Az Európai Unió az elmúlt évtizedekben világszinten is kiemelkedő állatjóléti szabályozást épített fel, ám a Mercosur-országokkal tervezett kereskedelmi megállapodás komoly kockázatot jelenthet mind az uniós gazdák versenyhelyzetére, mind az állatjóléti törekvések jövőjére – hívta fel a figyelmet Vetter Szilvia, a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Jelentős különbségek az állatjóléti szintek között

Vetter Szilvia hangsúlyozta: az Európai Unió haszonállat-tartásra vonatkozó szabályozása nemzetközi összehasonlításban is az élmezőnybe tartozik. Az uniós előírások az állatok teljes életútját lefedik, a tartási körülményektől kezdve a szállításon át egészen a vágásig, és évről évre egyre részletesebbek és szigorúbbak.

Ezzel szemben – mondta – a Mercosur-országok, vagyis Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay állatjóléti szabályozása jelentősen elmarad az uniós szinttől. Bár egyes területeken, például a vágás bizonyos kérdéseiben vagy a tojótyúkokkal kapcsolatos előírásoknál megjelennek korlátozások, ezek inkább kivételek, semmint általános szabályok.

Versenyhátrányba kerülhetnek az uniós gazdák

Vetter Szilvia arra is rámutatott: az európai gazdák az állatjóléti előírások betartása érdekében jelentős beruházásokat hajtottak végre az elmúlt években. Ezek a fejlesztések komoly költségekkel járnak, amelyek csak akkor térülhetnek meg, ha a piaci versenyfeltételek kiegyensúlyozottak.

A Mercosur-megállapodás azonban olyan, alacsonyabb állatjóléti szinten előállított termékeket engedne be az európai piacra, amelyek olcsóbban készülnek, és közvetlen versenybe kerülnek az uniós termékekkel. Ez szerinte nemcsak gazdasági, hanem etikai kérdés is, hiszen az eltérő szabályozási környezet torzítja a versenyt.

A teljes életciklus hiányzik a megállapodásból

Vetter Szilvia elmondta: a megállapodás az állatjólétet jellemzően csak szűk részterületeken érinti. A vágást megelőző életkörülmények – például a vemhes kocák csoportos tartása, a húscsirkék telepítési sűrűsége vagy a szállítás körülményei – gyakorlatilag kimaradnak a szabályozásból, holott ezek az állatjóllét szempontjából kulcsfontosságú tényezők.

Szerinte éppen ezek azok a területek, ahol az uniós előírások a legszigorúbbak, és ahol a különbségek a legnagyobbak az európai és a dél-amerikai termelési gyakorlat között.

Az állatok is vesztesei lehetnek

Ha a Mercosur-megállapodás életbe lép, annak Vetter Szilvia szerint elkerülhetetlenül állatjóléti következményei is lesznek. Úgy fogalmazott: amennyiben az uniós gazdák versenyhátrányba kerülnek, az hosszabb távon a jóléti fejlesztések lassulásához, akár visszafogásához is vezethet.

Ez nemcsak az állattartók számára jelent nehézséget, hanem végső soron maguknak az állatoknak is hátrányos helyzetet teremt. Ráadásul az olcsóbb importtermékek megjelenése a fogyasztói árakat is befolyásolhatja, miközben az uniós termékek mögött álló többletállatjóléti érték nem feltétlenül jelenik meg a piacon.

Kiskapuk helyett következetességre lenne szükség

A szakember azt is felidézte: az Európai Uniónak már volt példaértékű fellépése az állatjólét területén, például az állatkísérletekkel tesztelt kozmetikumok importjának tilalmával. Ezen a területen sikerült szinte teljesen lezárni a kiskapukat, és következetesen érvényesíteni az uniós elveket.

Álláspontja szerint a Mercosur-megállapodás éppen ezzel ellentétes irányba mutat: nem szűkíti, hanem megnyitja a kiskapukat, és veszélybe sodorhatja azokat az eredményeket, amelyeket az Európai Unió az állatjólét területén évtizedek alatt felépített.

Forrás: Infostart.hu

Indexkép: Pexels