Újabb házisertés-állományban igazolta az afrikai sertéspestis (ASP) jelenlétét a Nébih. A mostani eset különösen jelentős, mert egy nagylétszámú, mintegy 1850 hízósertést tartó somogyi gazdaságot érint. A fertőzést a hivatal laboratóriuma augusztus 9-én erősítette meg, miután a telepen több, az ASP-re is jellemző általános tünetet észleltek.

A sertések között láz, gyengeség, hasmenés és elhullás jelentkezett, ezért megtörtént a szükséges mintavétel. A laboratóriumi vizsgálat ezt követően igazolta a vírus jelenlétét.

Lezárták a gazdaságot, megkezdődött az állomány felszámolása

Az országos főállatorvos, dr. Nemes Imre a fertőzés megerősítése után haladéktalanul elrendelte a szükséges járványügyi intézkedéseket. A gazdaságot lezárták, és megkezdődött az érintett állomány felszámolása.

A hatóság a kitörés körül 3 kilométeres védőkörzetet és 10 kilométeres megfigyelési körzetet jelölt ki, amelyekben a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása érdekében korlátozások léptek életbe.

A járványügyi munka azonban ezzel nem ér véget. A szakemberek jelenleg azt is vizsgálják, honnan kerülhetett be a vírus a telepre, illetve fennállhat-e kapcsolat más gazdaságokkal.

A környéken a vaddisznók között is jelen van a vírus

A lakócsai eset azért is komoly figyelmeztetés, mert a telep Magyarország fertőzött besorolású területén található, és a térségben korábban több vaddisznómintából is kimutatták már az afrikai sertéspestis vírusát.

Ez különösen nagy járványügyi kockázatot jelent a házisertés-állományokra nézve. A vaddisznó ugyanis a vírus természetes fenntartója lehet, a fertőzés pedig nemcsak közvetlen állatkontaktussal terjedhet. A szennyezett ruházat, lábbeli, eszközök, járművek vagy egyéb tárgyak is közvetíthetik a kórokozót.

Éppen ezért egy sertéstelep járványvédelmében nem elegendő pusztán az állatokat elzárni. A teljes telepi mozgást és az emberi közreműködést is ellenőrizni kell, hogy a vírus lehetőleg semmilyen közvetett úton ne juthasson be az állományba.

Emberre nem veszélyes, a sertéstartóknak azonban súlyos kockázat

Az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, a sertéságazat számára azonban rendkívül komoly gazdasági következményekkel járhat. Egy fertőzött telepen az állomány felszámolása önmagában is jelentős veszteséget jelenthet a termelő számára, emellett a körzetekben bevezetett korlátozások a szállítást, az állatok mozgatását és a kereskedelmet is érinthetik.

A mostani eset ezért nemcsak az érintett gazdaság problémája. A fertőzés megjelenése egy nagylétszámú telepen azt is megmutatja, hogy a vadállományban jelen lévő vírus milyen komoly veszélyt jelenthet a házisertés-tartásra.

Most különösen fontos a járványvédelem

A Nébih arra kéri a sertéstartókat, hogy fokozottan tartsák be a járványvédelmi előírásokat. A telepeket zártan kell tartani, és minden lehetséges módon meg kell akadályozni, hogy a házisertések akár közvetlenül, akár közvetett módon kapcsolatba kerüljenek vaddisznókkal vagy azok által szennyezett környezettel.

Különösen fontos az is, hogy a sertéstartók figyeljenek az állomány egészségi állapotának változásaira. Szokatlan elhullás, láz, gyengeség, hasmenés vagy más rendellenesség esetén haladéktalanul értesíteni kell az állatorvost.

A somogyi eset ismét arra figyelmeztet, hogy az afrikai sertéspestis elleni védekezésben a legfontosabb eszköz továbbra is a megelőzés. Egy fertőzés ugyanis egyetlen telepen kezdődik, következményei azonban gyorsan túlmutathatnak annak kerítésén.

Forrás: Nébih

Indexkép: Pexels