Két egymást követő évben – 2024-ben és 2025-ben – tíz baden-württembergi biogazdálkodó vizsgálta, hogy a betakarítás előtt álló gabonaállományba drónnal kijuttatott takarónövény-keverék milyen eredményt hoz a hagyományos, vetőgépes tarlóba vetéshez képest. A kísérlet részleteit és tapasztalatait Peter Hinterstoißer, a Demeter Szövetség regionális szaktanácsadója, valamint Timo Diebold gazdálkodó ismertette egy videóban.

Miért akartak aratás előtt vetni?

Az elképzelés az volt, hogy az aratás előtti másodvetéssel időt és talajművelési költséget lehet megtakarítani, hiszen nem kell a munkacsúcsban még azzal is foglalkozni, hogy a tarló teljes kiszáradása előtt megvalósuljon a tarlóhántás, a magágykészítés, illetve a magkeverék elvetése. Ezért a drónos vetőmagszórást már a gabona aratása előtt két héttel elvégezték. A keverékben alexandria és perzsahere, négermag, facélia és szudánifű volt. A második évben a négermagot kihagyták a keverékből, helyét a helyi klímához jobban igazodó zab, pohánka és olajlen foglalta el. Az első évben 20 kg/ha, a második 26 kg/ha dózissal vetették a keveréket. A földi vetőgép 20 kg/ha-os normával dolgozott, miután az említett talaj-előkészítési munkák befejeződtek. 

vetés drónnal

Aratás előtt több víz lehet a talajban, és nulla talajmunkával végezhető a drónos vetés – Fotó: FiBL FiLM

Vetni jobb a talajba, mint a felszínre

Két hónappal később gondos növényfelvételezést végeztek, megnézték, milyen zöldtömeg képződött a területen, és mekkora volt a gyomelnyomó képessége. Kiderült, hogy a földi gép nyomán gyorsabban, erőteljesebben keltek a növények, és két hónap elteltével háromszor-hatszor nagyobb zöldtömeget fejlesztettek, mint a drónos vetést követően. A gyomosodás ennek megfelelően sokkal erőteljesebb volt a drónnal elvetett területeken. Az okokat keresve a kutatók arra jutott, hogy alighanem a kemény, helyi talaj a ludas, ami agyagtartalma miatt júliusban már kevés lehetőséget adott a magoknak a megkapaszkodásra. Lazább szerkezetű talajokon talán eredményesebb lenne a módszer. 

drónos másodvetés eredménye

A drónos másodvetés eredménye – Fotó: FiBL FiLM

A kutatás állami támogatással valósult meg, és 2027-ig folytatódik, de az eddigi eredmények nyomán a helyiek már nem reménykednek benne, hogy a drónos búzába vetés sikeres technológia lesz. 

Itt lehet a kísérlet összefoglalóját megnézni:


A kísérletről a februári PREGA konferencián az Agroinform számolt be elsőként. 

Indexkép: FiBL/Biolandkanal