Kismértékben, de romlott a hazai agrárium helyzetértékelése 2025 első negyedévében – derül ki az MBH Bank AgrárTrend Index legfrissebb elemzéséből. A száj- és körömfájás több mint fél évszázad után való visszatérése, a madárinfluenza és a gazdasági környezet változása – így az árrésstop, vámháborúk, csapadékhiány és tavaszi fagy – egyaránt növelték a bizonytalanságot az ágazat szereplői körében.

Az MBH AgrárTrend Index 48 pontos skálán mért értéke 32,4-re esett vissza, ezzel eltávolodva a 35 pontos egyensúlyi szinttől. A legnagyobb visszaesés az állattenyésztésben jelentkezett, ahol a száj- és körömfájás már 4-5%-ban érintette a hazai tejtermelést, akár 25-30 milliárd forintos kárt okozva.

mbh

Fotó: MBH Bank

A szántóföldi növénytermesztők helyzetét a feszes árak jellemzik: bár az inputköltségek nem emelkedtek drasztikusan, a csapadékhiány és a világpiaci változások határozzák meg a kilátásokat. A tavaszi vetésekre ugyan megfelelőek voltak a körülmények, de a szakértők száraz nyarat jósolnak.

Az állattartásban a tej-, sertés- és húsmarhaágazatok szenvedik el leginkább a járványok hatásait. Bár a sertéstartóknak korábban az ASP miatt már fel kellett készülniük a járványvédelemre, a vágóállatok túltartása és az exportbizonytalanság most is kihívásokat jelent. A baromfiágazatot a szezonálisan visszatérő madárinfluenza hátráltatja – különösen a kacsaágazatban.

Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint a száj- és körömfájás-járvány megrengette a hazai agráriumot. Mint mondta, azóta húsz nap telt el, a legfrissebb esetek ismét világossá tették: nem dőlhetünk hátra. Úgy fogalmazott: a betegség a világ fejletlenebb régióiban folyamatosan jelen van. A túlzott mértékű globalizáció pedig fokozza annak kockázatát, hogy ezek a fertőzések hazai állományokat is elérjenek. A kormány intézkedéseivel kapcsolatban kiemelte: a kérdés most az, ki és hogyan tudja újraindítani a tevékenységét?

Beszélt a madárinfluenzáról, megjegyezve: hosszú távú stratégiára van szükség, hiszen ismétlődő jelenségről van szó.

 

mbh

Fotó: MBH Bank

Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője szerint a magyar állattartó telepek infrastruktúrája még mindig elmarad az elvárható szinttől. Ez akadályozza a hatékony járványügyi védekezést is - véli.

Megemlítette: a hazai mezőgazdaságban egyébként óriási az adatellátottság, amit megfelelően kellene hasznosítani. Meg tudjuk mondani például, hogy hány kacsát vágtak le tegnap, míg az ipari termelésben ilyen precíz napi adatokkal nem rendelkezünk. Ez óriási előnyt jelenthet, ha jól élünk vele - fűzte hozzá.

A feldolgozóiparról szólva elhangzott: Magyarország az EU egyik vezető nyerstej-exportőre, miközben a hazai feldolgozóipar kapacitása alacsony. Ennek következménye, hogy a hazai fogyasztás jelentős része import tejtermékekből áll. Ehelyett a cél az lehetne, hogy a nyers tejet itthon dolgozzuk fel, és belföldön értékesítsük. Ugyanez igaz lehet a gabonára is: ha a vámháború tovább fokozódik, ez a stratégia csökkentené a kitettséget.

A zöldségtermesztés, különösen a hajtatott kertészetek, továbbra is stabil szegmens maradt, köszönhetően a zárt termesztési rendszereknek és a javuló piaci pozícióknak. A szabadföldi termesztők helyzete Délkelet-Magyarországon csapadékhiány miatt nehezebb, de összességében ők is optimistábbak.

A gyümölcstermesztést viszont komoly károk sújtják: a tavaszi fagyok több fajtánál is elvitték a termést, miközben nemzetközi szinten is visszaesésre lehet számítani. A borpiac is kihívásokkal küzd – bár az árak nőttek, a globális fogyasztás tovább csökkent.

Az MBH Bank szakértői ugyanakkor hosszabb távon javulást várnak, főként a Közös Agrárpolitika (KAP) támogatásainak elindulásától. A mintegy 1500 milliárd forintos beruházási keret komoly lendületet adhat a szektor fejlődésének, és a második félévre már látható lesz a hatása is.

Indexkép: MBH