A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara KAP-Hálózat Zöld Támogató Egysége, valamint hazai szaktanácsadók és gazdálkodók 2026. áprilisban szakmai tanulmányút keretében Portugáliába látogattak. A háromnapos program során a résztvevők kutatóintézeti, gazdasági és egyetemi helyszíneken vizsgálták a klímaadaptáció, a fehérjenövény-termesztés, és a fenntartható, regeneratív gazdálkodás gyakorlati megoldásait.
Gazdálkodói innováció és regeneratív gazdálkodás a gyakorlatban: Egocultum
A portugál mezőgazdasági látogatás egyik legérdekesebb tapasztalata az volt, hogy a regeneratív gazdálkodás nem elsősorban elméleti vagy ideológiai kérdésként jelenik meg, hanem gazdasági és klimatikus alkalmazkodási kényszerként. A Santarém térségében működő Egocultum vállalkozás jó példája annak, hogyan kapcsolható össze a fenntarthatóság, a költséghatékonyság, a talajélet helyreállítása és az innováció a mindennapi gyakorlatban.
Az Egocultum egy Ribatejo régióban, Santarém/Casével településen működő portugál mezőgazdasági vállalkozás, amely csicseriborsó és más fehérjenövények termelésével, fejlesztésével és technológiai támogatásával foglalkozik. A cég célja a portugál fehérjenövény‑termesztés újraélesztése és modernizálása, különös tekintettel a magas minőségű, helyi fajtákra, például a Casal Vouga nevű csicseriborsó‑változatra. A gazdálkodó, José Azoia elmondása szerint szemes fehérjenövényeket a magas fehérje tartalmuk miatt termesztik (szegletes lednek 25,4%; csicseriborsó 30%)
A gazdaság jelenleg mintegy 350 hektár saját területen, valamint további 350 hektár integrált partneri gazdaságban folytat termelést, és beszállítói rendszerén keresztül körülbelül 30 helyi termelővel működik együtt. A vállalkozás különösen nagy hangsúlyt helyez a minőségbiztosításra és a hozzáadott érték növelésére.
A beérkező terményeket optikai válogatóval, triőrrel és tisztítóberendezésekkel dolgozzák fel, mivel a beszállított alapanyagok jelentős mennyiségben tartalmaznak kavicsot és törtszemet. A gazdálkodó saját fejlesztésű zsákoló- és feldolgozóüzemmel rendelkezik, ahol vetőmagcsávázási, baktériumoltási és mikorrhiza-kezelési technológiákat is alkalmaznak. A vetőmag-előállítás során trichoderma-, mikorrhiza- és rizóbiumkészítményeket használnak a jobb gyökérfejlődés és nitrogénmegkötés érdekében.
Szemléletváltás és regeneratív átállás
Az Egocultum működésének egyik legfontosabb eleme a szemléletváltás volt. José Azoia - fiatal gazda - korábban hagyományos, magas inputfelhasználású rendszert alkalmazott, azonban az alacsony jövedelmezőség miatt néhány éve regeneratív irányba mozdult el. A cél ma már nem a maximális hozam elérése, hanem a profit optimalizálása és a termelési költségek csökkentése.
Talajélet, komposzt és mikrobiológiai megoldások
A saját területeken évente 50–60 tonna/hektár komposzt kijuttatására kerül sor, emellett saját készítésű baktériumtrágyákkal és lombtrágya-keverékekkel is kísérleteznek (szükséglet-alapú/alulról jövő innováció). A gazdálkodó álláspontja szerint a talajélet helyreállítása és a mikrobiológiai aktivitás fokozása hosszú távon gazdaságilag is kedvezőbb, mint a nagy mennyiségű műtrágya használata. A talajtakarással kapcsolatban végzett mérések során a mulccsal fedett talajfelszínen 7–9 °C-kal alacsonyabb talajhőmérsékletet mértek, ami jelentősen javította a vízmegőrzést és csökkentette az aszálystresszt.
