Tavasz van, a madarak útra keltek – és velük együtt a madárinfluenza (H5N1) is újabb lendületet vett. A vírus jelenléte immár nem csak a madárvilágot és a baromfitartókat fenyegeti: egy friss tanulmány szerint a házi és vadmacskák is tömegesen fertőződnek, ami komoly járványügyi kockázatot jelenthet az emberekre nézve is.

A Marylandi Egyetem Közegészségügyi Iskolájának kutatói átfogó vizsgálatot publikáltak az Open Forum Infectious Diseases folyóiratban, amelyben a macskák madárinfluenza-fertőzéseit és azok terjedésének lehetőségeit elemezték. A szakértők szerint sürgős intézkedésekre van szükség a macskák aktív felügyeletére és szűrésére, mert a vírus már most aggasztó mértékben terjed a fajok között.

"A vírus fejlődött, és nagyon aggasztó, hogy a fajok között ugrál - a madaraktól a macskákig, és most a tehenek és macskák, a macskák és az emberek között - nagyon aggasztó. A nyár közeledtével arra számítunk, hogy a gazdaságokban és a vadonban az esetek ismét növekedni fognak" – mondta dr. Kristen Coleman, az UMD Közegészségügyi Iskola Globális, Környezeti és Foglalkozás-egészségügyi Tanszékének adjunktusa és az UMD Állatorvosi Tanszékének társult professzora.

"A madárinfluenza nagyon halálos a macskák számára, és sürgősen ki kell derítenünk, hogy a vírus mennyire elterjedt a macskapopulációkban, hogy jobban felmérjük az emberekre gyakorolt továbbterjedési kockázatot" – mondta. "Segíteni akarunk mind az emberek, mind a háziállatok védelmében."

A kutatás a 2004 és 2024 közötti dokumentált eseteket vizsgálta, és 607 H5N1-fertőzést talált macskák körében, ebből 302 végződött halállal. A fertőzések 18 országból származnak, és 12 macskafajtát érintenek – a házimacskáktól a tigrisekig. A megbetegedett állatok gyakran szenvedtek akut agyvelőgyulladásban (encephalitis), ami tüneteiben hasonlíthat a veszettséghez, ez pedig megnehezíti a gyors diagnózist. A jelenlegi H5N1-törzs különösen agresszív: a fertőzött házimacskák esetében 90%-os halálozási arányt mutat.

macska

A vírus jelenléte immár nem csak a madárvilágot és a baromfitartókat fenyegeti: egy friss tanulmány szerint a házi és vadmacskák is tömegesen fertőződnek – fotó: Pixabay

A kutatás rávilágít arra is, hogy a fertőzés terjedési módjai megsokszorozódtak:

  • Fertőzött madarak elfogyasztása
  • Szennyezett nyers csirketakarmány
  • Fertőzött tehenek nyers teje
  • Macska–macska átvitel háztartásokban és menhelyeken
  • Tigrisek közötti fertőzés állatkertekben

Ez azt jelenti, hogy a macskák már nem csupán áldozatok, hanem potenciális közvetítői is lehetnek a vírusnak – akár ember felé is.

Noha jelenleg nincs megerősített emberről emberre terjedés, a kutatók hangsúlyozzák: a vírus rendkívül fertőző, és a jelenlegi mutációs sebessége miatt könnyen adaptálódhat a légúti terjedéshez, ami világjárványhoz vezethet.

Az embereket eddig kevésbé, de még mindig súlyosan érintette a vírus: 950 dokumentált emberi megbetegedésből kb. 50% halálos kimenetelű volt világszerte. Az USA-ban eddig 66 megerősített esetet regisztráltak (2022 áprilisa és 2025 januárja között), ezek közül egy halálos volt.

Ian Gill Bemis doktorandusz, a tanulmány társszerzője hozzátette:

„Különösen aggódunk a menhelyek, farmok és istállók macskapopulációi miatt, ahol a fertőzés gyorsan terjedhet, és emberre is átterjedhet. Jövőbeli kutatásaink célja, hogy megvédjük mind az embereket, mind a veszélyeztetett macskákat.”

Felkészültünk a következő járványra?

A szakértők szerint a legnagyobb probléma az, hogy a macskákat jelenleg nem monitorozzák aktívan madárinfluenza szempontjából, így a tényleges esetszám valószínűleg sokkal magasabb a dokumentáltaknál. A legtöbb tesztelés csak az állat halála után történik – ha egyáltalán megtörténik.

A kutatók azt sürgetik, hogy nemzetközi szinten indítsanak el figyelőrendszereket a magas kockázatú populációkban, mint például:

  • tehenészetek istállómacskái,
  • menhelyeken élő vagy gazdátlan macskák,
  • fertőzött területeken élő házikedvencek.

Mit tehetnek a gazdák és az állattartók?

  • Ne etessenek nyers baromfihússal vagy tejjel.
  • Tartsák elkülönítve a házi kedvenceket a vadon élő állatoktól.
  • Észlelt tünetek (letargia, idegrendszeri zavarok) esetén azonnal forduljanak állatorvoshoz.
  • Figyeljék a hatóságok járványügyi ajánlásait, különösen védett területeken.

A H5N1 madárinfluenza következő mutációs ugrása nem biztos, hogy madárról emberre történik. Könnyen lehet, hogy a házimacskák lesznek a következő köztes gazdák, és ezzel kulcsszereplői egy újabb világjárványnak. A kutatók most arra figyelmeztetnek: a megelőzés csak akkor működik, ha időben lépünk – és ehhez elengedhetetlen a célzott felügyelet, adatgyűjtés és tudományos kutatás támogatása.

Forrás: phys.org

Indexkép: pixabay.com