsan terjedő tüzekhez vezethet. A lombos, természetes erdők ezzel szemben jobb vízháztartással, nagyobb tűrőképességgel és alacsonyabb gyúlékonysággal rendelkeznek.

Erdészek a klímaváltozás frontvonalában

Sokan nincsenek tisztában az erdészek sokrétű munkájával. A klímaváltozás idején ők azok, akik a terepen, napi szinten küzdenek az erdők túléléséért: új fafajokat tesztelnek, természetes módon megjelenő újulatot támogatnak, invazív fajokat fékeznek meg, és – ami talán a legkevésbé ismert – aktívan dolgoznak a tűzmegelőzésen is.

Az erdőgazdálkodás ma már komplex ökológiai, vízgazdálkodási és településvédelmi feladat is. A Vérteserdő programja ennek látványos és előremutató példája: nemcsak az élővilág sokfélesége gazdagodik, de a környező lakott területek is nagyobb biztonságba kerülnek. Mindez pedig úgy történik, hogy az ember nem uralkodik a természet felett, hanem partnere lesz benne.

Az Erdőmánia kamerái is elkísérték a dél-vértesi erdészeket

A természet és ember összhangját bemutató programot az Erdőmánia is dokumentálta. A népszerű természetismereti sorozat legújabb epizódja a Dél-Vértesben zajló erdőátalakítások kulisszái mögé enged betekintést. A kisfilmet az alábbi linken tekinthetik meg:

Tények az erdőtűzről – és amit kevesen tudnak róla

  • Az erdőtüzek 99%-át emberi tevékenység okozza, legyen szó gondatlan tűzgyújtásról, eldobott cigarettacsikkről vagy illegális égetésről.
  • A tűlevelű állományok (pl. fenyvesek) fokozottan gyúlékonyak, mert avaruk lassan bomlik, és magas a gyantatartalmuk – ez a tüzek gyors terjedésének egyik fő oka.
  • A klímaváltozás nemcsak gyakoribbá, hanem intenzívebbé is teszi az erdőtüzeket: a hosszú, forró és száraz időszakok felhalmozzák az éghető biomasszát.
  • A lombos erdők ellenállóbbak: hűvösebbet tartanak, árnyékolnak, és aljnövényzetük nem gyúlékony réteget képez – ezzel természetes tűzvédelmi zónát alkotnak.
  • Az erdészek stratégiai védőzónákat hoznak létre települések közelében, átalakítva a veszélyes erdőrészeket ellenállóbb, őshonos állományokká.
  • Az erdőtűz-megelőzés ma már az erdészek egyik legfontosabb feladata, amely egyre nagyobb hangsúlyt kap a klímaváltozás előrehaladtával.

Forrás: Vérteserdő Zrt.

Indexkép: pexels.com