Klimatikus adottságok és termelési kihívások
A gazdaság működését jelentősen befolyásolják a portugál klimatikus adottságok (ld. bevezető). Az éves csapadékmennyiség ugyan 500–600 mm között alakul ezen a gazdálkodási területen, azonban annak eloszlása rendkívül szélsőséges, előfordul, hogy akár fél évig sem hullik érdemi csapadék. A területek jellemzően 6,5–8,5 közötti pH-értékű, meszes-szikes talajokon helyezkednek el, amelyekhez speciális termesztéstechnológiai megoldások szükségesek. A csicseriborsó esetében a reális termésszint 1,5 t/ha körül alakul, ugyanakkor szélsőséges években 0,4 t/ha-os minimumot és 4,8 t/ha-os rekordtermést is tapasztaltak.
Vetésforgó, takarónövények és direktvetés
A vetésszerkezetben a búza–csicseriborsó–búza–szegletes lednek rotációt alkalmazzák, amelyet minden esetben takarónövényekkel egészítenek ki. A főnövény vetését tudatosan a takarónövény sorai közé helyezik, csökkentve ezzel a növények közötti „versengést”. A direktvetés során egy régebbi típusú vetőgépet használnak 17,5 cm-es sortávval, miközben baktériumtrágyát is juttatnak a mag mellé. A vetési mélységet mindig a talajnedvességhez igazítják, amely általában 3–7 cm között változik
Precíziós és biológiai növényvédelem
A növényvédelmi technológiában a legnagyobb kihívást az aszkohitás fertőzések, a drótférgek, valamint a gyapottok-bagolylepke jelentik. A gazdaság a változó időjárási körülmények miatt drónos növényvédelmi technológiát vezetett be, amelyhez Agremo és Pix4D rendszereket használ. A drónok segítségével tőszámlálást, állományfelmérést és célzott növényvédelmi kezeléseket is végeznek. A gyapottok-bagolylepke ellen biológiai védekezési megoldásokkal – például denevérodúk kihelyezésével – is próbálkoznak, mivel a kémiai védekezés költsége jelentősen megnőtt.
Gazdaságosság és hosszú távú fenntarthatóság
A gazdaság tapasztalatai alapján a fenntarthatóság és a gazdaságosság nem egymással ellentétes célok. A korábbi, hagyományos technológia hektáronkénti költsége megközelítette a 800 eurót, míg az új, regeneratív szemléletű rendszerben ezt mintegy 200 euróra sikerült csökkenteni – földbérleti díj nélkül számolva. A gazdálkodó szerint a jövő mezőgazdaságának egyik legfontosabb kérdése nem a maximális termés elérése, hanem a stabil, hosszú távon fenntartható profit biztosítása lesz.
Talaj szemléje: no-till művelés az Egocultum gazdaságában – Fotó: Jakab Ágnes, NAK-ZTE
Terepszemle tapasztalatok csicseriborsó és szegletes lednek vonatkozásában
A szegletes lednek vetésszemléje során jól kirajzolódtak a direktvetés és a takarónövény-használat kedvező hatásai.
A mulccsal fedett területeken mért talajhőmérséklet mindössze 24 °C volt, míg a fedetlen felszíneken 31 °C-ot mértek, ami egyértelműen rámutatott a mulcs szerepére a talaj hő- és vízgazdálkodás szabályozásában. A gazdaság intenzív szervesanyag-visszapótlást alkalmaz, saját területein évente 50–60 tonna/hektár komposzt kijuttatásával. A kedvező talajállapotot jól jelezte a növények gyökérzetén megfigyelhető erőteljes gümőképződés is, amely aktív nitrogénkötésre utalt.
A talajművelés során differenciált rendszert alkalmaznak: egyes táblákon 15 cm mélységű, lazító jellegű művelést végeznek Horsch Tiger eszközzel, ugyanakkor a főnövény vetése tudatosan nem azonos nyomvonalban történik a korábbi takarónövény vetésével. A vetést a takarónövény sorai közé, eltolva végzik, ezzel csökkentve a közvetlen növényi kompetíciót. A takarónövény-keverékek összeállításánál kiemelt figyelmet fordítanak a fajösszetételre is. A rozs esetében tapasztalt allelopatikus hatások rámutattak arra, hogy egyes fajok alkalmazása fokozott körültekintést igényel a termesztéstechnológiában.
