Aszály, tavaszi fagyok, ragadós száj- és körömfájás, madárinfluenza, piaci összeomlások – Nagy István agrárminiszter szerint 2025-ben egymást érték az agráriumot sújtó válságok, mégis sikerült megőrizni az ágazat stabilitását. A Magyar Nemzetnek adott interjújában a tárcavezető úgy fogalmazott:

ilyen körülmények között a magyar gazdák teljesítménye bravúrnak számít.

A miniszter emlékeztetett: a kormány már tavasszal létrehozta az aszályvédelmi operatív törzset, és 4,7 milliárd forintos akciótervet indított. Ennek eredményeként az idei aszálykár a 2022-es harmadára csökkent, miközben 1,05 milliárd köbméterrel több vizet sikerült a tájban megtartani. Az öntözővíz díját 10 milliárd forint értékben átvállalták, a vízkészletjárulékot pedig további 5 milliárd forinttal enyhítették.

A súlyos állategészségügyi helyzet ellenére a KSH adatai is pozitív képet mutatnak: a mezőgazdaság teljes kibocsátása folyó áron 6,2 százalékkal nőtt, a bruttó hozzáadott érték közel 11 százalékkal emelkedett, a nettó vállalkozói jövedelem pedig több mint 21 százalékkal haladta meg az előző évit.

Nagy István szerint a következő időszak kulcsszava az építkezés. A pályázati források rendelkezésre állnak, és példátlan túligénylés mutatja a gazdák jövőbe vetett bizalmát. Az élelmiszer- és feldolgozóipar fejlesztésére már 450 milliárd forintról, az állattartó telepek korszerűsítésére 130 milliárdról, a kertészeti ágazatra pedig 105 milliárd forintról született döntés. A beruházások felgyorsítása érdekében a kormány előleget biztosít, az önrészt pedig csak a projektek végén kell előteremteni.

A miniszter hangsúlyozta: a fejlesztések célja az alapanyagexporttól való továbblépés. Míg 2010-ben az export 62 százaléka volt feldolgozott termék, ez az arány mára 74 százalék fölé nőtt, és a tendencia folytatódik. Ezzel párhuzamosan az élelmiszeripar termelése 2010 óta közel 40 százalékkal bővült.

Az uniós agrárpolitikai vitákról szólva Nagy István kiemelte: Magyarország ellenzi a közös agrárpolitika forrásainak csökkentését és az EU–Mercosur-megállapodást. Szerinte az agrárium kérdése nem csupán gazdaprobléma, hanem élelmiszerbiztonsági ügy, amely 450 millió európai polgárt érint.

A tárcavezető végül határozott célt jelölt ki: a 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás fenntartásával háromszorosára nőhetnek a fejlesztési források, ami lehetővé teszi, hogy 2030-ra a magyar agrárium termelékenysége másfélszeresére, hozzáadott értéke pedig kétszeresére emelkedjen. „Ki merem jelenteni: 2030-ra a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar Európa dobogósa lesz” – fogalmazott Nagy István.

Forrás: Magyar Nemzet

Indexkép: Facebook/Nagy István