Elképzelhető, hogy a jelenlegi módszerekkel hosszú távon fenntarthatatlanná, vagy legalábbis nehézkessé válik az élelmiszer-termelés, hiszen a világ népessége folyamatosan növekszik, a klímaváltozás hatásai pedig egyre súlyosabbak. Az aszályok, árvizek és szélsőséges időjárási jelenségek egyre nagyobb kihívások elé állítják a mezőgazdaságot, miközben a termőföldek minősége is romlik. Felfelé azonban lehet terjeszkedni.

Aszályok világszerte: egyre nehezebb fenntartani a termelést

Például Afrikában és Dél-Ázsiában az aszályok miatt csökken a csapadékmennyiség, és 2020-ra 75-250 millió ember maradt ivóvíz és öntözővíz nélkül. Ez a mezőgazdasági termelés akár 50%-os visszaesését is eredményezte ezekben a régiókban. Az óceánok felmelegedése szintén megzavarja a tengeri ökoszisztémákat, ami hatással van a halászatra is.

E kihívások közepette a vertikális gazdálkodás ígéretes megoldásnak tűnik, amely csökkentheti az élelmiszertermelés környezeti lábnyomát, miközben biztonságosabb és megbízhatóbb ellátást nyújt.

Hogyan működik a vertikális kert?

A vertikális gazdálkodás modern mezőgazdasági technológiák alkalmazásával történik, amelyek szigorúan ellenőrzött környezetet biztosítanak a növények számára.

A rendszer négy alapvető pilléren nyugszik:

  • Fizikai elrendezés: A növényeket egymás fölé helyezett rétegekben termesztik, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki a rendelkezésre álló térből. Ezek a rétegek lehetnek állványokon, tornyokban vagy speciális konténerekben. A salátáért így nem lehajolni kell majd, hanem felfelé nyújtózkodva takaríthatjuk be.
  • Világítás: A természetes fényt mesterséges megvilágítással, például LED-lámpákkal egészítik ki, amelyek az optimális fotoszintézist segítik elő. Egyes rendszerek forgó ágyásokat is alkalmaznak, hogy minden növény egyenlő mennyiségű fényt kapjon.
  • Növekedési közeg: A vertikális gazdálkodás gyakran talaj nélküli módszereket használ, például hidroponikát (vízalapú termesztés), aeroponikát (vízpermetes táplálás) vagy akvapóniát (növények és halak közös termesztése). Ezek a technikák hatékonyan használják fel a vizet és a tápanyagokat.
  • Fenntarthatósági szempontok: A vertikális gazdálkodás egyik legnagyobb előnye a vízfogyasztás drasztikus csökkentése – akár 95%-kal kevesebb vízre van szükség, mint a hagyományos földművelés során. Emellett a zárt környezet minimalizálja a növényvédő szerek használatát és csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást is.

Tél vagy nyár, napsütés vagy felhő, mindegy!

A vertikális gazdálkodás több szempontból is hozzájárulhat a fenntarthatóbb élelmiszertermeléshez:

Helytakarékosság: A növények egymás fölé helyezése lehetővé teszi, hogy egy kis területen is nagy mennyiségű termést állítsunk elő. Ez különösen hasznos városi környezetben, ahol a termőföld korlátozott.

Vízmegtakarítás: A hagyományos mezőgazdasághoz képest a vertikális gazdálkodás jelentősen csökkenti a vízfelhasználást. Egy fejes saláta például 259 literrel kevesebb vizet igényel egy vertikális farmon, mint egy hagyományos földterületen.

Évszakoktól független termelés: A beltéri környezet lehetővé teszi a termények egész éves termesztését, függetlenül a külső időjárási viszonyoktól. Télen friss saláta, ősszel ropogós retek, kész haszon.

Környezetvédelmi hatások csökkentése: A zárt rendszer csökkenti a növényvédő szerek és műtrágyák használatát, miközben minimalizálja a szén-dioxid-kibocsátást is.

Helyi élelmiszer-termelés: A vertikális farmok városi környezetben is működtethetők, így csökkenthető az élelmiszerek szállítási távolsága és az ezzel járó környezeti terhelés.

Milyen növények alkalmasak vertikális gazdálkodásra?

Bár nem minden növény ideális a vertikális termesztéshez, számos zöldség és gyógynövény kiválóan alkalmas erre a módszerre. A legnépszerűbb növények közé tartoznak:

  • Levelek és salátafélék: fejes saláta, spenót, rukkola
  • Zöldségek: paradicsom, paprika, uborka, brokkoli
  • Fűszernövények: bazsalikom, menta, metélőhagyma, petrezselyem
  • Szukkulensek és dísznövények: kisebb méretű szobanövények

A megfelelő környezet és technológia segítségével szinte bármilyen kisebb méretű növény termeszthető vertikális farmokon.

Az USA és Ázsia már tudja, nyomukban Európa

A világ népessége várhatóan eléri a 9,7 milliárd főt 2050-re, és a lakosság többsége városokban fog élni. A vertikális gazdálkodás ebben a jövőbeni környezetben kulcsszerepet játszhat az élelmezésbiztonság fenntartásában, és nem csupán salátára lesz szükség.

A vertikális gazdálkodás piaca is folyamatosan növekszik. A Természetvédelmi Világalap (WWF) 2020-as jelentése szerint a vertikális farmok száma évente több mint 24%-kal nőtt 2018 óta, és a globális piac várhatóan 2024-re eléri a 3 milliárd dolláros forgalmat.

Az Egyesült Államokban jelenleg a legtöbb vertikális farm található, de Ázsiában – különösen Japánban, Kínában és Szingapúrban – is egyre népszerűbb ez a technológia. Európában olyan országok vezetik a fejlődést, mint Hollandia, Németország és az Egyesült Királyság.

Forrás: earth.org

Indexkép: Shutterstock