Egy bérelt területen végzett csicseriborsó-vetés során jól láthatóvá vált a kivitelezés minőségének jelentősége is. A külsős szolgáltató által végzett direktvetés – 25 és 50 cm sortáv alkalmazásával – jóval egyenletesebb és homogénebb állományt eredményezett, mint a gazdaság saját, kevésbé modern gépparkjával végzett munkák. Az alap gyomirtási technológia 3 l/ha glifozát és 1 l/ha 2,4-D (U46D) kombinációjára épült, ugyanakkor megfigyelhető volt, hogy adjuváns használata nélkül a kezelés hatékonysága jelentősen romlott. A területen komoly problémát jelentett a komlós lucerna jelenléte, amelyet a jelenlegi technológiai kombinációval sem sikerült megfelelően visszaszorítani.
Betakarítási szempontból fontos különbség mutatkozott a különböző kultúrák között: míg a csicseriborsó kevésbé hajlamos a pergésre, addig a szegletes lednek esetében jelentős pergési veszteségek jelentkezhetnek, ami komoly technológiai és időzítési kockázatot hordoz. Egyes állományfoltokban tapasztalt sárgulás a helyi tapasztalatok szerint a magas talaj-vastartalommal állhatott összefüggésben.
Fentiek alapján elmondható, hogy az Egocultum vállalkozás komplex integrációt épített ki:
- Csicseriborsó és más hüvelyesek termeltetése gazdákkal (partnerrendszer)
- Szaktanácsadás és technikai támogatás, hogy a gazdák sikeresen tudjanak fehérjenövényeket termeszteni
- Visszavásárlási rendszer: a termést az Egocultum felvásárolja, majd tisztítja, méretezi, csomagolja
- Termékfejlesztés és piaci előkészítés magas minőségi standardok szerint
A cég küldetése az, hogy
- növelje a portugál csicseriborsó‑termelést,
- stabil, jó minőségű portugál fehérjenövény‑piacot építsen,
- és innovatív, klímaadaptált termesztési gyakorlatokat támogasson.
Ez a modell jól példázza az integrált értéklánc-alapú gondolkodást, amelynek Magyarországon is egyre nagyobb jelentőséggel kellene bírnia.
A gazdálkodási szemlélet az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A korábbi, inputintenzív rendszer helyett egy talajközpontú, költséghatékony megközelítés került előtérbe, amelynek fő elemei:
- szántás elhagyása (no-till),
- direktvetés alkalmazása,
- takarónövények használata,
A mulccsal fedett talajok esetében jelentős hőmérséklet-különbséget mértek (7–9 °C-kal alacsonyabb talajhőmérsékletet), ami jelentősen javítja a vízmegtartást. A legfontosabb tanulság: a talajélet helyreállítása közvetlen gazdasági előnyt jelent.
- intenzív szervesanyag-visszapótlás (50–60 t/ha komposzt).
Költséghatékonyság és gazdasági szemlélet
Az Egocultum példája rávilágít arra, hogy a fenntarthatóság és a gazdaságosság nem ellentétes célok.
- Hagyományos technológia költsége: ~800 €/ha
- Új, regeneratív szemléletű rendszer: ~200 €/ha
Ez drasztikus költségcsökkentést jelent, miközben a termelés stabil marad.
A gazdálkodó egyik kulcsüzenete: nem a hozam maximalizálása, hanem a profit optimalizálása a cél.
Tudás, digitalizáció és precíziós megoldások
A gazdaságban a modern technológiák is megjelennek, ugyanakkor ezek nem öncélúan, hanem a hatékonyság növelésének eszközeként:
- drónos növényvédelem és állományfelmérés,
- tőszámlálás digitális eszközökkel,
- precíziós adatgyűjtés és döntéstámogatás.
A portugál példa jól mutatja, hogy a digitalizáció akkor működik jól, ha szervesen illeszkedik a gazdálkodási rendszerbe, vagyis a digitalizáció nem öncélú, hanem a hatékonyság növelésének eszköze.
Az Egocultum példája jól mutatja, hogy a regeneratív gazdálkodás nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem hosszú távú gazdasági stratégia is lehet. A portugál tapasztalatok alapján a talajélet helyreállítása, az inputfüggőség csökkentése, a takarónövények alkalmazása és az integrált értéklánc-alapú gondolkodás együttesen képesek javítani a gazdaság stabilitását és alkalmazkodóképességét. A portugál modell egyik legfontosabb üzenete, hogy a sikeres innováció nem önmagában a technológiáról szól, hanem a tudás, a gyakorlati tapasztalat és az együttműködések rendszeréről.
Forrás: NAK
Indexkép: unsplash.com
