Az Európai Bizottság 2026. július 7-én ismertette új állattenyésztési stratégiáját, amely szerint még az év vége előtt jogszabályi javaslatok készülhetnek több állatjóléti előírás módosítására. A tervek a tojótyúkok, a brojlercsirkék és a sertések tartási körülményeit érinthetik.
A dokumentum alapján egyelőre nem született döntés a ketreces tartás teljes megszüntetéséről, azonban a Bizottság jelezte, hogy dolgozik az erre vonatkozó szabályozási javaslatokon. Az elképzelések szerint az esetleges átállást hosszabb átmeneti időszakok és uniós támogatások segíthetik, tekintettel arra, hogy az új követelmények jelentős beruházásokat igényelhetnek az állattartó gazdaságoktól.
Az uniós szabályozás legutóbb 2012-ben és 2013-ban változott érdemben, amikor megszűnt a hagyományos ketrecek használata, és kizárólag korszerűbb, nagyobb férőhelyet, fészkelőhelyet, ülőrudat és kapirgálóteret biztosító berendezések alkalmazását engedélyezték a tojótyúkok számára.
A magyar tojáságazatot érintheti leginkább az átállás
Az esetleges új szabályozás várhatóan a tojástermelő ágazat számára jelentheti a legnagyobb kihívást Magyarországon. Bár az elmúlt években fokozatosan csökkent a ketreces tartás aránya, ez a technológia továbbra is meghatározó szerepet tölt be a hazai termelésben.
A Baromfi Termék Tanács adatai szerint az elmúlt években évente 4–4,3 millió tojótyúkot állítottak termelésbe, míg a regisztrált tojástermelés megközelítette az 1,2 milliárd darabot. A háztáji gazdaságokkal együtt számolva Magyarország tojásból mintegy 80 százalékos önellátottsági szinttel rendelkezik.
Jelentős eltérés látható az uniós és a hazai tartási rendszerek között
Az Európai Unióban az elmúlt években folyamatosan nőtt az alternatív tartási rendszerek aránya. Az uniós adatok szerint 2024-re a ketreces tartás részaránya 38,1 százalékra csökkent.
Magyarországon ugyan szintén mérséklődött ez az arány, de továbbra is lényegesen magasabb az uniós átlagnál: az elmúlt öt évben 84,4 százalékról 75,3 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy egy esetleges új szabályozás a hazai termelőket nagyobb mértékű fejlesztések elé állíthatja, mint több más tagállam gazdaságait, ahol már korábban elterjedtek a mélyalmos, szabadtartásos vagy ökológiai rendszerek.
Több millió férőhely korszerűsítése válhat szükségessé
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2025. december 1-jén Magyarországon 8,6 millió tojótyúk volt, ami közel 6 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Amennyiben a ketreces tartás aránya továbbra is magas, egy esetleges szabályozási változás több millió férőhely korszerűsítését vagy átalakítását teheti szükségessé.
A fogyasztói árakra is hatással lehetnek az új előírások – Fotó: Shutterstock
Három területen jelentkezhetnek a legnagyobb gazdasági kihívások
Az ágazat szereplői szerint egy esetleges technológiaváltás elsősorban három területen okozhat jelentős változásokat.
Jelentős beruházások válhatnak szükségessé
A meglévő ketreces rendszerek kiváltása vagy átalakítása új istállótechnológia kialakítását, nagyobb férőhelyeket, eltérő tartási rendszereket és számos esetben telephelyfejlesztést igényelhet.
Emelkedhetnek a termelési költségek
Az alternatív tartási rendszerek működtetése általában nagyobb élőmunka-igénnyel, magasabb alom-, energia- és állategészségügyi költségekkel járhat, ami növelheti az önköltséget.
Erősödhet a verseny az importtermékekkel
Az ágazat számára fontos kérdés, hogy az Európai Unióba érkező importtojásokra és tojástermékekre is azonos állatjóléti követelmények vonatkoznak-e majd. Amennyiben nem, az uniós termelők versenyhátrányba kerülhetnek az alacsonyabb költséggel előállított harmadik országbeli termékekkel szemben.
A fogyasztói árakra is hatással lehetnek az új előírások
A KSH adatai szerint 2025-ben az étkezési tyúktojás termelői felvásárlási ára átlagosan 50 forint volt darabonként, ami 23 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
Amennyiben a technológiaváltás jelentős többletköltséget eredményez a termelők számára, annak egy része idővel megjelenhet a fogyasztói árakban is. Mivel a tojás alapvető élelmiszer, ez a változás a háztartásokat is érintheti. A legfrissebb adatok szerint Magyarországon az egy főre jutó éves tojásfogyasztás megközelíti a 233 darabot.
A sertéságazat felülvizsgálata később következhet
A Bizottság tervei szerint a sertésekre vonatkozó állatjóléti szabályok felülvizsgálata várhatóan 2027 második negyedévéig kerül napirendre.
Ennek részeként a kocák tartási körülményeit is áttekinthetik. Magyarországon 2025 végén mintegy 2,9 millió sertést tartottak, ebből 177 ezer volt az anyakoca. Ha a jövőbeni szabályozás a jelenlegi tartási rendszerek módosítását írná elő, az több sertéstelepen is beruházásokat tehet szükségessé.
Az átállás részletei meghatározóak lehetnek
A következő időszak egyik fontos kérdése lesz, hogy az Európai Bizottság milyen konkrét jogszabályi javaslatot terjeszt elő, milyen átmeneti időszakot biztosít, illetve milyen pénzügyi támogatások kapcsolódnak majd az esetleges változásokhoz.
Az ágazat szereplői számára szintén lényeges szempont, hogy milyen feltételekkel szabályozzák az importtermékek piacra jutását. Ezek a tényezők egyaránt befolyásolhatják a termelési költségeket, a fogyasztói árakat és a hazai tojástermelés versenyképességét.
Fehérjenövényekre is külön uniós cselekvési terv készül
Az állattenyésztési stratégia részeként az Európai Bizottság egy külön fehérjealapú cselekvési tervet is kidolgoz. A kezdeményezés célja az európai fehérjenövény-termesztés erősítése, az importfüggőség mérséklése és az uniós élelmezésbiztonság növelése. A Bizottság adatai szerint 2025-ben az olajos magvakból és fehérjenövényekből származó fehérje mindössze 25 százaléka származott uniós termelésből. A kitűzött cél, hogy ez az arány 2035-re 35 százalékra emelkedjen.
A program részeként az Európai Bizottság támogatni kívánja a fehérjenövények termesztését, valamint javítani szeretné az Európai Unióban előállított növényi fehérjék versenyképességét.
Forrás: vg.hu
Indexkép: pexels.com
