A vaddisznók túrásai és az őzek rágása sok gazdának milliós veszteséget okoz évről évre. Az elektromos kerítések, a vadriasztó készülékek és a jogszabályok adta kártérítési lehetőségek ismerete nélkülözhetetlen, ha meg akarjuk védeni a termést.

A leggyakoribb károkozók: vaddisznó és őz

Az őszi időszakban a szántóföldi kultúrák és a gyümölcsösök egyaránt veszélyben vannak. A vaddisznó a legnagyobb kárt okozó faj: túrásaival felszaggatja a talajt, kitépi a gyökereket, felforgatja a vetést. Egy éjszaka alatt több hektárnyi területet is képes tönkretenni. Az őz más típusú kárt okoz: legelésével a frissen kikelt növényeket fogyasztja el, ráadásul szívesen rágja a szőlő, illetve a fiatal gyümölcsfák hajtásait és rügyeit. Mindkét faj kártétele visszafordíthatatlan, és az adott év hozamát drasztikusan csökkenti.

Elektromos kerítések – a legerősebb fizikai védelem

A vadkárok megelőzésének legbiztosabb módja az elektromos kerítés telepítése. Ezek a rendszerek több szál drótból állnak, amelyeken keresztül impulzusos áram halad. A vad az első érintkezésnél megtapasztalja a kellemetlen, de nem életveszélyes áramütést, és később elkerüli a területet.

őz

Az őz legelésével a frissen kikelt növényeket fogyasztja el, ráadásul szívesen rágja a szőlő, illetve a fiatal gyümölcsfák hajtásait és rügyeit is – Fotó: Pixabay

Az elektromos kerítés nagy előnye, hogy folyamatos és állandó védelmet nyújt, nem csak ideiglenesen tartja távol a vadat. Hátránya ugyanakkor a magas telepítési költség és a rendszeres karbantartás: az elszakadt vezetékeket javítani kell, a növényzetet le kell vágni a kerítés alól, és biztosítani kell az energiaellátást.

A jól kiépített kerítés azonban hosszú távon megtérül, különösen a nagy kiterjedésű, vadjárta területeken.

Vadriasztó készülékek – kiegészítő védelem

Az utóbbi években egyre elterjedtebbek a vadriasztó eszközök, amelyek hang- vagy fényjelzésekkel próbálják elriasztani az állatokat. Léteznek mozgásérzékelős fényriasztók, ultrahangos berendezések és gázágyúk is, amelyek váratlan zajjal tartják távol a vadat.

Ezek a megoldások önmagukban általában nem jelentenek tartós védelmet, mivel a vad idővel hozzászokik a hanghoz vagy a fényhez. Ugyanakkor a kerítések mellett alkalmazva hatékony kiegészítő szerepet tölthetnek be, különösen a betakarítás előtti időszakban, amikor a termény a legnagyobb veszélyben van.

Hogyan és mikor jelenthető a vadkár?

A gazdálkodók számára kulcsfontosságú, hogy ismerjék a vadkár-bejelentés menetét. Ha kárt észlelnek, azt azonnal, de legkésőbb 24–48 órán belül jelezni kell a területileg illetékes vadásztársaságnál vagy a jegyzőnél. A késlekedés a kártérítési igény elvesztésével járhat.

A bejelentést követően szakértők mérik fel a kár nagyságát és jellegét: számba veszik a kipusztult növényeket, a talajban okozott károkat, és dokumentálják a helyszínt. Ha bebizonyosodik, hogy a kár vadászati tevékenységhez köthető, a vadászatra jogosult köteles kártérítést fizetni. Egyes esetekben a mezőgazdasági biztosítás is fedezhet vadkárokat, ezért érdemes előre tájékozódni a lehetőségekről.

Összegzés

Az őszi vadkárok megelőzése ma már a gazdálkodás szerves része. A vaddisznók és őzek jelenléte sok helyen állandó fenyegetést jelent, így a védekezéshez fizikai akadályokra (kerítések) és kiegészítő eszközökre (vadriasztók) egyaránt szükség van. Emellett elengedhetetlen a kárbejelentés pontos ismerete és a jogi háttér figyelembevétele.

Ha a gazdák időben cselekszenek, kombinált védelmi rendszert alkalmaznak, és élnek a kártérítési lehetőségekkel, jelentősen csökkenthetik a veszteségeket.

Indexkép: Shutterstock