A gyümölcstermesztők számára ma már nemcsak a tavaszi fagyok jelentenek komoly veszélyt, hanem az egyre tartósabb aszály is. Az elmúlt években a szélsőséges időjárás alapjaiban változtatta meg a kertészeti termesztés feltételeit, és a szakemberek szerint a vízhiány hosszú távon legalább akkora problémává vált, mint a hidegbetörések.
A gyümölcsösökben a szárazság hatásai már tavasszal jól láthatók voltak. Májusban normális esetben dús növényzet borítaná a talajt, idén azonban sok helyen már ekkor kiégett a gyep és kiszáradt a felszín. Bár az elmúlt napokban több térségben jelentős csapadék hullott, ez még messze nem elegendő ahhoz, hogy pótolja az évek alatt felhalmozódott vízhiányt.
A vízhiány már rendszerszintű probléma
A szakemberek szerint mára nem egyszerűen átmeneti száraz időszakokról van szó, hanem egy olyan tartós vízhiányos állapotról, amely egész térségek működését veszélyezteti. Több helyen annyira kiszáradtak a talajok és az alsóbb rétegek vízkészletei, hogy még több száz milliméter csapadék sem jelentene gyors megoldást.
A kertészetekben emiatt az öntözés már nem kényelmi vagy fejlesztési kérdés, hanem a túlélés feltétele lett. A termelők szerint a leghatékonyabb megoldást jelenleg a csepegtető öntözés jelenti, amellyel közvetlenül a növény gyökérzónájába juttatható a víz, így csökkenthető a veszteség és javítható a vízfelhasználás hatékonysága.
Ugyanakkor egyre többen hangsúlyozzák, hogy önmagában az öntözés sem oldja meg a problémát. A felszíni vízpótlás csak részben képes kompenzálni az alsó talajrétegek kiszáradását, ezért hosszabb távon a vízvisszatartás és a talajvíz-utánpótlás kérdése is kulcsfontosságúvá válik.
Az elmúlt években a szélsőséges időjárás alapjaiban változtatta meg a kertészeti termesztés feltételeit – Fotó: Unsplash
A melegedő klíma egyre több vizet követel
Az elmúlt több mint ötven év meteorológiai adatai alapján jól látható, hogy bár az éves csapadékmennyiség összességében nem csökkent jelentősen, annak eloszlása teljesen átalakult. A nyári időszak egyre szárazabbá válik, miközben az átlaghőmérséklet folyamatosan emelkedik, különösen a nyári hónapokban.
A gyakoribb és hosszabb hőhullámok következtében jelentősen nőtt a párolgás mértéke is. A talaj és a növényzet együttes vízvesztesége az elmúlt öt évtizedben körülbelül huszonöt százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon növények fejlődéséhez ma jóval több vízre van szükség, miközben a kritikus nyári időszakban kevesebb csapadék áll rendelkezésre.
A helyzetet tovább nehezíti a csapadék szélsőséges eloszlása. A hosszú, száraz periódusokat gyakran rövid idő alatt lezúduló nagy mennyiségű esők szakítják meg, amelyek nem tudnak megfelelően beszivárogni a talajba. Ez nemcsak a növények fejlődését teszi kiszámíthatatlanná, hanem a növényvédelmi és termesztési munkák időzítését is megnehezíti.
A fagy és az aszály egyszerre támad
A gyümölcstermesztők helyzetét tovább súlyosbítja, hogy az aszály mellett továbbra is jelen vannak a késő tavaszi fagyok is. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a hagyományos védekezési módszerek sok esetben már nem bizonyulnak elegendőnek. A tavaly áprilisi hidegbetörés például olyan erős volt, hogy sem a fűtés, sem a jégháló, sem az öntözés nem tudta megvédeni az ültetvényeket. A kajszibarack-termés szinte teljesen megsemmisült, a károk több helyen meghaladták a nyolcvan százalékot.
A FruitVeB termésbecslése szerint 2025-ben a kajszi, az őszibarack és a cseresznye esetében országosan mintegy 85 százalékos terméskiesést okozott a tavaszi fagy.
Egyre nehezebb jövő előtt áll a gyümölcságazat
A szakemberek szerint a gyümölcstermesztés ma már egyszerre küzd két súlyos klimatikus kihívással: a tavaszi fagykárokkal és a tartós vízhiánnyal. Míg korábban elsősorban a hideg jelentette a legnagyobb kockázatot, mostanra az aszály is állandó veszélyforrássá vált.
A jövőben azok a gazdaságok maradhatnak versenyképesek, amelyek képesek alkalmazkodni az új körülményekhez, fejlesztik az öntözést, javítják a vízmegtartást, és ellenállóbb termesztési rendszereket alakítanak ki.
A klímaváltozás hatásai ugyanis már nem a jövő problémái, hanem a mindennapi termesztés részei lettek a magyar gyümölcsösökben is.
Forrás: novenyvedoszer.hu
Indexkép: unsplash.com
