Az aszály súlyos következményei már nemcsak a mezőgazdaságot, hanem az erdők élővilágát is sújtják: a vadállomány körében meddőség, vetélés és agancsdeformitás is megfigyelhető.

A Bács-Kiskun vármegyei vadásztársaságok az utóbbi években egyre nehezebb kihívásokkal szembesülnek, melyek közül a legújabb fenyegetést nem a ragadozók, hanem egy mikroszkopikus méreganyag, az aflatoxin jelenti.

Ez a penészgombák által termelt toxin főként az aszályos időjárás idején szaporodik el a takarmánynövényekben – különösen a kukoricában –, és komoly veszélyt jelent a vadak egészségére és szaporodására – számolt be a baon.hu cikke alapján az infostart.hu.

őz

A vadászok tapasztalatai szerint az aszály következményei sokkal összetettebbek, mint korábban hitték – fotó: pexels.com

Miklós Károly, az Országos Magyar Vadászkamara Bács-Kiskun megyei titkára a lapnak úgy nyilatkozott, hogy a nőstény egyedeknél az aflatoxin meddőséget és vetélést, a hímeknél pedig spermakárosodást és hormonleállást idézhet elő.

„A dám szarvasoknál már végeztek vizsgálatokat, őzeknél pedig folyamatos a mintavétel" – tette hozzá.

Ez a tendencia hosszabb távon a vadgazdálkodást is veszélybe sodorhatja, mivel a szaporulat csökkenése állományszintű visszaesést okozhat.

Az agancsok fejlődése sem marad érintetlen: a toxin és az alultápláltság hatására egyre több az elváltozott, torz agancs. Ez nem csupán esztétikai vagy trófeabírálati kérdés, hiszen az ilyen példányok gyakran betegesebbek és rövidebb életűek is.

A vadászok tapasztalatai szerint az aszály következményei sokkal összetettebbek, mint korábban hitték: a vízhiány, a gyenge minőségű takarmány, a növényvédő szerek jelenléte és a toxinok együttesen komolyan rontják a vadak immunrendszerének működését.

Kiemelten veszélyeztetett az őzállomány, mivel ez az egyetlen kérődző faj, amely már a bendőben képes a fehérjék felszívására – így a takarmány minősége közvetlen hatással van az egyedek túlélési esélyeire

Forrás: infostart.hu

Indexkép: pexels.com