Az integrált biológiai növényvédelem egyre nagyobb teret hódít a modern mezőgazdaságban, különösen az üvegházi termesztésben. Forray Alfréd a PREGA X 2025 konferencián tartott előadásában részletesen bemutatta, hogyan lehet precíziós eszközökkel támogatni a biológiai védekezést, különös tekintettel a beporzás és a kártevők elleni természetes védekezés optimalizálására.


A beporzás kihívásai télen – fényviszonyok és méhek látása

A téli időszakban gyakori a beporzási nehézség, különösen az üvegházi körülmények között. A poszméhek megfelelő működéséhez legalább 65 watt/m² fényintenzitás szükséges. Ködös, borús napokon ez a szint gyakran nem érhető el, emiatt a méhek nem aktívak – egyszerűen nem látnak elég jól.

Üvegháztípustól függően a megfelelő fényintenzitás 60–70 watt/m² között mozog. Modern, világosabb üvegházakban már a 60 watt is elegendő, míg sötétebb, régebbi építésűekben inkább 70 watt szükséges. A természetes fény általában reggel 8 óra körül válik elégséges szintűvé, ekkor kezdődik meg a poszméhek aktivitása, valamint a paradicsom virágainak nyílása is.

A poszméhek látása és a fény szerepe

A méhek látása jelentősen eltér az emberétől: jobban érzékelik az ultraibolya (UV) tartományt, miközben a vörös fényt gyakorlatilag nem látják. Ezért a méh-előállító telepeken vörös fényt alkalmaznak, így a méhek nem repülnek, elkerülhetőek a balesetek.

A virágokat is másképp érzékelik: számukra a növények UV-mintázata alapján sokkal "vonzóbbnak" tűnnek. Ezt a tudást hasznosítják a kaptárak kialakításánál is: UV-printelt jelek segítik a méheket a bejárat megtalálásában, aminek köszönhetően 11%-kal hatékonyabb a táplálékkeresés, és csökken a méhveszteség.

Kaptárak elhelyezése és működtetése télen

A téli időszakban a kaptárokat minél magasabbra kell elhelyezni az üvegházban, hogy a nap első sugarai minél hamarabb elérjék azokat, aktivizálva a méheket. Az oldalernyők időbeni nyitása is kritikus: így jut be a természetes fény, amely kulcsfontosságú a beporzás szempontjából.

Amennyiben az üvegházak hosszabbak 100 méternél, akkor két hektáronként javasolt plusz kaptárat elhelyezni a sor végén. Fontos továbbá, hogy a kaptárokat ne rakjuk egymás tetejére, mert ez zavarja a méhek tájékozódását.

Természetes és mesterséges fény kombinálása

Az üvegházakban gyakran használnak LED-es világítást, amely akár napi 18 órán keresztül is működhet. A virágok rendszerint a mesterséges fény bekapcsolása után egy órával nyílnak, és körülbelül 10 órán át maradnak nyitva. A méhek aktivitása viszont jellemzően csak a természetes fénnyel indul, így mindössze 3–4 órás átfedés áll rendelkezésre a beporzáshoz.

Egy új technológia a Bee light rendszer segít ebben: speciálisan összeállított zöld-kék LED-spektrum biztosítja azt a fényminőséget, amely rövid távon aktivizálja a poszméheket. Ez lehetővé teszi, hogy olyan időszakokban is beporzás történjen, amikor egyébként nem lenne elég természetes fény, például vertikális farmokon vagy zárt helyeken.

A méhek visszagyűjtése – gyűjtőrendszerek

A mesterséges világítás megzavarhatja a méheket naplemente után: ha nem gyűjtjük őket össze, előfordulhat, hogy kint alszanak, és ez könnyen pusztulásukat okozhatja. Ezért két órával naplemente előtt aktiválni kell a gyűjtő funkciót: a kaptárak bejárata ilyenkor egyirányúsítva van, csak befelé lehet rajta menni, így a méhek nem tudnak újra kirepülni.

A kaptárak nyitását és zárását klímakomputer vezérli, amely figyeli a természetes fény változását, és naponta két perccel módosítja az időzítést a napszakhoz igazodva. Ez a fajta működés már a precíziós gazdálkodás része.

Rovarfigyelés mesterséges intelligenciával

A kártevők elleni biológiai védekezés fontos része a folyamatos megfigyelés. Ezt korábban kézi módszerekkel végezték, például sárga ragadós lapokra tapadt rovarokat számoltak. Ma már a Copen rendszer automatikusan lefényképezi a lapokat, a képeket felhőalapú mesterséges intelligencia elemzi, megszámolja, kategorizálja a rajtuk lévő rovarokat, és grafikonokat készít a fertőzöttség alakulásáról.

Ez az adatvezérelt rendszer segít meghatározni a "forró pontokat", illetve optimalizálja a természetes ellenségek kihelyezését. Az adatokat hosszú távon is megőrzi, így a következő szezonban is visszakereshetőek a beavatkozások és azok hatásai.

Drónok

A drónokat nemcsak a szántóföldi növénytermesztésben, hanem az üvegházi biológiai védekezésben is eredményesen használják. Például takácsatka-fertőzés esetén a Phytoseiulus persimilis ragadozó atkát a fertőzött tábla szélén lehet célzottan kijuttatni, ezzel csökkentve a költségeket és növelve a hatékonyságot.

Emellett egy újabb eszköz, a Natutec Scout – amely lehet sínes vagy kerekes változat – képes finoman, légáram segítségével kijuttatni a hasznos rovarokat. A gép 30 liter rovart és vivőanyagot tud egyenletesen eloszlatni, megbízhatóbban és precízebben, mint a kézi módszerek.

Összefoglalás

A precíziós eszközök, mint a speciális LED-világítás, automatizált méhkezelés, MI-alapú rovarmonitorozás, valamint a drón- és gépi kijuttató rendszerek forradalmasítják az integrált biológiai növényvédelmet. Az új technológiák nemcsak hatékonyabbá, hanem fenntarthatóbbá is teszik az üvegházi termesztést, miközben csökkentik a vegyszerfelhasználást és a környezeti terhelést.

Indexkép: shutterstock.com